BART

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
BART
BART buszok a hűvösvölgyi végállomáson
BART buszok a hűvösvölgyi végállomáson
Típus közlekedési társaság
Alapítva 1928. február 8.
Megszűnt 1948. augusztus 31.
Jogutód MÁVAUT
Székhely Budapest
Iparág közösségi közlekedés
Nyelvek magyar

A Budapesti Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság (később Budapestvidéki Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság, röviden BART) egy 1928–1948 között működő autóbusz-üzemeltető vállalat volt.

Kezdetek[szerkesztés]

Budapest autóbusz-közlekedését lebonyolító Székesfővárosi Autóbusz Üzem (SZAÜ) új autóbuszai a vártnál jóval lassabban érkeztek meg, ezért ideiglenesen magáncégek bevonásáról döntött a főváros. Ennek keretében 1927. december 28-án Békefy Elemérrel kötöttek hároméves szerződést, és 24 darab vadonatúj pirosra festett Rába LHo típusú busszal megkezdhette működését a Budapesti Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság (BART).[1]

Versengés a SZAÜ-vel[szerkesztés]

A szerződés szerint első járatuk 1928. február 15-én indult el 15-ös jelzéssel a Boráros tér és a Vígszínház között, majd pár nap múlva a 12-es járat is a Vörösmarty tér és a Városliget között. Egy hónappal később 9-es jelzéssel a Krisztina tér és a János Kórház között indult új járat, de ezt már abban az évben megszüntették. A járművek tárolását és karbantartását is saját maguknak kellett megoldaniuk, a kalauzok viszont a SZAÜ alkalmazottai voltak, így a jegybevétel is a SZAÜ-höz került. A BART már az első évében majdnem egymillió pengő bevételt termelt, a SZAÜ pedig próbált úgy módosítani a szerződésen, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljön a BART-hoz képest. Ennek egyik eredménye volt, hogy már 1929 novemberében átvették a jól jövedelmező 12-es busz üzemeltetését az újonnan érkező buszaikkal, az onnan felszabaduló kocsikkal a BART beindította a 24-es és 25-ös kültelki járatokat az Aréna út és Pestújhely, illetve Rákospalota között. Ekkor indult el a 26-os újpesti járat az angyalföldi Agyag utcáig közlekedő 20-as busz folytatásaként Újpest, István térig. 1930 nyarán a kezdetben veszteséges csepeli 8-as járatot is átvették, ami később az egyik legjövedelmezőbb vonal lett. 1931 júliusában egy csődbe ment vállalkozástól sikerült megszerezni a Csepel és Tököl közötti járat üzemeltetésének jogait, amit 202-es menetrendi számmal indítottak el. A korszakra és a BART által üzemeltetett agglomerációs vonalakra jellemző volt a 200-as számtartomány használata, de a korabeli feljegyzések szerint a buszokon sokszor csak az útirányt tüntették fel, a jelzést nem.[2][3]

Mivel a SZAÜ járművei továbbra is lassan érkeztek, így kénytelenek voltak a BART-tól és az Autótaxitól kölcsönvenni 13 buszt. A hiányzó járművek miatt továbbra is esélytelen volt a BART nélkül szervezni Budapest autóbusz-közlekedését, a helyzetet pedig tovább súlyosbította, hogy a gazdasági világválság első tünetei után a fővárosi cégeknél is megszorításokat vezettek be. 1931. szeptember 10-én a BART bejelentette, hogy 12 évre hajlandó átvenni a SZAÜ működését. A meglepő döntést indokolhatta, hogy nem sokkal korábban szindikátusra léptek az Autótaxival, így a válság kezdetén sikerült stabilizálni a pénzügyi helyzetet, míg a SZAÜ csak az üzemidő csökkentésével és jegyármódosítással próbálkozhatott. A főváros azonban több ponton is megtámadva nem fogadta el az ajánlatot, inkább megkezdték a BSZKRT-tal való egybeolvadás előkészítését. A különböző viszonylatjelzések miatt még született egy megegyezés 1932. május 20-án a SZAÜ és a BART között: a SZAÜ üzemeltette az 1–19 jelzésű járatokat, míg a BART a 20–26 tartományt kapta meg. Ekkor nevezték át a csepeli 8-ast 21-esre és a margitszigeti 6-ost 26-osra.[4]

A BART egy újabb 4 éves szerződésért cserébe vállalta a buszai kékre festését és a főváros címerének feltüntetését. Az új szerződés lehetőséget teremtett a budakeszi 22-es járatcsalád és a hűvösvölgyi 23-as buszok beindításához. A szerződés tartalmazott egy kitételt is, melynek értelmében bármiféle rendkívüli helyzet esetén a BART a járműveit a BSZKRT-nak köteles lett volna ellenszolgáltatás nélkül átadnia.

Kiszorulás a városból[szerkesztés]

1936. december 31-én lejárt az új szerződés is, amit már nem hosszabbítottak meg, így a BART kénytelen volt átadnia jól jövedelmező buszvonalait, egyedül a 26-os vonalat tarthatták meg, de azt is csak a következő év októberéig. A városi járatok helyett innentől kezdve a környéki járatokkal foglalkoztak, ekkor rengeteg új környéki vonalat indítottak, többek között Hűvösvölgyben körjáratot, Hűvösvölgyből Nagykovácsi, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván és Óbuda felé, de új járat indult a Dobogókőre, Mogyoródra, Szigetszentmiklósra, Diósdra is. Ennek megfelelően nevüket is megváltoztatták Budapestvidéki Autóbusz Közlekedési Rt.-re. 1937-ben egy rövid ideig kecskeméti helyi járatot is üzemeltettek, 1939-ben pedig még messzebb, Szombathelyen indult új járatuk, de ez is megszűnt 1940 januárjában.[5]

1940 januárjában megvásárolták a Budapest-Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalat Kft. összes jármű- és ingatlankészletét, ekkortól számos zsámbéki járatot a BART üzemeltetett, többek között a Széna térről Budakeszin keresztül Zsámbékra, Bajnára, Perbálra, Válra, Herceghalomra, vagy Tinnyére, de új járatok indultak Tatára, Héregre és Piliscsabára is.[6]

1942. szeptember 4-én légitámadás érte a fővárost, majd a szovjet bombázók három nap múlva visszatértek. A BART is egyre több vonalon volt kénytelen leállítani a járműveket és számos vonalon szünetelt a közlekedés.[7]

1943. június 23-án Székesfehérváron indítottak helyi járatokat hét különböző útvonalon. A betűjelzéssel ellátott járatok (A–G) 1944-ben megszűntek.

Megszűnése[szerkesztés]

A BART 1948. szeptember 1-jén állami irányítás alá került és a MOGÜRT Taxibusz nevet kapta, az 1950-től létező Nagy-Budapesthez kerülő kültelki vonalakat fokozatosan átvette a BSZKRT. Habár a járműparkot sikerült jelentősen fejleszteniük, a társaság 1949. június 20-án a MÁVAUT-tal egyesült. Innentől kezdve a budapesti autóbusz-közlekedésben nem vállalt szerepet. Elővárosi járatait a MÁVAUT üzemeltette tovább.[8]

A BART járatai[szerkesztés]

A táblázatban a járatok időrendi sorrendben vannak feltüntetve. SZAÜ=Székesfővárosi Autóbusz Üzem (1923–1931), BSZKRT=Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. 1923–1949), FAKV=Fővárosi Autóbuszüzem Községi Vállalat (1949–1950), FAÜ=Fővárosi Autóbuszüzem (1951–1967), MÁVAUT=Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme.[3]

Jelzés Bevezetve Megszűnt/Átadva Végállomások és útvonal a járat bevezetésekor
15 1928. 02. 15. 1930. 02. 01.
(SZAÜ-nek átadva)
Boráros tér–Ráday utca–Apponyi tér–Váci utca–Vörösmarty tér–Nádor utca–Vígszínház
12 1928. 02. 28. 1929. 11. 15.
(SZAÜ-nek átadva)
Városliget–Aréna út–Dohány utca–Károly körút–Deák Ferenc tér–Vörösmarty tér
9 1928. 03. 20. 1928. 11. 05. Krisztina tér–Déli pályaudvar–János kórház
6 1929. 04. 01. 1932. 06. 29. Kohári utca–Margit híd–Margitsziget
26 1929. 11. 1930. 01. 31. Angyalföld, Agyag utca–Balzsam utca–Göncöl utca–Árpád út–Újpest, István tér
24 1929. 11. 30. 1936. 12. 31.
(BSZKRT-nak átadva)
Andrássy út (Aréna út)–Ajtósi Dürer sor–Erzsébet királyné út–Körvasút út–Székely utca–Gróf Andrássy Gyula út–Gróf Hadik János út–Pestújhely
25 1929. 11. 30. István út (Aréna út)–Városliget–Erzsébet királyné út–Körvasút sor–Rákos út–Bocskay utca–Széchenyi tér–Batthyány utca–Rákospalota, Pozsonyi út
20 1930. 02. 01. Keleti pályaudvar–Aréna út–Vágány utca–Szent László út–Széchenyi tér–Lebstück Mária utca–Újpest, Szent István tér
8 1930. 07. 08. 1932. 06. 29. Boráros tér–Csepeli főút–Csepel, Szent Imre tér
202 1931. 07. 27. 1944. 09. Csepel, Szent Imre tér–Herminamajor–Szigethalom–Tököl, HÉV-állomás
203 1932. 02. 01. 1944. 04. Hűvösvölgy–Remeteszőlős–Nagykovácsi, Templom tér
204 1932. 02. 01. 1944. 04. HűvösvölgyTisza István liget
1932. május 20-ától a SZAÜ az 1–19, míg a BART a 20–26 számmezőből nevezhetik el járataikat. A BART járatai: 20, 21, 24, 25, 26
21 1932. 06. 30. 1936. 12. 31.
(BSZKRT-nak átadva)
Boráros tér–Csepeli főút–Csepel, Szent Imre tér
26 1932. 06. 30. 1937. 10. 15.
(BSZKRT-nak átadva)
Kohári utca–Margit híd–Margitsziget
22 1932. 07. 14. 1936. 12. 31.
(BSZKRT-nak átadva)
Széna tér–Szépilona–Budakeszi, Gyógyszertár
22A 1932. 07. 30. SzépilonaBudakeszi, Gyógyszertár
22B 1932. 07. 30. Széna tér–Szépilona–Szanatórium
23 1932. 07. 30. 1936. 12. 31. Széna tér–Hűvösvölgy–Pesthidegkút (körforgalom)
23A 1932. 07. 30. 1934. 07. 31. HűvösvölgyPesthidegkút (körforgalom)
24A 1932. 09. 05. 1936. 12. 31.
(BSZKRT-nak átadva)
Zugló, Öv utcaPestújhely (körforgalom)
207 1934. 05. 01. 1937. 09. 10. Hűvösvölgy–Pilisszentiván–Pilisvörösvár
A BART szerződése 1936. december 31-én lejárt, amit nem újítottak meg. A városi járatokat átvette a BSZKRT. A BART járatai maradnak: 26, 202, 203, 204, 207
200 1937. 01. 01. 1944. 04. HűvösvölgyPesthidegkút (körforgalom)
201 HűvösvölgyMáriaremete
205 HűvösvölgySolymár, községháza
206 Hűvösvölgy–Solymár–Pilisszentiván
209 1937. 04. 03. 1944. Horthy Miklós körtérDiósd, standfürdő
215 1943. Blaha Lujza térDobogókő
216 1938. 02. 22. Pestlőrinc, villamosvégállomásPestimre központ
243 1944. 04. 30. Pesterzsébet, Magyar utcaSzigetszentmiklós
246 1943. CsobánkaDobogókő
216 1938. 02. 23. 1944. 04. 30. István kórház–Gyáli út–Nagykőrösi út–Pestimre központ
217 1944. 04. 30. István kórház–Gyáli út–Nagykőrösi út–Gyál-liget
220 1937. 05. 01. 1944. 08. 31. Csepel, Szent Imre tér–Herminamajor–Szigetszentmiklós
221 1944. 09. Csepel, Szent Imre térKirályerdő
210 1937. 06. 03. 1944. Horthy Miklós körtér–Diósd–Érd–Ilka-major
218 1937. 07. 1941. 07. Garay térMogyoród
219 1937. 07. 1941. 07. RákospalotaMogyoród
1937. 08. 01. 1939. 09. 23. Zugló, Hajtsár utca–Rákosszentmihály–Árpádföld
1937. 08. 1937. 09. kecskeméti helyi járat számjelzés nélkül
230 1937. 09. 1944. 09. Csepel, Szent Imre térKispest
231 1944. 09. Csepel, Szent Imre térRákoskeresztúri temető
237 1944. 09. Rákoskeresztúri temetőKispest
238 1944. 09. Nagykőrösi útKispest
207 1937. 09. 11. 1944. 04. Hűvösvölgy–Pesthidegkút–Solymár–Pilisszentiván–Pilisvörösvár–Óbuda, villamoskocsiszín
211 1938. 01. 1943. 04. Érd, vasútállomásÉrd, Ilka-major
1938. 03. 08. 1939. 09. 23. Pestlőrinc, Szarvas CsárdaRákoskeresztúri temető
212 1939. 03. 1943. 10. Érd, VasútállomásÉrd, Ófalu
236 1939. 04. 01. 1944. 03. 31. Óbuda, Flórián tér–Bécsi út–Üröm–Pilisborosjenő, községháza
222 1939. 07. 13. 1944. 04. Széna tér–Budakeszi–Páty–Zsámbék
223 1939. 07. 13. 1944. 04. Széna tér–Budakeszi–Mány
213 1939. 11. 1941. 07. Érd, vasútállomásSóskút
1939. 12. 11. 1940. 01. 20. szombathelyi helyi járat számjelzés nélkül
A BART 1940 elején átvette a Budapest-Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalat Kft. vonalait.
214 1940. 01. 1944. 04. PomázCsobánka
232 1944. 04. Zsámbék–Tök–Perbál–Tinnye–Piliscsaba
224 1944. 04. Széna térVál
225 1943. 04. Széna térBajna
226 1944. 02. Széna térPerbál
227 1941. 07. HéregFelsőgalla
228 1944. 02. HéregTata
229 1943. 06. Széna térHéreg
232 1941. 07. ZsámbékPiliscsaba
233 1941. 07. PiliscsabaTinnye
234 1941. 07. ZsámbékHerceghalom
239 1944. 04. ZsámbékVál
247 1941. 07. ZsámbékTinnye
235 1940. 03. 1941. 11. PátyEtyek
240 1940. 12. 1944. 04. BaracskaVál
241 1941. 01. 1944. 07. Soroksár–Alsónémedi–Bugyi–Dabas–Gyón
242 SoroksárAlsónémedi
208 1941. 03. 1943. 08. ÓbudaPilisvörösvár
244 ÓbudaPilisszántó
245 PilisvörösvárPilisszántó
248 1943. 01. 1944. 09. Pestszentlőrinc, villamos végállomásMonor
249 Pestszentlőrinc, villamos végállomásVecsés
250 1943. 05. 1943. 08. Érd ParkvárosTörökbálint
A 1943. 06. 23. 1944. székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Vasúti pályaudvar
B székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Defekt csárda
C székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Máriavölgyi zöldkút
D székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Úrhidai kereszteződés
E székesfehérvári helyi járat: Vörösmarty tér–Szentháromság temető
F székesfehérvári helyi járat: Károly király tér–Oncsa telep
G székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Szent György kórház
A világháború utáni újraindulás
202 1946. 01. 03. 1949. 06. 19.
(MÁVAUT üzemeltetés)
Csepel, Tanácsház térTököl, HÉV-állomás
209 Móricz Zsigmond körtérDiósd, standfürdő
210 Móricz Zsigmond körtérÉrd, Ilka-major
222 Széna tér–Budakeszi–Zsámbék
223 Széna tér–Budakeszi–Mány
230 Csepel, Tanácsház térKispest
231 Csepel, Tanácsház térRákoskeresztúri temető
237 KispestRákoskeresztúri temető
238 KispestNagykőrösi út
215 1946. 01. 22. 1946. 04. 02. Blaha Lujza térDobogókő
246 CsobánkaDobogókő
242 1946. 02. 26. 1949. 06. 19.
(MÁVAUT üzemeltetés)
BudapestBugyi
241 BudapestKerekegyháza
250 1946. 03. 27. Blaha Lujza térSzékesfehérvár
200 1952. 02. 11.
(FAÜ-nek átadva → 57)
Hűvösvölgy–Pesthidegkút–Máriaremete–Hűvösvölgy (körforgalom)
201 1952. 02. 11.
(FAÜ-nek átadva → 57A)
HűvösvölgyMáriaremete
203 1952. 02. 11.
(FAÜ-nek átadva → N)
HűvösvölgyNagykovácsi, Szabadság tér
204 HűvösvölgyTisza István liget
205 1946. 04. 23. 1952. 02. 11.
(FAÜ-nek átadva → S)
HűvösvölgySolymár
206 1946. 04. 23. 1948 előtt Hűvösvölgy–Solymár–Pilisszentiván
207 1946. 04. 23. 1948 előtt Hűvösvölgy–Solymár–Pilisszentiván–Pilisvörösvár
252 1946. 05. 28. 1949. 06. 19.
(MÁVAUT üzemeltetés)
BudapestÚjhartyán
226 1946. 06. 25. Széna térPerbál
225 1946. 06. 26. Széna térBajna
229 1946. 06. 29. Széna térHéreg
213 1946. 07. 15. Érd, VasútállomásSóskút
208 1946. 09. 05. Óbuda–Üröm–Pilisvörösvár
244 1946. 09. 05. Óbuda–Pilisvörösvár–Pilisszántó
245 1946. 09. 05. PilisvörösvárPilisszántó
214 1946. 11. 04. PomázCsobánka
212 1946. 11. 20. Érd, VasútállomásÉrd Ófalu
206 1948. 07. 01. 1950. 02. 05.
(FAKV-nak átadva → 60)
Kőbányai sörgyár–Városszéli telep–Rákoskeresztúr–Pécel
217 1957. 08. 31.
(FAÜ-nek átadva → 21)
Szabadság-hegyJános-hegy
219 1950. 02. 05.
(FAKV-nak átadva → 61)
Rákoshegy, Bocskai utca–Rákoskeresztúr–Rákosligeti temető
223 1948. 08. 31.
(BSZKRT-nak átadva → 23)
Boráros tér–Soroksári út–Pesterzsébet, Magyar utca
224 1949. 04. 30. Pesterzsébet, Kossuth tér–Vörösmarty utca–Klapka utca
234 1950. 02. 05.
(FAKV-nak átadva → 62)
Kőbányai sörgyár–Városszéli telep–Rákoskeresztúr–Rákoscsaba
235 1949. 01. 30.
(BSZKRT-nak átadva → 35)
Nagyvárad tér–Üllői út–Pestlőrinc, Béke tér
240 1948. 12. 05.
(BSZKRT-nak átadva → 40)
Móricz Zsigmond körtér–Budaörsi út–Budaörs
243 1949. 09. 18.
(BSZKRT-nak átadva → 27)
Móricz Zsigmond körtérBudaörsi repülőtér
201 1948. 07. 12. 1948. 11. 07.
(BSZKRT-nak átadva → 47)
Bosnyák tér–Nagy Lajos király út–Füredi utca–Rákosszentmihály–Árpádföld
221 1948. 08. 30. 1950. 02. 05.
(FAKV-nak átadva → 52)
Csepel, Szent Imre térKirályerdő
236 1948. 08. 30. 1949. 06. 19.
(MÁVAUT üzemeltetés)
Óbuda–Üröm–Pilisborosjenő
A BART 1948. szeptember 1-jén állami irányítás alá került MOGÜRT Taxibusz néven, majd 1949. június 20-án egyesült a MÁVAUT-tal. Járatait fokozatosan átvette a BSZKRT, a MÁVAUT-tól pedig a FAKV, később a FAÜ.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • A fővárosi autóbusz-közlekedés 100 éve: Bánhidai Viktor, Nemecz Gábor, Szedlmajer László, Takács-Boér Gyula, Unzeitig Ákos, Zsigmond Gábor: A fővárosi autóbusz-közlekedés 100 éve. Budapest: Műszaki. 2016. ISBN 9789631666076