1-es busz (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1-es jelzésű autóbuszvonal
1
autóbusz
1-es busz →
Ikarus 280 típusú autóbusz 1-esre kitáblázva
Ikarus 280 típusú autóbusz 1-esre kitáblázva
Történeti adatok
Státusz: megszűnt
Első üzemnap: 1915. március 1.
Utolsó üzemnap: 1995. március 4.
Üzemi adatok
Jellege: alapjárat
Település: Budapest
Üzemeltető: Budapesti Közlekedési Vállalat
Járműtelep: Kelenföldi autóbuszgarázs
Járművek: Ikarus 280
Végállomások
Induló állomás: Etele tér, Kelenföldi pályaudvar
Érkező állomás: Mexikói út
Útvonaladatok
 
I→É
É→I
Vonalhossz (km):
10,4
9,6
Megállóhelyek (db):
20
20
Menetidő (perc):
36
36
Kapcsolódó vonalak
Vonalcsalád: 1
Hálózat: Budapest tömegközlekedése
Autóbuszok: Budapest autóbuszvonal-hálózata
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1-es jelzésű autóbuszvonal témájú médiaállományokat.
Hasonló nevű viszonylatok
Disambig gray.svg 1-es busz
Magyarország.png
1
11A1C
11É, 1, R1
1
, 1, R1
1
1
1
11A
1, 1A
1, 1A
11A1D
11A
11A
1
11A
1, 1A
1, 1A
1E
1C1U
11D1G
1
11A1E1U1Y
Útvonaldiagram
Etele tér, Kelenföldi pályaudvar vá.
Szent Gellért templom
Bánk bán utca (↓) / Csóka utca (↑)
Hamzsabégi út (↓) / Tétényi út (↑)
Kosztolányi Dezső tér
Móricz Zsigmond körtér
Szent Gellért tér
Fővám tér
Kálvin tér
Astoria
Deák Ferenc tér
Andrássy út (↓) / Bajcsy-Zsilinszky út (↑)
Opera
Oktogon
Kodály Körönd
Bajza utca
Hősök tere
Széchenyi Gyógyfürdő
Mexikói út vá.
Amerikai út
Kacsóh Pongrác út

A budapesti 1-es jelzésű autóbusz az Etele tér, Kelenföldi pályaudvar és a Mexikói út között közlekedett. A járatot a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette.

Története[szerkesztés]

1915. március 1-jén, reggel 7 órakor 1-es jelzéssel indult el Budapest első autóbuszvonala az Aréna út (napjainkban Dózsa György út) és a Vilmos császár út (napjainkban Bajcsy-Zsilinszky út) között. A 2,8 km hosszú vonalon egy emeletes akkumulátoros és egy egyszintes benzinmotoros busz közlekedett a Székesfővárosi Közlekedési Vállalat (SzKV) üzemeltetésében. 1915. október 13-án meghosszabbították a Kígyó térig (ma Ferenciek tere). Az első világháború okozta gazdasági nehézségek okán (benzin-, gumihiány) a járat 1917. április 11-étől szünetelt és csak 1921. szeptember 24-én indult újra korábbi végállomásai között (a Kígyó tér ekkor már az Apponyi tér nevet viselte), Bécsből használtan vásárolt akkumulátoros buszokkal, a Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat (BFKV) üzemeltetésében. 1928. január 1-jén belvárosi végállomása átkerült a Fővám térre, a járatot ekkor már a Székesfővárosi Autóbusz Üzem (SzAÜ) üzemeltette. Nem sokkal később, végállomása 1928. február 15-én visszakerült az Apponyi térre, de 1928. március 16-ától újra a Fővám térig járt. 1928. szeptember 24-én elindult az Aréna út és az Apponyi tér között a 11-es jelzésű betétjárata, ugyanekkor az 1-es buszt a Gellért térig hosszabbították. 1929-től már a Horthy Miklós körtérig (ma Móricz Zsigmond körtér) járt. 1931. október 11-én a 11-es jelzésű betétjárat megszűnt. 1932. május 17-étől 1939. október 1-jéig az 1-es busz a nyári menetrendben a Széchenyi fürdőig hosszabbított útvonalon közlekedett. 1933. október 1-jén a Horthy Miklós körtértől a Lenke térig (ma Kosztolányi Dezső tér) hosszabbították. 1938. január 3-ától a Ferenc József híd lezárása miatt terelve, az Erzsébet hídon keresztül közlekedett. 1938. április 29-étől május 9-éig, 1940. április 26-ától május 6-áig, 1941. május 2-ától 12-éig 1A jelzésű betétjárata közlekedett a Mussolini tértől (ma Oktogon) a városligeti Vásár területére. A második világháború miatt 1943. november 9-étől szünetelt a közlekedés a vonalon, és csak 1945. július 2-án indult újra az Eskü utca és a Gellért tér között. 1945. november 18-án pesti végállomása a Ferenciek terére került át és a Petőfi pontonhídon keresztül jutott át Budára. 1945. november 23-án visszahelyezték a Ferenc József hídra, majd 1945. december 22-étől szünetelt, mert jégzajlás miatt nem volt biztonságos felhajtani a hídra. A járatot 1946. február 18-án újraindították, de átmenetileg kettéosztva: Budán a Szilágyi Dezső tér és a Móricz Zsigmond körtér, Pesten a Ferenciek tere és a Ságvári tér (Vértanúk tere) között. A garázsmeneti autóbuszok azonban kénytelenek voltak a Kossuth hidat használni, szigorú sebességkorlátozások és követési távolságok betartásával. 1946. február 27-étől a pesti vonalrész a Ferenciek terétől a Baross térig hosszabbított útvonalon, Budán pedig a Lenke tér és az Endresz György tér (ma Magyar jakobinusok tere) között járt. 1946. március 6-ától újra szünetelt üzemanyaghiány miatt, de már március 20-án sikerült újraindítani a Deák Ferenc tér—Szabadság tér—Kossuth Lajos tér—Kossuth híd—Batthyány tér—Fő utca—Alagút—Attila utca—Döbrentei tér—Szent Gellért rakpart—Bartók Béla út—Móricz Zsigmond körtér útvonalon. Érdekesség, hogy ekkor egy vonaljegy 100 000 pengőbe került, míg alig négy hónap múlva már 20 trillió pengőbe. 1946. szeptember 11-étől az Oktogon és a Lenke tér között jártak az 1-es buszok, a Szabadság hídon keresztül. 1946. október 9-étől 1948. június 6-áig újra szünetelt az 1-es járat, június 7-én a Hősök tere és a Vörösmarty tér között indították újra. Ugyancsak újraindult az 1A jelzésű betétjárat az Oktogon és Vásár főbejárata között, mely június 21-én szűnt meg.

1948. augusztus 1-jén jelentősen meghosszabbították, Budán a Kelenföldi pályaudvarig, Pesten pedig a Hermina útig. 1948. október 11-étől újra csak a Hősök teréig járt. 1950. október 7-e és november 5-e között újra járt az 1A ingajárat, de csak a Hősök tere és a Vásár főbejárat között. Az 1-es buszokat 1951. május 15-étől a Lánchídra terelték. A következő években többször is járt ideiglenesen a Népstadionig (labdarúgó-mérkőzések után), illetve a városliget Vásár főbejáratáig. 1957. december 30-ától a Clark Ádám tértől az Alagúton és az Attila úton keresztül érte el a Gellért teret. 1961. április 21-én kísérletképpen a Hősök tere végállomásán fotocellás érzékelőt helyeztek ki, így a központból is tudták hány darab autóbusz tartózkodik a végállomáson. 1961. december 1-jétől az Alagút zsúfoltsága miatt újra a Lánchíd utcában járt. 1962. május 2-ától június 4-éig csatornaépítés miatt újra a Szabadság hídon járt, ezt az útvonalat 1964-ben véglegesítették. 1966. január 24-én a 25-ös busz rövidítése miatt a Kacsóh Pongrác úti sorompóig hosszabbították. A Hungária körúti felüljáró építése miatt 1969. április 21-étől az Erzsébet királyné útjáig járt.

Az 1970-es évekre a járat forgalma igen megnőtt, mivel a Belvárost hatékonyan kötötte össze két irányban is, elsősorban Dél-Budán keresztül a Kelenföldi pályaudvarral, másrészt pedig az Andrássy út alkotta főtengellyel. 1970. november 21-én végállomása átkerült az új Kacsóh Pongrác úti végállomásra, amit a kisföldalatti végállomásának is terveztek, de az csak 1973-ban érte el. 1980. május 6-ától az M3-as autópálya bevezetőjének építése miatt újra az Erzsébet királyné útjáig járt, a korábbi forgalmi rend csak 1982. december 15-én állt helyre.[1]

1981-ben elindult a 1-es jelzésű gyorsjárat a Kelenföldi pályaudvar és a Hősők tere között, majd 1990. augusztus 31-én kihasználatlanság miatt megszűnt.

1995. március 5-étől a kisföldalatti felújítása miatt a BKV ideiglenesen szüneteltette a metrópótló busz miatti párhuzamosságra hivatkozva, viszont a felújítás befejeztével nem indították újra.[2]

Útvonala[szerkesztés]

Mexikói út felé Kelenföldi pályaudvar felé
Kelenföldi pályaudvar vá. – Vasút utca – Bartók Béla út – Szent Gellért tér – Szabadság híd – Fővám tér – Vámház körút – Kálvin tér – Múzeum körút – Károly körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Andrássy út – Hősök tere – Kós Károly sétány – M3-as felüljáró – Amerikai út – Mexikói út vá. Mexikói út vá. – Mexikói út – Szőnyi út – M3-as felüljáró – Kós Károly sétány – Hősök tere – Andrássy út – Bajcsy-Zsilinszky út – Károly körút – Múzeum körút – Kálvin tér – Vámház körút – Fővám tér – Szabadság híd – Szent Gellért tér – Bartók Béla út – Kelenföldi út – Kelenföldi pályaudvar vá.

Megállóhelyei[szerkesztés]

1 (Etele tér, Kelenföldi pályaudvar – Mexikói út)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok a járat megszűnésekor
0 Etele tér, Kelenföldi pályaudvar
végállomás
36 BKV busz symbol.svg 7, 83, 141
KRESZ villamos.svg 19, 49
BSicon MAV.svg Budapest-Kelenföld
1 Szent Gellért templom 35 KRESZ villamos.svg 19, 49
2 Bánk bán utca (↓)
Csóka utca (↑)
34 KRESZ villamos.svg 19, 49
3 Hamzsabégi út (↓)
Tétényi út (↑)
33 KRESZ villamos.svg 19, 49
5 Kosztolányi Dezső tér 31 BKV busz symbol.svg 7, 7A, 7, 12, 14, 40, 41, 41, 53, 72, 86, 86, 87, 87A, 87B, 114, 153, 173
KRESZ villamos.svg 19, 49
7 Móricz Zsigmond körtér 29 BKV busz symbol.svg 3, 3, 7, 7A, 7, 10, 10A, 27, 40, 40, 40E, 53, 110, 127, 153, 173
KRESZ villamos.svg 6, 18, 19, 41, 47, 49, 61
9 Szent Gellért tér 27 BKV busz symbol.svg 7, 7A, 86, 86
KRESZ villamos.svg 18, 19, 47, 49
11 Fővám tér 25 BKV busz symbol.svg 15
KRESZ villamos.svg 2, 2A, 47, 49
Budapest trolleybus symbol.svg 83
13 Kálvin tér 23 Budapest metro logo 3.svg
BKV busz symbol.svg 9, 15
KRESZ villamos.svg 47, 49
Budapest trolleybus symbol.svg 83
15 Astoria 21 Budapest metro logo 2.svg
BKV busz symbol.svg 7, 7A, 78
KRESZ villamos.svg 47, 49
Budapest trolleybus symbol.svg 74
17 Deák Ferenc tér 19 Budapest metro logo 1.svg Millenniumi Földalatti Vasút Budapest metro logo 2.svg Budapest metro logo 3.svg
BKV busz symbol.svg 4, 9, 16
KRESZ villamos.svg 47, 49
19 Andrássy út (↓)
Bajcsy-Zsilinszky út (↑)
17 Budapest metro logo 1.svg Millenniumi Földalatti Vasút
BKV busz symbol.svg 4, 4, 105
20 Opera 16 Budapest metro logo 1.svg Millenniumi Földalatti Vasút
BKV busz symbol.svg 4, 105
Budapest trolleybus symbol.svg 70, 78
21 Oktogon 15 Budapest metro logo 1.svg Millenniumi Földalatti Vasút
BKV busz symbol.svg 4, 4, 105
KRESZ villamos.svg 4, 6
23 Kodály Körönd 13 Budapest metro logo 1.svg Millenniumi Földalatti Vasút
BKV busz symbol.svg 4, 33, 105
25 Bajza utca 11 Budapest metro logo 1.svg Millenniumi Földalatti Vasút
BKV busz symbol.svg 4, 33, 105
27 Hősök tere 9 Budapest metro logo 1.svg Millenniumi Földalatti Vasút
BKV busz symbol.svg 4, 4, 20, 30, 105
30 Széchenyi Gyógyfürdő 6 Budapest metro logo 1.svg Millenniumi Földalatti Vasút
34 Amerikai út (↓)
Kacsóh Pongrác út (↑)
2 BKV busz symbol.svg 32, 32
Budapest trolleybus symbol.svg 74, 74A
36 Mexikói út
végállomás
0 Budapest metro logo 1.svg Millenniumi Földalatti Vasút
BKV busz symbol.svg 25, 25, 25A
KRESZ villamos.svg 1, 69
Budapest trolleybus symbol.svg 74, 74A

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bánhidai Viktor, Nemecz Gábor, Szedlmajer László, Takács-Boér Gyula, Unzeitig Ákos, Zsigmond Gábor: A fővárosi autóbusz-közlekedés 100 éve. Budapest: Műszaki. 2017. ISBN 9789631666076  
  2. Budapesti tömegközlekedési változások 1995-ben. Vonnák Attila. [2004. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 21.)

Források[szerkesztés]