Uzsoki Utcai Kórház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Uzsoki Utcai Kórház
Uzsoki utcai főépület (1891)
Uzsoki utcai főépület (1891)

Egyéb nevek Weil Emil Kórház (1967–1991)
Mottó Non nocere
Alapítva 1928
Típus kórház
Tevékenység gyógyítás
Tagság Magyar Kórházszövetség
főigazgató Ficzere Andrea

Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 06′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 06′ 07″
Az Uzsoki Utcai Kórház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uzsoki Utcai Kórház témájú médiaállományokat.

Az Uzsoki Utcai Kórház a Semmelweis Egyetem általános orvostudományi karának oktató kórháza Zuglóban, az Uzsoki utcában.

Története[szerkesztés]

Az Uzsoki (akkor Jókai) utca 29. szám alatti telken 1901-ben Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei szerint épült 14 000 m² alapterületű szecessziós téglaépület izraelita leányárvaháznak adott otthont.[1] Ennek a helyén nyílt meg 1927. április 28-án az Országos Munkásbiztosító Pénztár Központi Kórháza. Első igazgatója 1929-ig dr. Lévai József sebész főorvos udvari tanácsos volt.

Itt alakult meg 1928-ban 50 ággyal az első baleseti sebészeti osztály dr. Hedri Endre, az első bajmgállapító osztály dr. Csépai Károly, majd 1932-ben az első rádiumos osztály, dr. Kisfaludy Pál vezetésével. A kórház 1930-ban már 520 ággyal működött, amikor dr. Tasnády-Székely Béla nőgyógyász főorvos lett az igazgató. A kor színvonalának megfelelő fejlesztést végzett a sürgős megnyitásból adódó hiányosságok felszámolására. A műtőkbe nagyteljesítményű autoklávokat, olajpumpás műtőasztalokat szerzett be, a kéziműszerkészletet kiegészítette, és kisebb kórtermeket alakíttatott ki. 1932-ben 14 ággyal Onkoradiológiai Szakambulancia létesült. Az Intézet nagy műtéteket is vállalt. Az önálló Baleseti Kórház 1940-es megnyitásakor az Uzsokiból a Traumatológiát áthelyezték a Fiumei útra.

A második világháború alatt a kórházi önkormányzati jogot felfüggesztették. A front előretörésével az Uzsoki Kórházat szovjet katonák ápolására vették igénybe, s a kerület betegeit a Telepes utcai iskola épületében kialakított, 40 ágyas szükségkórházban gyógyították. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a betegsegélyző pénztár önkormányzati jogát visszaállította, s a gyors helyreállítás megindulhatott dr. Ambrus Pál, majd dr. Halász István főorvosok igazgatói irányítása alatt. 1948-tól 1957-ig dr. Farkas Károly patológus fõorvos igazgatta az intézményt. A költségvetési gazdálkodásra történő áttérés a fejlődést lelassította. Az államosítás a felekezeti intézményeket is érintette, így az Amerikai út 55. sz. alatti Zsidó Szeretetkórház 125 ágyas Tüdőgyógyászatát az Uzsokihoz csatolták. 1957-ben dr. Szántó Sándor tüdőgyógyász főorvost nevezték ki igazgatóvá. Az épület belső felújítása, a műszerpark bővítése, onkológiai sugárforrás beszerzése, új Központi Labor kialakítása, s emeletráépítéssel a főépület kapacitás növelése, a Mexikói út 67. sz. alatt Ortopédia és Utókezelő létesítése (a Nyomorék Gyermekek Intézete épületében) bizonyították az intézményvezetés sikerét. A fejlődést az Ideggyógyászati Osztály, Szemészeti Ambulancia, Intenzívterápiás Osztály kialakítása jellemzi. 124 ággyal belgyógyászati pavilont építettek, s az Ortopédia traumatológiai profillal bővült. Szántó doktor 1975-ös nyugalomba vonulása után, 1976–77-ben dr. Sinkovits Mátyás volt szakrendelő-vezető nyert igazgatói kinevezést. A fekvő- és járóbeteg-ellátás vezetésének egyesítése 1977. január 1-jével lépett életbe. A Szakrendelő vezetését dr. Schindler Jenő, az üzemorvosi vezetést dr. Koffler Sándor főigazgató-helyettesek látták el. 1977-től 1982-ig – dr. Vidosfalvy Magda igazgatása alatt – a sebészeti osztályokat egyesítették, az érsebészeti tevékenység is beindult. Az Intenzív Osztály bővítése, az Onkológiai Ambulancia építése, a sugárkezeléshez szükséges új kobaltágyú telepítése jelentős előrelépést jelentett. A Hungária körút 167. sz. alatti Szociális Otthonból 40 ágy utókezelőként a kórház irányítása alá került. 1982–1990 között dr. Szendrényi János főorvos volt az igazgató. Megtörtént a sebészeti, gégészeti, nőgyógyászati, urológiai műtők korszerűsítése, endoszkópos labor, dializáló-állomás, gyermekortopédia, nívós szemészeti ambulancia, mammográfiai vizsgáló létesült. Igen nagy lépést jelentett a háromszintes Onkoradiológiai hotel, továbbá a kezelő megépítése. A Hungária krt. 177. sz. alatti háromszintes épületben Krónikus Belgyógyászati Rehabilitációs Osztályok nyíltak. Elkészült az Örs vezér terei Szakrendelő. Automata sterilizálógépek, kémiai- és hematológiai automaták, az ultrahang-diagnosztika bővítése jelezte az orvostechnika fejlődését.

A rendszerváltás szakmapolitikai változásai és követelményei a kórházban is új helyzetet teremtettek. 1990-ben dr. Szegedy László ideggyógyász főorvost választották igazgatónak, aki feladatát a Neurológiai Osztály vezetése mellett látta el. A szakmai terület fejlődését az Izotópdiagnosztikai Osztály, az Angiográfiás Labor, a Központi Sterilizáló Állomás és a sugárforrások korszerűsítése, ún. „after loading” működtetése jellemezte. A Sebészeti-Érsebészeti Osztályon egyre népszerűbbek lettek az endoszkópos műtétek. A kórházi zsúfoltság, az infrastruktúra korszerűtlen volta egyre inkább a fejlesztés és a hatékony betegellátás akadályává vált.

Róna utcai új tömb (2001)
Uzsoki Hospital 01.JPG

E nehéz helyzetben a Fővárosi Önkormányzat szakmai vezetése elfogadta az intézményvezető jogos törekvését az intézmény teljeskörű rekonstrukciójára. Sikeres igazgatói munka után dr. Szegedy nyugdíjba vonult, és dr. Golub Iván belgyógyász osztályvezető főorvost nevezték ki az intézet élére, aki a Kórházszövetség elnöke lett. Gazdasági igazgatónak Kálmánné Juhász Ilonát, orvos-igazgatónak dr. Varga Józsefet, ápolási igazgatónak Horváthné Zsedényi Máriát kérte fel, akik igen jelentős intézményi támogatottságot élveztek. A helyettes orvosigazgató dr. Bottyán Erik lett, aki egyben az intézmény minőségügyi rendszerének felelőseként kezdettől irányította annak kiépítését. Dr. Golub 2012. december 1-jén nyugalomba vonult, s azóta az intézmény főigazgatói posztját dr. Ficzere Andrea tölti be.

1967–1991 között Weil Emil Kórház volt az intézmény neve.

Felépítése[szerkesztés]

A kórház napjainkban 17 gyógyító, négy diagnosztikus osztállyal és több részleggel, három telephelyen működik:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar katolikus lexikon
  • Zugló lexikon. herminamező Polgári Köre, 2009. 199. old.
  • az intézmény honlapja
  • Budapest lexikon 2. kötet, 379. old.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]