Igazságügyi palota (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Igazságügyi palota
NeprajziMuzeumFotoThalerTamas1.JPG
Cím Budapest
Építési adatok
Építés éve 1893–1896
Építési stílus Eklektikus
Védettség Műemlék
Tervező Hauszmann Alajos
Építész(ek) Hauszmann Alajos
Kivitelező Havel Lipót
Hasznosítása
Felhasználási terület Magyar Királyi Kúria (1949-ig), Néprajzi Múzeum, Politikatörténeti Intézet
Elhelyezkedése
Igazságügyi palota (Budapest)
Igazságügyi palota
Igazságügyi palota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 02′ 54″

Az Igazságügyi palota az egyik a Budapest, V. kerületi Kossuth Lajos tér meghatározó épületei közül. Az 1896-os millennium keretein belül épült 1893 és 1896 között, eklektikus stílusban, Hauszmann Alajos tervei alapján. A Magyar Királyi Kúria számára emelt épület 1949-ig szolgált annak székhelyéül; jelenleg nagyobb részét a Néprajzi Múzeum, kisebb részét pedig a Politikatörténeti Intézet foglalja el.

Az épület[szerkesztés]

A jelenlegi múzeumi épület Hauszmann Alajos tervei alapján épült fel 1893 és 1896 között a Királyi Kúria számára, Havel Lipót cseh származású építőmester kivitelezésében. 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori Magyar Királyi Kúria.

Az épület stílusa az Ybl Miklós utáni eklektika jegyeit mutatja, részben még neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektúrájában válnak dominánssá. A főhomlokzat gazdagon tagolt, középrizalitjából timpanonnal lezárt, hatoszlopos portikusz lép elő. Az attika tetejét megkoronázó hármas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal; e szobor Senyei Károly munkája. Kétoldalt a Törvényt adó és a Törvényt látó ülő szobra, Fadrusz János alkotásai. A timpanon szoborcsoportja Zala György műve. Három részből áll: középen az ötalakos Bírósági tárgyalás látható, a sarkokban pedig a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái. A homlokzat többi szobrát Róna József és Donáth Gyula készítette.

A főkapun és az előtéren át ünnepélyes hangulatú, hatalmas előcsarnokba jutunk, amelyből kétoldalt lépcsők vezetnek az emeletre. A mennyezet allegorikus freskója Justitia diadalát ábrázolja, Lotz Károly alkotása. Lotz e művének a készítésekor Andrea Pozzónak a római Sant'Ignazio-templomban levő látszat-architektúrás képét vette alapul.[1]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Somorjai, i. m. 235.

Források[szerkesztés]

  • Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 897 ISBN 9632437616