Igazságügyi palota (Budapest)
| Igazságügyi palota | |
 | |
| Cím | Budapest |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1893 – 1896 |
| Építési stílus | Eklektikus |
| Védettség | Műemlék |
| Tervező | Hauszmann Alajos |
| Építész(ek) | Hauszmann Alajos |
| Kivitelező | Havel Lipót |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Magyar Királyi Kúria (1949-ig), Néprajzi Múzeum, Politikatörténeti Intézet |
| Elhelyezkedése | |
 Igazságügyi palota
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 02′ 54″ | |
Az Igazságügyi palota egy a Budapest V. kerületének, a Kossuth Lajos térének meghatározó épülete. Az épület az 1896-os millennium keretein belül 1893 és 1896 között eklektikus stílusban épült Hauszmann Alajos tervei alapján. A Magyar Királyi Kúria számára emelt épület 1949-ig szolgált annak székhelyéül, jelenleg nagyobb részét a Néprajzi Múzeum, kisebb részét pedig a Politikatörténeti Intézet foglalja el.
Tartalomjegyzék
Az épület[szerkesztés]
A jelenlegi múzeumi épület Hauszmann Alajos tervei alapján 1893 és 1896 között épült fel a Királyi Kúriának Havel Lipót cseh származású építőmester kivitelezésében. 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori Magyar Királyi Kúria.
Az épület stílusa az Ybl Miklós utáni eklektika jegyeit mutatja, még részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektúrájában válnak dominánssá. A főhomlokzat gazdagon tagolt, középrizalitjából timpanonnal lezárt hatoszlopos portikusz lép elő. Az attika tetejét megkoronázó hármas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal, e szobor Senyei Károly munkája. Kétoldalt a Törvényt adó és a Törvényt látó ülő szobra Fadrusz János alkotása. A timpanon szoborcsoportja Zala György műve, amely három részből áll, középen az ötalakos Bírósági tárgyalás látható, a sarkokban pedig a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái. A homlokzat többi szobrát Róna József és Donáth Gyula készítette.
A főkapun és az előtéren át egy ünnepélyes hangulatú, hatalmas előcsarnokba jutunk, amelyből kétoldalt lépcsők vezetnek az emeletre. A mennyezet allegorikus freskója Justitia diadalát ábrázolja, mely Lotz Károly alkotása. Lotz e művének készítésekor Andrea Pozzónak a római Sant'Ignazio-templomban levő látszat-architektúrás képét vette alapul.[1]
Galéria[szerkesztés]
Az ünnepélyes hangulatú, hatalmas előcsarnok bal oldali lépcsősora az emelettel 
A Lotz Károly alkotta előcsarnoki allegorikus mennyezeti freskó, Justitia diadala címen 
A Senyei Károly szobrász által készített, az attika tetején álló Igazság istennőjének szobra
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Somorjai, i. m. 235.
Források[szerkesztés]
- Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 897 ISBN 9632437616
