Igazságügyi palota (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Igazságügyi palota
NeprajziMuzeumFotoThalerTamas1.JPG
Hely Budapest
Építési adatok
Építés éve 1893 – 1896
Építési stílus Eklektikus
Védettség Műemlék
Tervező Hauszmann Alajos
Építész(ek) Hauszmann Alajos
Kivitelező Havel Lipót
Hasznosítása
Felhasználási terület Magyar Királyi Kúria (1949-ig), Néprajzi Múzeum, Politikatörténeti Intézet
Elhelyezkedése
Igazságügyi palota (Budapest)
Igazságügyi palota
Igazságügyi palota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 02′ 54″

Az Igazságügyi palota egy a Budapest V. kerületének, a Kossuth Lajos térének meghatározó épülete. Az épület az 1896-os millennium keretein belül 1893 és 1896 között eklektikus stílusban épült Hauszmann Alajos tervei alapján. A Magyar Királyi Kúria számára emelt épület 1949-ig szolgált annak székhelyéül, jelenleg nagyobb részét a Néprajzi Múzeum, kisebb részét pedig a Politikatörténeti Intézet foglalja el.

Az épület[szerkesztés]

A jelenlegi múzeumi épület Hauszmann Alajos tervei alapján 1893 és 1896 között épült fel a Királyi Kúriának Havel Lipót cseh származású építőmester kivitelezésében. 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori Magyar Királyi Kúria.

Az épület stílusa az Ybl Miklós utáni eklektika jegyeit mutatja, még részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektúrájában válnak dominánssá. A főhomlokzat gazdagon tagolt, középrizalitjából timpanonnal lezárt hatoszlopos portikusz lép elő. Az attika tetejét megkoronázó hármas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal, e szobor Senyei Károly munkája. Kétoldalt a Törvényt adó és a Törvényt látó ülő szobra Fadrusz János alkotása. A timpanon szoborcsoportja Zala György műve, amely három részből áll, középen az ötalakos Bírósági tárgyalás látható, a sarkokban pedig a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái. A homlokzat többi szobrát Róna József és Donáth Gyula készítette.

A főkapun és az előtéren át egy ünnepélyes hangulatú, hatalmas előcsarnokba jutunk, amelyből kétoldalt lépcsők vezetnek az emeletre. A mennyezet allegorikus freskója Justitia diadalát ábrázolja, mely Lotz Károly alkotása. Lotz e művének készítésekor Andrea Pozzónak a római Sant'Ignazio-templomban levő látszat-architektúrás képét vette alapul.[1]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Somorjai, i. m. 235.

Források[szerkesztés]

  • Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 897 ISBN 9632437616