Lamm Vanda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lamm Vanda
Született 1945. március 26. (72 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász,
jogtudós,
egyetemi tanár

Lamm Vanda (Budapest, 1945. március 26. –) magyar jogász, jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemzetközi jog és a nukleáris jog neves kutatója. 1991-ben az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet első megválasztott igazgatója lett.

Tanulmányai[szerkesztés]

1963-ban érettségizett a Hámán Kató Leánygimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1967-ben szerzett jogi doktorátust. Ezen kívül posztgraduális képzésen vett részt a strasbourgi Faculté Internationale pour l' Enseignement du Droit Comparé-n, a hágai Nemzetközi Jogi Akadémián és a Columbia Egyetemen.

Tudományos pályafutása[szerkesztés]

1968-ban került a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetébe, ahol először munkatárs volt, majd később az intézet tudományos tanácsadója lett. 1991-ben az intézet igazgatójává választották. Ekkor választottak először igazgatót, addig csak kinevezett igazgatók voltak. Kutatóintézeti állása mellett 1984 és 1989 között a Nehézipari Műszaki Egyetem nemzetközi jogi tanszékének docense volt, majd megkapta egyetemi tanári és tanszékvezetői kinevezését. 1999-ben a Széchenyi István Egyetem nemzetközi jogi köz- és magánjogi tanszékvezető egyetemi tanára lett.

Az Acta Juridica Hungarica felelős szerkesztője és az Állam- és Jogtudomány című szakfolyóirat szerkesztője volt. 2000 és 2001 között a Nemzetközi Nukleáris Jogi Társaság elnöke volt, 2002-ben tiszteletbeli elnökké választották.

Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának alelnökévé, majd 2007-ben a köztestület levelező tagjává választották (ettől fogva a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében kutatóprofesszor). 2013-ban az akadémia felvette rendes tagjai sorába. Az MTA Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőnek Tanácsa társelnöki, illetve az Ügyrendi Bizottság elnöki tisztségével is megbízták. Kutatási területe a nemzetközi jog, ezen belül a nemzetközi bíráskodás, valamint a nukleáris jog.

1981 és 1984 között a nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolásával foglalkozó ENSZ-bizottság tagja volt. Ezenkívül megválasztották a hágai Állandó Választottbíróság, az EBESZ Békéltető és Választottbírósága tagjává, valamint az OECD–NEA Nukleáris Jogi Kormányszakértői Bizottság alelnökévé. 2009 szeptemberében az 1904-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Nemzetközi Jogi Intézet (L’Institut de Droit international) alelnökévé választották.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • A nukleáris energia hasznosításának nemzetközi kérdései (1983)
  • A hágai Nemzetközi Bíróság döntései (1984)
  • The Utilization of Nuclear Energy and International Law (1984)
  • Az államok közötti viták bírói rendezésének története (1990)
  • A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945–1993 (1995)
  • Jogi lexikon (főszerk., Peschka Vilmossal, 1999)
  • Nuclear Law under the Sign of Safety and Confidence (szerk, 2002)
  • A Nemzetközi Bíróság kötelező joghatósági rendszere (2005)
  • Transformation in Hungarian Law 1989–2006 (szerk. 2007)

Források[szerkesztés]