Gombás Pál
Gombás Pál | |
Született | Gombás Pál János Antal 1909. június 5.[1][2][3] Selegszántó |
Elhunyt | 1971. május 17. (61 évesen)[1][2][4] Budapest[5][4] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Krepil Ida (h. 1931–1950)[6] Ivanicskó Kornélia (h. 1957–1971) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1932) |
Kitüntetései |
|
Halál oka | öngyilkosság |
Sírhelye | Farkasréti temető (6/1-1-37)[7][8] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gombás Pál (Selegszántó, 1909. június 5. – Budapest, 1971. május 17.) kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az atomok, az atommagok és a fémek statisztikus elméletével, továbbá a kvantumelmélet közelítő módszereivel foglalkozott.
Élete
[szerkesztés]Gombás János és Gräf Mária Anna fiaként született. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1932-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett, majd ugyanitt az elméleti fizikai tanszéken Ortvay Rudolf tanársegédje lett. 1934–1938 között belföldi kutatási ösztöndíjas volt. 1939-ben kinevezték a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen egyetemi tanárrá, majd 1941-től a kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanára lett. 1945 után a Budapesti Műszaki Egyetem fizika tanszékén lett tanár. 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, 1948–1958 között alelnökévé választották. 1947-ben az USA-ba távozott, 1948-ban tért haza, hazatérésétől kezdve haláláig a fizikai tanszék vezetője volt.
1954-től a Magyar Tudományos Akadémia Elméleti Fizikai Kutató Csoportjának igazgatója volt és tagja az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségének.
Nagy szerepe volt a hazai elméleti fizikai kutatások fejlesztésében. Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt az MTA elméleti-fizikai kutatócsoportjának igazgatója és a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara fizikai intézetének vezetője.
Gombás Pál a kvantummechanikai többtestproblémával és alkalmazásával még mint tanársegéd kezdett el foglalkozni, s e témakör mindvégig foglalkoztatta. Törekedett az egyszerű módszerek kidolgozására, ezért a statisztikus atomelmélet kérdéseivel is foglalkozott, melynek kiváló képviselője is volt. Ezen elmélet legfejlettebb modelljét a szakirodalom ma is Thomas-Fermi-Gombás-modell néven idézi.
Ezenkívül a pszeudopotenciálok elméletével és alkalmazásával, a szilárd testek és az atommagok elméletével, az atomhéj-fizika kérdésével is foglalkozott.
Ő volt az egyetlen magyar szerző, aki az atomi rendszerek statisztikus elméletéről írt. Ez az írása a Handbuch der Physik című sorozat 36. kötetében jelent meg.
1971. május 17-én halt meg Budapesten; öngyilkos lett.
Több mint 130 szakdolgozat és 12 könyv – mely részben idegen nyelven jelent meg – foglalja magába munkásságát. Szerkesztette az Acta Physica, Physics Letters című szakfolyóiratokat is.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Kossuth-díj (1948, 1950)
- Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1969)
Művei
[szerkesztés]12 könyve és több mint 130 tudományos dolgozata jelent meg:
- Bevezetés az elméleti fizikába , Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971
- Az atom statisztikus elmélete és alkalmazásai
- A hullámmechanika többtestproblémája
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05307.htm, Gombás Pál, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Yuri Alekseevich Chramov: Физики (orosz nyelven), 1983
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. január 6.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 673/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. január 6.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Füstöss László, Arcképvázlat Gombás Pálról, Fizikai Szemle 2006/04.