Gombás Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gombás Pál
Életrajzi adatok
Született 1909. június 5.
Selegszántó
Elhunyt 1971. május 17. (61 évesen)
Budapest
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület fizikus
Szakmai kitüntetések
Kossuth-díj
Akadémiai tagság MTA (1946)

Gombás Pál (Selegszántó, 1909. június 5.Budapest, 1971. május 17.) kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az atomok, az atommagok és a fémek statisztikus elméletével, továbbá a kvantumelmélet közelítő módszereivel foglalkozott.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1932-ben szerzett oklevelet, majd ugyanitt az elméleti fizikai tanszéken Ortvay Rudolf tanársegédje lett. 1939-ben nevezték ki egyetemi tanárrá a szegedi egyetemen, majd 1941-től a kolozsvári egyetem tanára lett, majd 1945 után a budapesti műszaki egyetem fizika tanszékén lett tanár. 1946-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, 1948–1958 között alelnökévé választották. 1947-ben az USA-ba távozott, 1948-ban tért haza, hazatérésétől kezdve haláláig a fizikai tanszék vezetője volt.

1954-től a Magyar Tudományos Akadémia Elméleti Fizikai Kutató Csoportjának igazgatója volt és tagja az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségének.

Nagy szerepe volt a hazai elméleti fizikai kutatások fejlesztésében. Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt az MTA elméleti-fizikai kutatócsoportjának igazgatója és a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara fizikai intézetének vezetője.

Gombás Pál a kvantummechanikai többtestproblémával és alkalmazásával még mint tanársegéd kezdett el foglalkozni, s e témakör mindvégig foglalkoztatta. Törekedett az egyszerű módszerek kidolgozására, ezért a statisztikus atomelmélet kérdéseivel is foglalkozott, melynek kiváló képviselője is volt. Ezen elmélet legfejlettebb modelljét a szakirodalom ma is Thomas-Fermi-Gombás-modell néven idézi.

Ezenkívül a pszeudopotenciálok elméletével és alkalmazásával, a szilárd testek és az atommagok elméletével, az atomhéj-fizika kérdésével is foglalkozott.

Ő volt az egyetlen magyar szerző, aki az atomi rendszerek statisztikus elméletéről írt. Ez az írása a Handbuch der Physik című sorozat 36. kötetében jelent meg.

1971. május 17-én halt meg Budapesten, öngyilkos lett.

Több mint 130 szakdolgozat és 12 könyv - mely részben idegen nyelven jelent meg - foglalja magába munkásságát. Szerkesztette az Acta Physica, Physics Letters című szakfolyóiratokat is.

Kitüntetései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

12 könyve és több mint 130 tudományos dolgozata jelent meg.

  • Az atom statisztikus elmélete és alkalmazásai
  • A hullámmechanika többtestproblémája

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]