Hudecz Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hudecz Ferenc
Hudecz Ferenc 1952 kémikus MTA lev tag 2010.jpg
Született 1952. szeptember 12. (65 éves)
Budapest, magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása kémikus, egyetemi tanár

Hudecz Ferenc (Budapest, 1952. szeptember 12.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe: peptid- és fehérjekémia, biomolekuláris kémia, immunkémia ezen belül peptid „szuperantigének” és peptid biokonjugátumok szintézise, szerkezete és biológiai hatása közti összefüggések vizsgálata. 2006 és 2010 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. 2010-től a European Peptide Society elnöke.

Életpályája[szerkesztés]

1971-ben érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakán 1977-ben szerzett diplomát. Még ebben az évben az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszékének kutatója lett. 1980-ban védte meg egyetemi doktori értekezését „Elágazó láncú polipeptidek szintézise és konformációja” címmel Szekerke Mária témavezetése mellett. 1996-ban habilitált, 1999-től egyetemi magántanár az ELTE TTK-n. 2003-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. Októbertől az ELTE oktatási és tudományos rektorhelyetteseként működött, majd 2006-ban az egyetem rektorává választották. Alelnöke, majd elnöke volt a Danube Rectors Conference (DRC) egyetemi hálózatnak (2008-2009). 2012 őszén a DRC tiszteletbeli elnökévé választják (2014- ). Tagja (2007-2009), 2010-től főtanácsadója, 2011-től pedig tiszteletbeli tagja a “Confucius Institute Headquarters” igazgatótanácsának (Peking, Kína). Rektori mandátumának lejárta után, 2010 augusztusától az ELTE TTK Szerves Kémia Tanszékének vezetője.

Egyetemi pályafutásával párhuzamosan 1980-1983 és 1989-1993 között az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, 1993-tól tudományos tanácsadója, 1999-től a csoport vezetője. Témavezetésével, kutatócsoportjában 16 hallgató dolgozott/dolgozik PhD hallgatóként, 22 hallgató tudományos diákköri hallgatóként.

1983-84-ben, majd 1986-ban az USA első biomedicinális kutatóintézetében (Wistar Institute, University of Pennsylvania, Philadelphia, 16 hónap), 1988 és 1993 között Angliában (Cancer Research Campaign Laboratories, University of Nottingham, 16 hónap), 1991-92-ben a Kumamotoi Egyetemen (Japán, 3 hónap) kutat. 1999-ben és 2004-ben a Konstanzi Egyetemen (Németország), 1999-2000-ben az Osakai Egyetemen (Japán) vendégprofesszor. A Szecsuáni Egyetem (Kína) díszdoktora (2006).

1986-ban védte meg az MTA kémiai tudományok kandidátusi, 1993-ban az MTA akadémiai doktori értekezését. 1993 és 2000 között az MTA Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottság Peptidkémiai Munkabizottságának titkára, majd hat éven át az MTA Szerves Kémiai Bizottság választott tagja és titkára volt. 1998-ban az MTA Akadémiai Kutatóhelyek Kutatói Fórum soros elnöke. Emellett 1995 és 2001 között az MTA Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának tagja, majd 2007 és 2010 között az MTA közgyűlés doktori képviselője. 2010-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2016-ban rendes tagjává. 2011-től az MTA Doktori Tanács tagja.

Közben 1997 és 2006 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Alapítvány kuratóriumának tagja, 1997-től a Magyar Peptid- és Fehérjekutatásért Alapítvány kuratóriumának titkára, majd 2000-től elnöke. 2000-től a Szekerke Mária Rákkutatásért Alapítvány kuratóriumának tagja.

Akadémiai tisztségei mellett az OTKA Kórélettani Zsűri (1999-2002), 2007 és 2012 között pedig az OTKA Bizottság tagja. 1998-tól 2006-ig az Európai Peptid Társaság (European Peptide Society, London) magyar nemzeti képviselője, 2000-2008 között titkára, 2010-től választott elnöke. 2010 és 2013 között az Elsevier B. V. (Amsterdam) Academic Executive Advisory Board tagja.

Munkássága[szerkesztés]

Szűkebb szakterülete a biomolekuláris kémia, a bioorganikus kémia és az immunkémia. Legfontosabb eredményei: mikrobiális eredetű, valamint tumoros szövetekből származó fehérjék (pl. mucin-1 és 2 glikoproteinek) és autoimmun folyamatok kiváltásában szerepet játszó fehérjék (filaggrin, fibrin, vimentin) antigénszerkezetének feltérképezése, epitópok azonosítása klasszikus és kombinatorikus kémiai módszerekkel. A természetes fehérjéknél hatékonyabb immunreakciót kiváltó "szuperantigének" szintézise, amelyek alkalmasak a Herpes simplex vírus, illetve a M. tuberculosis fertőzés, valamint bizonyos tumorok korai kimutatására és szintetikus vakcinák kifejlesztésére.

Eredményes kutatásokat folytat tumorellenes és antimikrobiális szerek (pl. antraciklinek, metotrexát, ferrocén-származékok), riporter molekulák (fluorofor, radioligand), jelzett enzimszubsztrát és peptidepitópok specifikus célsejtbe juttatása oligopeptid- és fehérje-konjugátumaik segítségével. A hatásmechanizmus vizsgálatára proteomikán alapuló megközelítési módszert dolgozott ki. Konjugálási módszereket dolgozott ki e kismolekulák (antigéndeterminánsok, tumorellenes szerek) fehérjéhez/polipeptidhez történő kapcsolása, biokonjugátumok szintézise céljából.

Új polipeptidhordozók családjának kialakítása mellett bizonyította, hogy e vegyületek sejtbe jutásában az A típusú "scavanger" receptor vesz részt. Kiemelkedő eredménynek számít annak a daunomicin tartalmú konjugátumnak a szintézise, amely in vivo kísérletekben leukémiás állatok teljes gyógyulását eredményezte. E vegyület rezisztens tumorsejtekre is hat. Egy másik konjugátum számottevő parazitaellenes hatást mutat a WHO által kiemelt célpontnak tekintett Leishmania donovani fertőzött egerekben.

Több mint kétszáztíz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Műveit elsősorban angol nyelven adja ki. Számos nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztő bizottságának tagja: Biokémia (Magyar Biokémiai Egyesület) (1994-2009), Magyar Immunológia (2002-), Biomedical Peptides, Proteins and Nucleic Acids (UK) (1994-1997), Journal of Bioactive and Compatible Polymers (USA) (1995-2000), Bioconjugate Chemistry (USA) (1998-2006), Journal of Peptide Science (UK) (2001-), Current Drug Delivery (2002-). 2007-től 2014-ig az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society) “Bioconjugate Chemistry” folyóiratának társszerkesztője.

Családja[szerkesztés]

1979-ben nősült, felesége Csik Gabriella, biofizikus, a Semmelweis Egyetem habilitált docense. Két fia van, Gergely (1981) közgazdász doktor (PhD) és András (1983) egyiptológus, közgazdász.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Kutatási jutalom (1986, MTA)
  • Kiváló Munkáért Kitüntető jelvény (1988, MN Minisztertanács)
  • Pro Scientia (TDK témavezetésért) (1995, MTA elnök/Művelődési Miniszter)
  • Akadémiai Díj (megosztva Hollósi Mikóssal) (1996, MTA)
  • Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997)
  • Paracelsus díj (1998, Magyar Kemoterápiai Társaság)
  • Tudományos díj (1999, ELTE Természettudományi Kar)
  • Zemplén Géza fődíj (2005, MTA Kémiai Tudományok Osztálya)
  • Pro European Peptide Society Award (2008, European Peptide Society)
  • Bruckner Győző-díj (2008, MTA-Richter G. Nyrt)
  • Individual Perofrmance Excellence Award (2009, Confucius Institute Headquarter, Peking)
  • Socius Honoris Causa (2010, „Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért”)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme (2011)

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Hudecz F.: Polimer terapeutikumok Magyar Tudomány 43: 1211-1221 (1998)
  • Hudecz, F.: Design of synthetic branched chain polymeric polypeptides for targeting/delivering bioactive molecules. In: Self-Assembling peptide systems in biology, medicine and engineering. (Eds.: Agelli, A., Boden, N., Zhang, S.) Kluwer Academic Publisher, The Netherlands (2001), pp. 139–160
  • Hudecz, F.: 100 éve született Wigner Jenő (dokumentum közlés) Magyar Tudomány 47: 1408 (2002)
  • Hudecz, F.: Proteomika – új kihivás. Lege Artis Medicinae 13: 216-224 (2003)
  • Hudecz, F., Kóczán, Gy., Reményi, J.: Peptide or protein based delivery and targeting. In “Molecular pathomechanisms and new trends in drug research” (Eds Keri, Gy. and Toth, I.) Taylor and Francis Group, London, 2003, pp. 553–578
  • Hudecz, F. Bánóczi, Z., Csík, G.: Medium-sized peptides as carrier for biologically active compounds. Medicinal Research Reviews, 25: 679-786 (2005)
  • Hudecz, F.: „Peptid-út”: a Trefort-kerttől Lágymányosig. Magyar Kémiai Folyóirat 118 (1):5-16 (2012)
  • Hudecz, F. et al.: Néhány új eredmény az MTA-ELTA Peptidkémiai Kutatócsoportban Magyar Kémiai Folyóirat 118 (2-4), 87-98 (2012)
  • Mihala, N., Hudecz, F.: Amino acid and peptide bioconjugates. Amino Acids, Peptides and Proteins (Eds. E. Farkas, M. Ryadnov), Royal Society of Chemistry, London Vol.37: 1-39 (2012)

Források[szerkesztés]