Ilosvay Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ilosvay Lajos
Ilosvay Lajos.JPEG
Született 1851. október 31.
Dés
Elhunyt 1936. szeptember 30. (84 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása kémikus,
egyetemi tanár,
politikus
Tisztség
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilosvay Lajos témájú médiaállományokat.
Szobra a Műegyetemen

Nagyilosvay Ilosvay Lajos (Dés, 1851. október 31.Budapest, Józsefváros, 1936. szeptember 30.)[1] kémikus, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, országgyűlési képviselő és államtitkár. 1914-től 1936-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.

Életrajzírója, Szőkefalvy-Nagy Zoltán szerint:

„Lehet, hogy a magyar kémikusok közül volt, aki nagyobb világhírnevet szerzett magának, mint Ilosvay Lajos, nem volt azonban egyetlenegy sem, aki sokoldalúbb lett volna, s aki nagyobb, s főleg hosszabban tartó befolyást gyakorolt volna a kémiai ismeretek hazai terjedésére, a kutatások megszervezésére és a magyar vegyészet fejlődésére.”

Élete[szerkesztés]

Ilosvay Lajos (1826–1900) megyei várnagy és Turbucz Amália (1830–1882) fiaként született. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte, majd a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi diplomát, majd bölcsészeti doktorátust, később középiskolai tanári oklevelet szerzett.

1875-76 között Lengyel Béla, 1876-80 között Than Károly mellett volt tanársegéd. Kiváló tudományos munkája miatt 1880-ban hosszabb külföldi tanulmányútra küldték, melynek során Heidelbergben Bunsen, Münchenben Baeyer, Párizsban pedig Berthelot mellett dolgozott. 1882-ben a József Műegyetem meghívta az általános kémiai tanszék élére, Nendtvich Károly utódjául. 1882-től az általános kémia helyettes, 1883-tól nyilvános rendes tanára. 1886-tól 1893-ig a kar dékánja, 1900-tól 1903-ig a Műegyetem rektora volt.

1917-ben nyugdíjba vonult, de megbízott vezetőként tovább vezette a tanszéket 1934-ig (tehát összesen 52 éven keresztül).

1891. május 8-tól az MTA levelező, 1905. május 12-től rendes tagja, 1916. május 4. – 1919. október 23. és 1925. május 7. – 1928. május 18. között alelnöke, 1914-től haláláig a Magyar Királyi Természettudományi Társulat elnöke volt. 1932-ben a Társulat tiszteletbeli tagjává választották és Szily-éremmel tüntették ki.

Jelentős szerepet játszott a kémiai oktatás fejlesztésében. 1910-től 1914-ig kormánypárti országgyűlési képviselő, 1914-17 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, 1927-től a felsőház tagja volt. Református vallású.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Kutatói tevékenysége főleg a szervetlen és az analitikai kémia terén volt jelentős. Kimutatta, hogy a levegőben a villámlás hatására nem ózon, hanem nitrogén-oxidok keletkeznek. Megállapította, hogy a vas katalizálja a nitrogén és az oxigén egyesülését. Több szerves gyök kimutatására is ajánlott új reagenseket. A salétromossav kimutatására szolgáló Griess-féle kémszer érzékenységét nagymértékben fokozva megalkotta a Griess–Ilosvay-reagenst. Behatóan foglalkozott vízkémiával, vízelemzéssel is.

Számos tudományos és ismeretterjesztő könyvet és cikket írt, köztük az első magyar nyelvű könyvet a szerves kémiáról. Szerkesztette a Magyar Chemiai Folyóiratot (1897-től), majd a Természettudományi Közlönyt (1906-tól). Számos elhunyt kortársáról írt megemlékezést, többek között Nendtvichről, Than Károlyról, Szily Kálmánról, Eötvös Lorándról és másokról.

A Magyar Királyi Természettudományi Társulat elnökeként 1927-es nyitóbeszédben a kémiai és biológiai fegyverek szerepét elemezte. A beszéd szerkesztett változata ezután megjelent a Természettudományi Közlönyben. Ez adta az első lökést a magyar biológiai fegyverek kutatásának és fejlesztésének.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Adatok az oxysulfocarbaminsavas ammonium sajátságaihoz… Egy. doktori értek. is. (Bp., 1875)
  • A buziási József-forrás vegyi elemzése. (Értekezések a természettudományok köréből, 1876)
  • A luhi Margit-forrás vegyi elemzése. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1878)
  • A budapesti világítógáz chemiai analysise 1876-ban. (Értekezések a természettudományok köréből, 1880)
  • Adatok a carbonyl-sulphid – szénéleg-kéneg – physikai sajátságaihoz. 1–2. (Értekezések a természettudományok köréből, 1880–1881)
  • Sur les sels doubles préparés par fusion. Caractéres et role des sels doubles formés par fusion. Berthelot, Marcellinnel. (Comptes rendus des séances de l’Académie des sciences. Paris, 1882)
  • A chemiai rokonság és a thermochemia. (Természettudományi Közlöny, 1883)
  • A tudományos chemia állapota külföldön és hazánkban. 1–2. Kísérletek chemiai előadásokhoz. (Természettudományi Közlöny, 1884)
  • A torjai Büdös-barlangról. I. L. előadása. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. 8. 48. Bp., 1885)
  • Két újabb lámpa. (Természettudományi Közlöny, 1886)
  • A chemia alapelvei. Monográfia és egy. tankönyv. Hetven rajzzal. (A Természettudományi Társulat kiadványai. 30. Bp., 1888)
  • A nitrogén és oxigén térfogatának közelítő meghatározása a levegőben. A hidrogénchlorid – sósav – felbontása nátrium-amalgámmal. A hidrogénchlorid – sósav – synthesise és dissociatiója. (Természettudományi Közlöny, 1888)
  • Az égés melléktermékeiről. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1889)
  • Képződik-e az izzó platina körül ózon? – Képződik-e ózon a Bunsen-féle gázlámpa kis lángját ráfúvott levegővel lehűtjük? Van-e a láng közelében ózon? – Ózon-képződés léghűtés közelében. A nem hidrogénhez kötött kén kimutatása világító gázban. Ásványvizek összetétele. A Sarolta-forrás chemiai elemzése. (Természettudományi Közlöny, 1890)
  • A budai keserűvizeknek eddig ki nem mutatott alkotórészei. (Természettudományi Közlöny, 1892)
  • Levegőben, égéskor keletkező nitrogéntartalmú melléktermékek mennyiségi meghatározása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1892. dec. 12.; megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 23. 1. Bp., 1893; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1892 és Természettudományi Közlöny, 1892)
  • Budapest ásványos vizei és fürdői. (Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország. III. köt. Bp., 1893 és külön: Bp., 1893)
  • A szerves chemia hajdan és most. 1–2. Adalék a kálium-nitrit, általában vízben oldható nitritek térfogatos elemzéséhez. Az okszerű táplálkozás. (Természettudományi Közlöny, 1893)
  • Lavoisier emléke. Adalék a levegő összetételéhez. A levegő elemzésének eredményei. A levegőben és a levegőbeli csapadékokban foglalt hydrogénperoxidokról. (Természettudományi Közlöny, 1894)
  • Az ózon és ammonia egymásra hatásakor keletkező termékekről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
  • A torjai Büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata. Két képpel. (A Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1895)
  • Nendtvich Károly emlékezete. (Akadémiai Értesítő, 1895)
  • Ózon hatása ammóniára. Salétromossav és hydrogénperoxid egymásra hatása nagy hígításban. Kémszer hydrogénperoxidra. (Természettudományi Közlöny, 1895)
  • Hydrogénperoxid és salétromossav hatása egymásra nagyon híg oldatban. Az ózon és ammonia egymásra hatásakor keletkező termékekről. A hydrogénperoxid új kémlőszerei. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1895)
  • Új adat a budai keserűvizek alkotásához. (Természettudományi Közlöny, 1896)
  • Új adat a budai keserűvizek ismeretéhez. (Földtani Közlöny, 1896)
  • Than Károly chemiája. (Budapesti Szemle, 1897)
  • A luhi Margit-forrás újabb vizsgálatáról. A Balaton vizének chemiai elemzése. (Természettudományi Közlöny, 1898)
  • A Balaton vizének chemiai viszonyai. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. köt. A Balaton tónak és környékének physikai földrajza. Bp., 1898)
  • Közönséges phosphortól mentes gyufa feltalálására nemzetközi pályázat. A „Margit” alkalifém-hydrocarbonátos víz újabb chemiai elemzése és képződésének körülményei. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1898)
  • Ammoniás cuprooldat készítése hydroxylaminnal. Az ózon újabb kémszeréről. (Természettudományi Közlöny, 1899)
  • Bunsen Róbert Vilmos emlékezete. Jelentés az atomsúly megállapítására kiküldött német bizottság javaslatáról. Acetylén kimutatásához szükséges ammoniás cuprooldat készítése hydroxylaminnal. A phenylendiaminok mint az ózon kémszerei. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1899)
  • A műszaki chemia hazánkban. A hydrazinnal készített ammoniás cuprooldat sajátságairól. (Természettudományi Közlöny, 1900)
  • Emlékezés Berthelot 50 éves jubileumára. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1902)
  • Bevezetés a szerves chemiába. I. köt. A szénhidrogének. Monográfia és egy. tankönyv. Bordázott gerincű félbőrkötésben, körben aranyozott élmetszéssel. (Bp., 1905)
  • Az elméleti chemia újabb haladásáról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1905)
  • Pályázat hidraulikus kötőanyagok vizsgálatára. A szénhidrogének a gyakorlati életben. A szerves chemia elemei. (Természettudományi Közlöny, 1905)
  • A szén vegyületei oxigénnel. A Nobel-díjjal kitüntetett természettudósok: Lenard Fülöp, Baeyer Adolf és Koch Róbert. Aujeszky Aladárral és Zemplén Győzővel. (Természettudományi Közlöny, 1906)
  • Az elemek átváltozásáról. A zinkmethyllel készített methan jódtartalmáról. Mendelejev Dimitrij Ivanovics. Moissan Henri. (Természettudományi Közlöny, 1907)
  • Görgey Artur: A kókuszolaj szilárd és folyékony zsírsavjairól. 1–3. Über die festen, flüchtigen, fetten Sauren des Coconussöles. Ford. és közli I. L. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1907 és külön: Bp., 1907)
  • Than Károly. A szerves chemia némely sikerei és sikertelenségei. (Természettudományi Közlöny, 1908)
  • A természettudományoknak, különösen a chemiának tanításáról a szabad tanítás iskolájában. (Népművelés, 1908)
  • Poincaré véleménye Bolyai Jánosról. (Természettudományi Közlöny, 1909)
  • A hydrokénessav, illetőleg a zinkhydrosulfit néhány alkalmazása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1909. jún. 14.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
  • A kolloidok természettudományi jelentősége. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1910)
  • A zinkhydrosulfit némely alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1910)
  • A kékszínű molybdenoxyd két új módosulatáról. Scheitz Pállal. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1910)
  • Than Károly másodelnök emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 16. 1. Bp., 1912 és külön: Bp., 1912)
  • Berthelot Marcellin emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 16. 3. Bp., 1912 és külön: Bp., 1912)
  • Kalecsinszky Sándor emlékezete. (Földtani Közlöny, 1912)
  • Az elemek keletkezése, fejlődése és átváltozása. A szagot előidéző vegyületek chemiai összetételéről. (Természettudományi Közlöny, 1912)
  • Uranohydrosulfit. A hydrosulfitok, különösen a zinkhydrosulfit hatására végbemenő anorganikus reakciók összefoglalása. Molybdenkék. Csekély mennyiségű wolframsav kimutatása zinkhydrosulfitos oldattal.
  • Csekély mennyiségű molybdensav kimutatása molybdenkék alakban. Kékszínű wolframtartalmú termék. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1913)
  • Wartha Vince. (Budapesti Szemle, 1914)
  • A természettudományok fejlődésének főbb mozzanatai az elmúlt 45 év alatt. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1915. febr. 24-én. (Természettudományi Közlöny, 1915 és külön: Bp., 1915)
  • Lengyel Béla r. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 17. 13. Bp., 1916 és külön: Bp., 1916)
  • A fából előállítható gáz és a methan fűtőértékének viszonya egymáshoz. Lengyel Béla emlékezete. (Természettudományi Közlöny, 1916)
  • Az erdélyi földgáz értékesítése. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1916. febr. 24-én. (Természettudományi Közlöny, 1916 és külön: Bp., 1916)
  • A robbantószerekről. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1917. márc. 22-én. (Természettudományi Közlöny, 1917 és külön: Bp., 1917)
  • Wartha Vince emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia feladatai. Az ellenséges nagy államok természettudományi mozgalmai a chemiai ipar fejlesztése érdekében. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1918. febr. 27-én. Áldozzunk a kir. m. Természettudományi Társulat jövőjének biztosításáért. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1918. dec. 18-án. (Természettudományi Közlöny, 1918)
  • Az Akadémia újabb feladatai. I. L. másodelnök megnyitó beszéde az akadémiai nagygyűlésen. (Budapesti Szemle, 1918)
  • A chemiai-ásványtani szakosztály vázlatos története 1892-től 1916-ig. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1920)
  • A radioaktív kutatások eredményei megingatták-e az elemekről kialakított nézeteinket? I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1920. máj. 12-én. (Természettudományi Közlöny, 1920)
  • Fehérnemű jelzésére alkalmas tinta készítése. Idővel használhatatlanná vált gipsz használhatóvá tétele. Közművelődésügyünk és természettudományos állapotaink. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1921. máj. 25-én. (Természettudományi Közlöny, 1921)
  • A szag és a chemiai összetétel közötti kapcsolat. (Természettudományi Közlöny, 1921 és Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
  • Olajlakk – A chagrinbőr fakulása és foltosodásának meggátlása. Csonka-Magyarország táplálóanyag-szükséglete. Világító festékek. Megsárgult vagy megbarnult keleti szőnyegek tisztítása. A rádiumemanáció vagy niton mint a XX. század bölcsek köve. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1922. máj. 24-én. (Természettudományi Közlöny, 1922)
  • Linoleum ragasztása cementpadlóra. A megkeményedett linoleumszőnyeg megpuhítása. A bőr rendben tartásáról. Egészséges táplálkozás biztosítása egységes élelmiszertörvénnyel. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1923. jún. 6-án. (Természettudományi Közlöny, 1923)
  • Nagyszigethi Szily Kálmán. (Budapesti Szemle, 1924 és Természettudományi Közlöny, 1924)
  • Eltört porcelántárgyak összeragasztása. Gubacstinta készítése. Terméketlen szikeseink megmentése. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1924. jún. 25-én. (Természettudományi Közlöny, 1924)
  • Semsey Andor t. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 19. 2. Bp., 1925 és külön: Bp., 1925)
  • Semsey Andor emlékezete. Mérges gázok és gőzök a háború szolgálatában. (Természettudományi Közlöny, 1925)
  • A tenger mint az arany és az ezüst lelőhelye. A chemiai és a bakteriológiai fegyverek szerepe a múlt és a jövő háborújában. Az anyag egysége és az elemek átváltoztatására irányuló kísérletek. (Természettudományi Közlöny, 1927)
  • Mit tudunk chemiai szempontból a vitaminokról? – Berthelot Marcelin. A népművelés korszerűsége, jelentősége és törvény útján való rendezésének szükségessége. (Természettudományi Közlöny, 1928)
  • Az ókori Egyiptom némely csodája mai megvilágításban. (Természettudományi Közlöny, 1929)
  • A természet védelme külföldön és hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1930)
  • Dalton atomsúlyaitól Soddy izotópjaiig. Ki volt a foszforos gyufa feltalálója? (Természettudományi Közlöny, 1931)
  • Az izotópok az atomokra vonatkozó újabb tanítások megvilágításában. (Természettudományi Közlöny, 1932)
  • Than Károly születésének századik évfordulóján. (Természettudományi Közlöny, 1934)
  • Az íz és a kémiai összetétel közötti kapcsolat. (Természettudományi Közlöny, 1935)
  • Adalékok a salétromossav kémhatásához. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1976)
  • Az anyag egysége és az elemek átváltoztatására irányuló kísérletek. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1977)
  • Nagyszigethi Szily Kálmán. (Természet Világa, 2004).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1638/1936. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Az interneten elérhető írásai[szerkesztés]