Királyi Magyar Természettudományi Társulat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kitaibel Pál (1829 körül)

1802-ben magyar tudósok egy kis csoportja előtt Kitaibel Pál, a nagy magyar botanikus előterjesztette egy természettudományi társaság megalakításának tervét,[1] nem rajta múlt, hogy az elképzelése csak jóval később öltött testet. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1841 tavaszán Pest-Budán jött létre, Bugát Pál felhívására. Ugyanebben az évben szervezték meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlését (MOÉTV), melyet 1841-1933 között 41 alkalommal tartottak.[2] A vándorgyűlések szervezete 1933-ig működött, míg a Magyar Természettudományi Társulat –, mely túlélte a szabadságharcot, átvészelte az első és a második világháborút1952-ig folyamatosan tevékenykedett, 1953-ban azonban nevétől, vagyonától megfosztották. Célja volt a természettudományokat művelni, hazánkat e célból vizsgálni és az ismereteket terjeszteni. Tudományos kutatásokkal szakembereket bízott meg pályázatok vagy beadott tervezetek alapján különféle segélypénzekből (országos segély, Bugát-alap, magánadakozások). Szakkönyvtára egy 1896 végi felmérés szerint 20.151 kötetből állt. Ugyanekkor tagjainak száma 7800-on felül volt, alaptőkéje pedig 118.900 forintra rúgott, kiadványcserében állt 207 hasonló célú külföldi társulattal és intézettel.[3]

A magyar természettudományi társulat czélja hazánkat természettudományilag megismerni, ennek rejtett kincseire honosinkat s illetőleg a külföldet figyelmeztetni, a külföldön virágzó természeti tudományokat honunkba átültetni, azokat a tanodák szűk falai közöl az élet tág mezejére átvinni, az élethez közelebb eső egyesületeknek segédkezeket nyujtani, az alsóbb, vagy is népi és felsőbb, az az tudományos nevelésre közvetve befolyván honunkban a természeti tudományokat terjeszteni, s a magasztos czél elérésére a hazában található minden tudományos capacitásokat és ügybarátokat központosítani.
– Idézet a Magyar Természettudományi Társulat 1841. évi alapító leveléből

Története[szerkesztés]

Alapítása és a kezdeti évek[szerkesztés]

Bugát Pál a Társulat alapítója és első elnöke (1830 körül)

Bene Ferenc, a pesti egyetemen az orvosi kar elnöke, és az orvos sebészeti tanulmányok igazgatója, 1841. április 18-án hívta meg a hazai orvosokat és természetvizsgálókat a május 29-31. között tartandó ülésre, amelyen azután meg is alapították a MOÉTV-et. Az alakuló ülést megelőző napon Bugát Pál, az elméleti orvostan professzora, a résztvevők előtt bejelentette, hogy társulatot kíván létrehozni a természettudományok művelésére és terjesztésére, és egy aláírási ívet köröztetett. Az aláírási ívet 134-en írták alá, szinte valamennyien, akik akkor lényeges szerepet játszottak a természettudományok oktatásában és művelésében. A társulat alakuló ülését, melyen Kubinyi Ágoston elnökölt, 1841. június 13-án tartották, jóváhagyták az alapszabályokat és megválasztották a tisztikart. Elnök Bugát Pál, másodelnök Kubinyi Ágoston, első jegyző (tulajdonképpen titkár) Vajda Péter lett.

A társulat célkitűzéseit, alapszabályait tekintve lényegében akadémia jellegű intézményként működött, a tagokat ajánlással vették fel, és székfoglaló előadást kellett tartaniuk. Szakosztályokat alakítottak, rendszeresen tartottak előadóüléseket, pályázatokat írtak ki, és megkezdték a különböző természettudományi gyűjteményének kialakítását - azaz kezdetben nem csupán az Akadémia, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum funkcióját is el kívánták látni. Mivel a gyűjtemény elhelyezése hamarosan szinte megoldhatatlan feladatot jelentett, és azt a Nemzeti Múzeumnak adományozták.

A társulatot egyelőre csak magánegyesületként ismerték el. Ahhoz, hogy országos egyesület lehessen és tagjai számára oklevelet állíthasson ki, a Helytartótanácshoz kellett folyamodnia, és a királyi házból való pártfogót szereznie. Pártfogóul a magyarbarát és természetkedvelő István főherceget, a későbbi nádort nyerték meg, és „a társulat cziméhez a királyi odatoldatni jónak találtatott”. Így 1843 júniusától a hivatalos név: Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Megjegyzendő azonban, hogy ezután is gyakran elhagyták a királyi jelzőt, és az is jellemző, hogy jóval később Kossuth Lajos a társulathoz címzett leveleiben az eredeti elnevezést használta. Vajda Péter nem tudott megbékélni a királyi jelzővel és – bár tagságát megtartotta – titkári tisztéről lemondott.

A szabadságharc után[szerkesztés]

Az 1848-1850 közötti időszakban a társulat tevékenysége szünetelt. A Bach korszak alatt Szőnyi Pál volt a társulat elnöke. A legsúlyosabb időben nemcsak az enyészettől mentette meg a társulatot, hanem határozottan a haladás pályájára vitte, így a közgyűlés érdemeiért pártoló tagul választotta. Sztoczek József elnöksége alatt ment át a társulat a korábbi irányból arra az útra, amely a későbbi reformokhoz is vezetett .

Szily Kálmán reformtevékenysége[szerkesztés]

A Természettudományi Társulat székháza (1901)

A társulatba 1860-ban lépett be Szily Kálmán, majd az 1868. évi közgyűlés bizodalma első titkárrá választván, a társulat megreformálásához fogott. A Társulat taglétszáma és tevékenysége lényegesen bővült az 1869-ben Szily Kálmán alapította és szerkesztésében indított Természettudományi Közlöny által. Később alelnök, azután újból első titkár lett, mígnem 1880-ban elnökké választatván, mint ilyen vezette a társulat ügyeit. A Magyar Természettudományi Társulat 1872-től kezdődően adott ki szakkönyveket, ezt a tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta. Itt jelentek meg elsőként Charles Darwin alapművei magyar fordításban, Herman Ottó csaknem valamennyi fontos alapműve, továbbá a természettudományok történetének első nagy magyar nyelvű monográfiái.

A 20. század elején[szerkesztés]

A társulat előadóterme a Leitz-féle vetítőgéppel (a falakon a társulati arcképcsarnok)

A társulat alapításának 50. évfordulójára a Lloyd-épületben talált elhelyezést akkori taglétszámához képest igen szűkös viszonyok között. Addig lakásról lakásra vándorolt a társulat könyvtárával és gyűjteményeivel együtt. 1894-ben az Erzsébet körút 1. szám első emeletén rendezkedett be, ahol olvasótermét is megnyithatta. 1901. január 15-én 210 000 koronáért az Eszterházy utca (a mai Pollack Mihály téren) 14/16. szám alatt lévő épületet vette meg a társulat.

Betiltása[szerkesztés]

A társulat betiltása után 1953-ban létrehozták a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatot. A Természettudományi Közlöny, a Társulat életében meghatározó jelentőségű lap azóta is folyamatosan megjelenő kiadását Természet Világa főcímmel a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat folytatta.

Újjáalakulása[szerkesztés]

1990. április 17-én Beck Mihály és Dank Viktor kezdeményezésére alakult újjá a Magyar Természettudományi Társulat. Az újjá alakult Társulat első elnöke 1990-től Szentágothai János akadémikus, ügyvezető elnöke, majd második elnöke Dank Viktor volt.

A Társulat működési területe: Magyarország területe, illetve együttműködés keretében határon átnyúló kapcsolatok az Európai Unió és harmadik országok területén élő magyarokkal és más személyekkel. Az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulatnak minden tekintetben jogutóda, őrzi annak hagyományait, folytatója és kiteljesítője a nagy elődök alapította Társulat szellemének és törekvéseinek.

A Társulat céljai és feladatai[szerkesztés]

  • A Kárpát-medence természeti, kulturális és szellemi örökségének ápolása, megismerésének, feltárásának, bemutatásának, tudományos kutatásának segítése, szervezése, ismertetése és elismertetése, hasznosítása.[4]
  • Tagjai számára intézményes formákat biztosít az önművelésre, az értelmiségi szerep betöltésére, közéletben való részvételre.
  • A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határokon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenysége keretében szerepet vállal a természettudományos ismeretterjesztésben, képzésben.
  • Hozzájárul a határokon túli magyarság kulturális életének fejlődéséhez, gazdagításához, a természettudományi értékek fenntartásához, bővítéséhez, a magyar nyelv és kulturális örökség megőrzéséhez, a szülőföldön maradás érdekében.

A társulat elnökei[szerkesztés]

Bugát Pál 1841 – 1844 a társulat megalapítója és első elnöke
Kubinyi Ágoston 1844 – 1845
Scitovszky János 1845 – 1847
A társulat tevékenysége szünetelt. 1848 – 1850
Szőnyi Pál 1851 – 1858
Korizmics László 1859 – 1860
Stoczek József 1865 – 1867
Than Károly 1872 – 1880 a társulat reformtörekvéseiben nagy szerepet vállalt
Szily Kálmán 1880 – 1898 a társulat "második megalapítója"
Wartha Vince 1899 – 1909
Lengyel Béla 1910 – 1913
Ilosvay Lajos 1914 – 1936
Zimmermann Ágoston 1937 – 1944
Mauritz Béla 1944 – 1945
A társulatot betiltották. 1953 – 1990 A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulatot hozták létre helyette, amely ma Tudományos Ismeretterjesztő Társulat néven működik tovább.

Kiadványai[szerkesztés]

  • 1846 végén megjelent „A Kir. Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei” első kötete Török Pál szerkesztésében, amely az első öt évben a szaküléseken elhangzott előadások legjavát közölte. A második kötet már a szabadságharc után jelent meg.
  • Főbb kiadványai voltak: a havonként 31/2 ív tartalommal megjelenő Természettudományi Közlöny, ennek pótfüzetei, negyedévenként 3 ív tartalommal; Magyar Chemiai Folyóirat; Természettudományi könyvkiadó vállalat; Hazai monográfiák; Népszerű Természettudományi Előadások Gyűjteménye.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]