Szily Kálmán (gépészmérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szily Kálmán
Született 1875. május 4.
Elhunyt 1958. január 14. (82 évesen)

Nagy-szigethi ifjabb Szily Kálmán (Budapest, 1875. május 4.New York, 1958. január 14.) mérnök, királyi József-műegyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1920).

Élete[szerkesztés]

Nagyszigethi Szily Kálmán fizikus és egyházasbüki Dervarics Róza fia. 1892-től középiskolai és műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte és a tudományegyetemen matematikai, fizikai és technikai előadásokat hallgatott. Ezután külföldi tanulmányútra ment, Párizsban, Zürichben harmadfélévig szakbeli dolgozatokat végzett. 1898-ban a budapesti egyetemen bölcseletdoktori oklevelet szerzett és a műegyetemen a mechanikai tanszék mellé adjunktusnak nevezték ki. 1901-ben ugyanott a rugalmasság elméletéből magántanári képesítést nyert. 1906-ban műegyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott, 1913-tól a mechanika nyilános rendes tanára lett. Az 1927–28-as és 1929–30-as tanévben az intézmény rektoraként működött. 1930-ban kinevezték a közoktatásügyi minisztérium főiskolai osztályának élére, majd 1932-ben államtitkár lett. 1941–42-ben már ismét a műegyetem tanított. Elnöke volt az Országos Felsőoktatási Tanácsnak, a felsőházban képvisele a műegyetemet. 1944 őszén kivándorolt Németországba.

Cikkei: a Math. és Phys. Lapokban (IV. A binomiális együtthatók néhány elemi tulajdonsága); a Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönyében (XXXVI. Húzó kisérletek belső nyomásra igénybe vett csövekkel; ugyanez németül és franciául is).

Munkái[szerkesztés]

  • A binomiális együtthatók néhány elemi tulajdonsága. Budapest, 1895. (Math. és Phys. Lapok IV.).
  • A fémdrótok elektromos ellenállásának csavarásokozta változása. Doktori értekezés. Bp., 1898. (Ugyanez németül és francziául).
  • A világ-egyetem energia készlete. Bp., 1899. Természettud. Közlöny Pótfüzeteiből).
  • Síkmozgású érdes testek ütközése. Bp., 1901. (Mathem. és Természettud. Értesítő XIX. Ugyanez németül).
  • Húzó kísérletek belső nyomásra igénybe vett csövekkel. Bp, 1902. (M. Mérnök és Építész Egylet Közlönye XXXVI. Ugyanez németül és francziául).
  • Adalékok a statika elemeihez. Bp., 1907. (Math. és Phys. Lapok XVI.).
  • A feszültségi állapot alapegyenleteiről. Bp., 1908. (Math. és Phys. Lapok XVII.).
  • Mechanika I – III., Bp., 1920 – 21.
  • Műszaki mechanika. Bp., 1933.

Források[szerkesztés]