Mihailich Győző

	Mihailich Győző
Született	1877. október 14.; Rékas
Elhunyt	1966. március 18. (88 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Keresztfalvi Klarissza Terézia Antónia; (h. 1936–1966)
Foglalkozása	építőmérnök; egyetemi oktató;
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1899)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948)
Sírhelye	Farkasréti temető (49. körönd-2-7/8)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mihailich Győző témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Mihailich Győző (Rékas, 1877. október 14. – Budapest, 1966. március 18.)^[6] hídépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Életútja

Temesrékason született Mihailich Ferenc^[7] postamester, községi jegyző, 1848-as honvédszázados és kishindi Szabó Alojzia fiaként, Temesvártól húsz kilométernyire.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Kecskeméti Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte, majd 1899-ben a Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet. A grafosztatika úttörője, Kherndl Antal (1842–1919) professzor tanítványa, tanársegédje, majd adjunktus volt. 1906-tól magántanári képesítést nyert és a vasbetonszerkezetek című tárgy meghívott előadója lett. 1916-ban rendkívüli tanári címet kapott. 1920-ban kinevezték az újonnan alapított II. sz. Hídépítéstani tanszék nyilvános rendes tanárává. Ugyanebben az évben lett a tanszék vezetője, e funkciót 37 éven át megtartotta. 1931 óta a hídépítéstani tanszék mellett működő Beton- és Vasbetonépítési Laboratóriumot is vezette.

A Mérnök Továbbképző Intézet 1939. július 26-án Buday László, Pattantyús-Ábrahám Géza és Mihailich Győző professzorok kezdeményezésére jött létre mint Európa első mérnöktovábbképző intézete. Mihailich volt az intézet első igazgatója.

1948-ban a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) tiszteletbeli műszaki doktora, majd 1954-ben a Drezdai Műszaki Egyetemen kapott tiszteletbeli doktor címet. A Magyar Tudományos Akadémiának 1933 óta levelező, majd 1949-től rendes tagja. Az újjászervezett MTA (1950) Műszaki Tudományok Osztályának első vezetője, az ezen belül alakult Építéstudományi Bizottságnak szervezője és az 1957. évi nyugalomba vonulásáig első elnöke.

A BME Építészeti Karának dékánja, az egyetemnek pedig két ízben rektora (1942–43 és 1949–50).

Közel hatvan évet töltött a nevelés, kutatás és tervezés szolgálatában. Nevéhez fűződik a magyar vasbetonépítés elméleti és gyakorlati megalapozása, fejlesztése. Különösen sokat tett mint a vasbeton-szerkezettan tanára a vasbeton szerkezetek elterjesztése terén. 1906 és 1914 között Magyarországon 16 különböző, harminc méternél nagyobb támaszközű vasbeton gerendahíd épült. Az 1908-ban átadott temesvári, Liget úti híd 38,4 méteres középső támaszközével a kor legnagyobb vasbeton gerendahídja volt, mely az 1910-es párizsi világkiállításon dicsérő oklevelet nyert.

Hitte és vallotta, hogy az egyetemi oktatónak nem szabad elszakadnia az ipari élettől. Elméleti és gyakorlati munkájának eredményeit a hazai és külföldi szaksajtóban számos tanulmányban ismertette. Fő elméleti művei a több kiadást megért Vasbetonszerkezetek (1922) – mely tankönyv a diákok és kézikönyv a már mérnökök számára – és a XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története (1960)

Ő tervezte a szolnoki Tisza-hidat (1910–11), a Sebes-Körös berekböszörményi hídját (1910–11) és a tamáshidai Fekete-Körös hidat (1911–12). Mihailich erősítési és szélesítési tervei alapján építették újjá 1935 és 1937 között a budapesti Margit hidat. Folly Róberttel közösen tervezte a polgári hidat (1938–41; 1947–48) és a szegedi hidat a Tiszán (1948). Díjazottak voltak az óbudai és lágymányosi Duna-hidak építésére készített tervei. Szakértőként tevékenyen vett részt a felrobbantott budapesti hidak újjáépítésében.

Tervezett még 35 000 tonnás gabonatárházat Csepelen (1927–29), autóbuszgarázs csarnokot Zuglóban, Szabó József utca (1929–30), víztornyot Újpesten.

1916-tól kezdve négy évtizeden át tanácsadóként, illetve szakértőként szerepelt minden nevezetesebb híd és csarnokszerkezet megvalósításában. Munkásságáért több állami kitüntetésben részesült.

Munkássága

Építészeti tevékenysége

Temesvár

Liget-úti híd

Szolnok

Szolnoki Tisza-híd

Csepel

MAHART Gabonatárház 1211 Budapest, Weiss Manfréd u. 5–7.

Újpest

Víztorony

Művei

A csomópontok merev kötése okozta mellékfeszültségek grafikai meghatározása. Egyetemi doktori értekezés. (Budapest, 1906)
A rácsos tartók rugalmas elhajlásának grafikai meghatározása. (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1908)
Konzolos vasbetonhidak tervezése. (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1910)
Vasbetonszerkezetek. I. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1922, 2. kiad.ás. Gyentő Tiborral, Schwerner Antallal, 1946, 3. kiadás. Palotás Lászlóval, 1964)
Kő-, beton-, vasbeton- és fahidak. (Budapest, 1922)
Der Getreidespeicher im Freihafen von Budapest. (Beton und Eisen, 1929)
Die Halle der Autobusgarage in der Szabó József Strasse in Budapest. (Bautechnik, 1931)
Összehasonlító kísérletek folytvas- és acélbetétes, portlandcementtel készült T-keresztmetszetű vasbetongerendákkal. (Magyar Anyagvizsgálók Közlönye, 1934)
A meleg befolyása a bauxitcement–beton szilárdságára. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. május 13., Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
A beton- és vasbetonépítés újabb fejlődése. (Budapest, 1947, hasonmás kiadás. 1982)
Hazai cementek zsugorodásának, gőzölésének valamint a beton és a beleágyazott acélhuzal közötti felületi kötésnek vizsgálata. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1951. április 24., MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
A XIX. és a XX. századbeli magyar hídépítés története. (Budapest, 1960)
Korszerű építési szerkezetek és eljárások. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Haviár Győzővel. (Budapest, 1966)

Díjai, elismerései

Kossuth-díj (1948)
Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1957)^[8]
Munka Érdemrend (1962)

Jegyzetek

↑ ^a ^b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10474.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 209/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. május 5.)
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 553/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. május 5.)
↑ Mihailich Ferenc gyászjelentése (1885). (Hozzáférés: 2025. május 5.)
↑ Magyar Közlöny, 1957. október 19. (112. szám)

További információk

Arcképcsarnok
Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
A mechanikaoktatás nagyjai^{[halott link]}
Iványi János: Az újpesti víztorony
Mérnök Továbbképző Intézet létrehozása
Magyarország a XX. században - Hidak
Fővinform - Margit híd (Történeti áttekintés, a híd ma)
A Szent Margit hídtól a Margit hídig
Sulinet - A Margit híd
Ligeti híd – Hungária-fürdő

Kapcsolódó szócikkek

Szakirodalom

Jancsó Árpád: A temesvári Bega-hidak krónikája, Magyar Útügyi Társ. és Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadó, Budapest, Temesvár, 1999, ISBN 963-039-235-6

[df7aab2a90c08650248c0077b9b4c83a3b26b849-1] http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10474.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[50006b13daea1ece269b3ab17bc6de435489d19b-2] Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)

[3] Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 209/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. május 5.)

[c6fb84204c7d83335d5ca324d78b36da533be34a-4] https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html

[4a6ffa48b866b0d8907b21f15c919cf2e729a371-5] https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

[6] Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 553/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. május 5.)

[7] Mihailich Ferenc gyászjelentése (1885). (Hozzáférés: 2025. május 5.)

[8] Magyar Közlöny, 1957. október 19. (112. szám)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Mihailich Győző

Született	1877. október 14.^[1] Rékas
Elhunyt	1966. március 18. (88 évesen)^[1] Budapest^[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Keresztfalvi Klarissza Terézia Antónia (h. 1936–1966)^[3]
Foglalkozása	építőmérnök egyetemi oktató
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1899)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948)
Sírhelye	Farkasréti temető (49. körönd-2-7/8)^[4]^[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihailich Győző témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sablon:Műegyetemi rektorok m v sz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem	Stoczek József (1871–1872) Conlegner Károly (1872–1873) Nendtvich Károly (1873–1874) Vész János Ármin (1874–1875) Stoczek József (1875–1879) id. Szily Kálmán (1879–1884) Kriesch János (1884–1886) Lipthay Sándor (1886–1889) Klimm Mihály (1889–1891) Kőnig Gyula (1891–1894) id. Entz Géza (1894–1896) Wartha Vince (1896–1898) Lipthay Sándor (1898–1900) Ilosvay Lajos (1900–1903) Hauszmann Alajos (1903–1905) K. Jónás Ödön (1905–1907) Wartha Vince (1907–1910) K. Jónás Ödön (1910–1911) Rados Gusztáv (1911–1914) Kovács S. Aladár (1914–1916) Kürschák József (1916–1918) Czakó Adolf (1918–1920) Rejtő Sándor (1920–1921) Zelovich Kornél (1921–1923) Schimanek Emil (1923–1925) Szarvasy Imre (1925–1927) ifj. Szily Kálmán (1927–1930) Hültl Dezső (1930–1932) Söpkéz Sándor (1932–1933) Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Rohringer Sándor (1934–1935) Czettler Jenő (1935–1936) Szabó Gusztáv (1936–1937) Teleki Pál (1937–1938) Wälder Gyula (1938–1939) Zimmermann Ágoston (1939–1940) Vendl Aladár (1940–1941) Imre Sándor (1941–1942) Mihailich Győző (1942–1943) Doby Géza (1943–1944) Misángyi Vilmos (1944–1945) Verebélÿ László (1945) Heller Farkas (1945–1946) Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem	Mihailich Győző (1949–1950) Vörös Imre (1950–1954) Gillemot László (1954–1957) Benedikt Ottó (1957–1958) Csűrös Zoltán (1958–1961) Gruber József (1961–1964) Csáki Frigyes (1964–1969) Perényi Imre (1969–1975) Meisel János (1975–1981) Polinszky Károly (1981–1987) Fodor Lajos (1987–1990) Michelberger Pál (1990–1994) Biró Péter (1994–1997) Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)	Kardos György (1952–1953) Rados Kornél (1953–1954) Cholnoky Tibor (1954–1957) Rados Kornél (1957–1960) Perényi Imre (1960–1964) Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Detrekői Ákos (2000–2004) Molnár Károly (2004–2008) Péceli Gábor (2008–2015) Józsa János (2015–2021) Czigány Tibor (2021–)