Herrmann Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Herrmann Miksa
Hermann Miksa.jpg
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1926. október 15. 1929. augusztus 31.
Előd Walko Lajos
Utód Bud János

Született 1868. október 30.[1]
Selmecbánya
Elhunyt1944. április 28. (75 évesen)[1]
Budapest

Szülei Herrmann Emil
Házastársa Pécsváry Hedvig
Foglalkozás politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Herrmann Miksa témájú médiaállományokat.

Herrmann Miksa (néhol Hermann Miksa, Selmecbánya, 1868. október 30.[2]Budapest, 1944. április 28.)[3][4] gépészmérnök, műegyetemi tanár, kereskedelmi miniszter. Herrmann Emil fia.

Életrajza[szerkesztés]

Herrmann Emil (1840–1925) bánya- és kohómérnök és Bello Franciska fia. 1889 és 1893 között bécsi műegyetem hallgatója volt, ahol 1894-ben gépészmérnöki oklevelet is szerzett. A következő tanévben a bécsi műegyetem mechanikai-technológiai tanszéken tanársegéd volt, majd rövid ideig ugyancsak Bécsben dolgozott mérnökként. 1895-től az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság resicabányai műveinél mérnök, később helyettes főmérnök, 1899-ben a selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskola rendkívüli, 1900-tól rendes tanára lett, mely állást 1911-ig töltötte be. 1901-ig az elemző erőműtan és szilárdságtan, 1904-ig az általános és vasgyári géptan, ezután pedig a Géptan I. tanszéken tanított. Az 1906–1908 közötti tanévekben a selmeci főiskola rektora volt. 1900-ban bányatanácsos, 1910-ben főbányatanácsos.

1912-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára, 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 19331934-ben rektora volt. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban.

1920-tól keresztény párti, 1922-től 1935-ig egységes párti nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt. 1923-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, 1924-től a Mérnöki Kamara elnökeként is tevékenykedett. 1926. október 15-étől 1929. augusztus 31-éig kereskedelemügyi miniszter volt a Bethlen-kormányban. Mint miniszter, a közúti hálózat korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító Talbot-szerződést. A dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Lemondása után visszatért a tanszékre, és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta Nyugat-Európa fejlett ipari államait, az Egyesült Államokat és Oroszországot is.

A Bánhidai Erőmű kazánházának egy részlete

Művei[szerkesztés]

  • Szénellátásunk problémái (Budapest, 1923.)
  • Gépelemek (Budapest 1924. Németh József Technikai könyvkereskedése)
  • Bevezetés a gépek szerkezettanába (Budapest, 1924.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]


Elődje:
Walko Lajos
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
1926. október 15. – 1929. augusztus 31.
Utódja:
Bud János