Fodor Lajos (kémikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fodor Lajos
Született 1930. március 21.
Szombathely
Elhunyt 1993. február 8. (62 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása kémikus
Tisztsége
  • professzor
  • rektor (1987–1990)
Iskolái Budapesti Műszaki Egyetem (–1953)
Kitüntetései A Magyar Népköztársaság Állami Díja (1988)

Dr. Fodor Lajos (Szombathely, 1930. március 21.Budapest, 1993. február 8.) magyar vegyészmérnök, kémikus, egyetemi tanár. A kémiai tudományok kandidátusa (1963), a kémiai tudományok doktora (1982).

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Fodor Lajos (1888–1945) és Németh Rozália (1889–1977) voltak.[2] 1945-ben édesapja elhunyt; félárván maradt. Népi kollégistaként Sopronban tanult. 1953-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett a Vegyészmérnöki Karon. Ezután tanársegéd volt a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszékén. 1963–1968 között a Művelődési Minisztérium egyetemi főosztályának vezetőjeként a magyar felsőoktatás irányításában működött. 1968-tól ismét tanított az egyetemen, ahol 1975-től tanszékvezető, 1983-tól egyetemi tanár lett. 1981–1982 között a Vegyészmérnöki Kar dékánja volt. 1982-ben doktori címet szerzett. 1982–1987 között rektorhelyettes volt. 1987–1990 között az egyetem rektora volt.

Az irányító és nevelő-oktató munka mellett eredményes tudományos tevékenységet is folytatott. Legfontosabb szabadalma a szorbitkristályosítás, a karbamid-zsírsav, a karbamid-keményítő képzése és gyártása. Feltalálói tudományos munkásságát Állami-díjjal ismerték el.

Művei[szerkesztés]

  • Kísérletek porlasztó szárítóval (Budapest, 1958)
  • Katalizátorok a modern kémiában (Kolozsvár, 1976)
  • Biomérnöki műveletek és alapfolyamatok (Nagy Ilona Katalinnal, Budapest, 1981)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
  2. Édesanyja gyászjelentése

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Fehér Tamás: Dr. Fodor Lajos emlékére. In: Új Kemenesalja. 1993. április
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1981-1990. Összeállította és szerkesztette: Csapó Tamásné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1994.
  • Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerkesztette: Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. (A századvég magyarsága 4.)
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Budapest, Biográf, 1991.
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8