Gépészmérnök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A gépészmérnök egy foglakozás,[1] amelyet önállóan vagy más felügyeleti irányítással végeznek. A gépészmérnök gépeket, berendezéseket, mechanikai szerkezeteket, technológiai eljárásokat, gyártási rendszereket tervez és fejleszt ki, szervezi a gyártási, előállítási, üzemeltetési karbantartási és javítási folyamatokat. Magyarországon a FEOR szabályozza.[2] Kapcsolódó, ám a FEOR kategóriái szerint máshová sorolt foglalkozások: gépésztechnikus, villamosmérnök (energetikai mérnök és elektronikai mérnök).

A gépészmérnök rendkívül sokrétű munkája során technológiai szaktudását használva végez aprólékos és nagy pontosságot igénylő feladatokat, éppen ezért több iparágban is igényt tartanak a szakértelmére. Tevékenysége ugyanis bármilyen gyártási folyamat alapját képezheti – dönt a gyártást végző gépek, berendezések jellemzőiről, és kialakítja azokat –, valamint ő felügyeli a szerelési és karbantartási munkákat is. Ezek lehetnek anyagmozgató, vegyipari, mezőgazdasági, közlekedési, gyártási, termelő gépek, géprendszerek, épületgépészeti, vagy elektromos berendezések. A termálvizek hasznosításától kezdve, egy távfűtési rendszer kialakításán, egy repülőtér épület-automatizálásán át, szennyvíziszap- és veszélyeshulladék-égetőig minden területen találhatóak olyan munkahelyek, ahol a gépészmérnököt alkalmazzák.[3]

A foglalkozás kialakulásának története[szerkesztés]

A gépész szakma a történelem folyamán a gépek létrejöttét követően alakult ki. Az első gépészek a gőzgépek kezelői, a mozdonyvezetők, majd később a benzinnel hajtott autót maguk szerelő „úri” autóvezetők és autószerelők voltak. Később egyre többféle és többcélú gép és berendezés jött létre, amelyek mindegyikéhez szükség volt hozzáértő szakemberekre.

A gépészmérnök tevékenysége[szerkesztés]

A gépészmérnök munkája elsősorban tervezési, valamint üzemszervezési feladatokból áll. A tervezés az adott vállalat által gyártott termékek gyártásának megtervezését jelenti: meghatározza, kialakítja a szükséges terméket előállító gépet, berendezést, majd lemodellezi, hogy azt az adott gép vagy berendezés milyen sikerességgel, hatékonysággal végzi el. Az üzemszervezés keretében döntéseket hoz az adott termék gyártásának erőforrásairól: milyen gépekkel, hány fővel, milyen anyagok felhasználásával induljon meg a gyártás. Egy-egy felmerülő probléma esetén, ő dönt a karbantartási és javítási folyamatokról is.

A fentiek keretében tervezési feladatokat lát el, folyamat-optimalizálási döntéseket hoz, gyártási, telepítési, üzembe helyezési folyamatot hajt végre, karbantartási, üzemeltetési folyamatokat irányít, minőségellenőrzési és -biztosítási, valamint mérési feladatokat lát el, és mindezekről dokumentációt készít.[4]

A gépészmérnök munkája szellemi tevékenység, mely könnyű fizikai igénybevétellel is jár. Tevékenységét többnyire ülve, rajzasztal, illetve számítógép mellett végzi, valamint az üzem területén mozog. A munka során pszichikai nehézséget jelenthet a precíz, de sok esetben monoton munkavégzés, a gyors munkatempó követésével járó stressz és a munkatársakkal való együttműködés, illetve azok irányítása.

A gépészmérnök feladatai[szerkesztés]

Feladatait a FEOR 2118 szerint:[5]

a) tervezési feladatok, technológiai folyamatok és a szerelési munkák modellezése, kialakítása, szervezése, tervezése, adott szempontok szerinti optimalizálása és irányítása;
b) a rendelkezésre álló gépek, berendezések optimális elrendezésének és rendszerbe illesztésének meghatározása;
c) a kivitelezési munkák szervezése, a telepítési, beüzemelési, működtetési és karbantartási előírások elkészítése;
d) a tervezési és technológiai folyamatokra vonatkozó minőségirányítási tevékenységek szakszerű kivitelezése;
e) együttműködés más szakterületeken dolgozó mérnökökkel;
f) tanácsadás többek között szövegszerkesztők, számítógépek, precíziós műszerek, kamerák és projektorok nem elektromos alkatrészeivel kapcsolatban, és ezek tervezése;
g) ellenőrző szabványok és eljárás kidolgozása a gépek, szerszámok, motorok, ipari berendezések vagy rendszerek hatékony és biztonságos működésének biztosítása érdekében;
h) gondoskodás arról, hogy a berendezések, azok kezelése és karbantartása megfeleljen a tervezési előírásoknak és a biztonsági szabványoknak.

Képzés[szerkesztés]

A gépészmérnöki alapképzés (BSc), amely 7 féléves, manapság (2019) a felsőfokú tanintézmények feladata. A tanulmányok megkezdéséhez legalább érettségi bizonyítvány szükséges. A képzéshez legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat társul. A képzés célja gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására alkalmas szakemberek képzése.[6]

Gépészmérnöki mesterszakon (MSc) több specializáció választható, például az anyagtudományi, a mechanikai, a gyártástechnológiai, a tervezési, a gyártásirányítási, a műszertechnikai, az áramlás- és hőtechnikai eljárások és folyamatok irányában.

Néhány ismert felsőfokú oktatási intézmény, ahol gépészmérnököket képeznek:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5   460. oldal gépész 2. "Isk.biz. gépészmérnöki kar hallgatója"
  2. 2118 kód alatt
  3. Gépészmérnök. Nemzetgazdasági Minisztérium. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  4. Gépészmérnök pályaorientáció 3–4. oldal. Nemzetgazdasági Minisztérium. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  5. 2118 Gépészmérnök. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  6. Horváth Dávid: Minden BME-s gépészmérnök ennyire magabiztos?. origo.hu, 2017. február 15. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. Gépészmérnöki alapszak bemutatása Archiválva 2019. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. Óbudai Egyetem. [2019. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
  9. Szent István Egyetem gépészmérnöki kar - Gödöllő. [2019. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
  10. Dunaújvárosi Egyetem. [2019. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 5.)

Források[szerkesztés]