Lengyel Béla (kémikus, 1844–1913)
| Lengyel Béla | |
| Született | 1844. január 4.[1] Körösladány |
| Elhunyt | 1913. március 11. (69 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Ney Aranka |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (8/A-1-96/97)[4][5] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel Béla témájú médiaállományokat. | |
ebesfalvi Lengyel Béla (Körösladány, 1844. január 4. – Budapest, 1913. március 11.) vegyész, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1910-től 1913-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
Életútja, munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az erdélyi örmény nemesi Lengyel (eredeti név: Chárib) család leszármazottja.[6][7] Apja ebesfalvi Lengyel Kálmán uradalmi ispán, anyja Schrott Ágnes.[8] Egyetemi tanulmányait a budai műegyetemen kezdte mérnökhallgatóként, de hamarosan a Pesti Királyi Tudományegyetem kémia szakán folytatta és fejezte be.
Than Károly mellé került tanársegédnek, majd 1868-ban külföldi tanulmányútra ment. Robert Wilhelm Bunsen és Hermann Ludwig von Helmholtz mellett dolgozott. Doktorátusát Heidelbergben szerezte meg. Hazatérése után magántanári képesítést szerzett és gyógyszerészhallgatók kémiai oktatását végezte. A Magyar Tudományos Akadémia 1876. június 8-án levelező, 1894. május 4-én pedig rendes tagjává választotta, egyszersmind előadója volt az akadémia matematikai és természettudományi bizottságának. Ezenkívül részint rendes, részint alapító tagja a földtani, a balneológiai társulatnak, a közegészségügyi egyesületnek, az országos középiskolai tanáregyesületnek, a természettudományi társulatnak, amelynek 1887-től 1894-ig főtitkára volt; továbbá tiszteletbeli tagja az országos magyar gyógyszerész-egyletnek. 1896. június 6-án megkapta a miniszteri tanácsosi címet.
1900 és 1905 között elsőként foglalkozott Magyarországon a radioaktivitás jelenségeinek vizsgálatával.

Főleg analitikai és szervetlen kémiai tudományos kutatásai jelentősek. Felfedezte a szén-szubszulfidot (C3S2), elsőként állított elő nagyobb mennyiségben tiszta kalciumot.[9]
A budapesti Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra, síremlékét Medgyessy Ferenc szobrászművész készítette. Emlékét tábla őrzi Körösladányban.
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felesége pilisi Ney Aranka (1851–1940).
Fiai, Lengyel Lóránd (1872–?) tisztifőorvos és Lengyel Béla (1876–1945)[10] ügyvéd.
Munkái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. Pest, 1869
- Közlemények a Magy. Kir. Egyetem vegytani intézetéből. Pest, 1873. (Rohrbach Kálmánnal)
- Néhány gázkeverék színképi vizsgálata. Budapest, 1879
- Az utóvilágításról Geissler-féle csövekben. Budapest, 1880
- A rank-herleini és szejkei ásványvizek chemiai elemzése. Budapest, 1880
- A mohai (Fehérmegye) Ágnes-forrás vegyelemzése. Budapest, 1881
- Egy újabb szerkezetű, vízszivattyúval combinált higany-légszivattyúról. Budapest, 1881
- A parádi timsós, ilonavölgyi timsós, és a Clarisse-forrás vizének vegyelemzése. Budapest, 1883
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09386.htm". Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2019. december 31..
- ↑ "Petőfi Irodalmi Múzeum". Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés: 2020. június 25..
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
- ↑ Lengyel
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
- ↑ "Születési akv-i bejegyzése (1844)". Hozzáférés: 2024. december 30..
- ↑ Természettudományi lexikon III. (Gy–K). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1966.
- ↑ "Lengyel Béla halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 6076/1945. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2024. december 30..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A magyar vegyészet arcképcsarnoka
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.