Schnierer Aladár

Schnierer Aladár
Született	1836. február 27. Bruck an der Leitha
Elhunyt	1898. december 6. (62 évesen) Budapest
Foglalkozása	professzor jogtudós egyetemi oktató író
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (Falsírboltok J/102)
A Wikimédia Commons tartalmaz Schnierer Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Schnierer Aladár, Alfred von Schnierer (Bruck an der Leitha, 1836. február 27. – Budapest, 1898. december 6.) jogtudós, budapesti egyetemi tanár, a Budapesti Tudományegyetem rektora 1893–1894-ben.

Élete

A Lajta megyei Bruckban született Schnierer Alajos királyi tanácsos, főharmincados és Hohensterni Bendel Emma fiaként. Középiskolai tanulmányait Sopronban és Budapesten végezte. Jogot a budapesti egyetemen hallgatott. Az ügyvédi diploma elnyerése után a budapesti pénzügyi ügyészség szolgálatába lépett. 1863-ban a kassai jogakadémián, 1872-ben a budapesti egyetemen lett a büntetőjog és jogbölcsészet rendes tanára. Később miniszteri tanácsos; a jogtudományi államvizsgálat és a II. alapvizsgálat bizottságának tagja; a jog- és államtudományi karnak két ízben dékánja, az egyetemnek volt rektora.

Művei

• A büntetőjog általános tanai, tekintettel az újabbkori törvényhozásra. Pest, 1873.
• Birálatok a magyar büntető-törvénykönyv tervezéséről. Budapest, 1876. (Dárdai Sándor- és Kőrösi Sándorral együtt.)
• Büntetőjogtan II. kötet. A bűntettek és büntetéseik. A büntetőjog különös része. Tekintettel az újabbkori törvényhozásra és hazai törvényjavaslatunkra. Uo. 1876.
• A magyar büntetőtörvény magyarázata. Uo. 1880.
• A büntetőjog általános tanai az 1878. V. és 1879. XL. törvényczikkek alapján. Uo. 1882. (2. átdolg. és bőv. kiadás. Uo. 1888. és 1893.)
• A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvény (1878. V. t.-cz.) magyarázata. Bpest, 1881. (Átdolgozott s a judicatura tekintetbe vételével bőv. 2. kiadás. Uo. 1885. A m. tudom. Akadémia által a nagy díjjal kitüntetett munka. Átdolgozott s a judicatura tekintetbe vételével bővített 3. kiad. Uo. 1893.)

A Schnierer család sírja a Fiumei Úti Sírkertben (Falsírboltok J/102.)

• Emlékbeszéd dr. Pauler Tivadar fölött. Tartotta... 1887. november 9. Uo. 1887.
• Észjogi jegyzet. Előadásai után jegyezte Mayer Gy. Uo. 1890.
• Birálati jelentése Doleschall Alfréd magántanári képesítése tárgyában. Uo. 1892.
• Az egyetem története 1893-94-ben. Beszéd, melylyel ... az egyetem kormányzatáról lelépett 1894. évi szept. 16. Uo. 1894.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Bokor József (szerk.). Schnierer, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 20. 
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950, Bd. 10 (Lfg. 50, 1994), S. 402f.