Berger János (hittudós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berger János
Magyarország
19. század
Élete
Született 1841. november 23.
Budapest
Elhunyt 1909. július 4. (67 évesen)
Budapest
Pályafutása
Iskola/Irányzat katolikus teológia
Fontosabb művei Az amerikai rendszer történelmi, egyházjogi s egyházpolitikai megvilágításban

Berger János (Budapest, 1841. november 23.Budapest, 1909. július 4.) hittudós, esztergom-főegyházmegyei áldozópap és egyetemi rendes tanár, 18801881-ben a Budapesti Tudományegyetem rektora, egyházi író, a vaskoronarend lovagja.

Élete[szerkesztés]

A hét gimnáziumi osztályt Pesten (1854–1861), a nyolcadikat mint növendék pap Nagyszombatban végezte; mire Bécsbe a Pázmán-intézetbe küldetett és a császári egyetemen (1862–1869) hittudományi tanulmányait befejezte. Misés pappá szenteltetett 1866. július 26-án és Udvardon káplánkodott. 1867-ben Esztergomba helyezték át, mint teológus tanár-helyettest; időközben a bécsi egyetemen hittudori oklevelet szerzett. 1874-től a budapesti egyetem teológiai karában az ószövetségi tudományok és értelmezéstan, a Szentírás magyarázat és a héber nyelv nyilvános rendes tanára lett. 1880–1881-ben az egyetem rektora volt; ekkor nyerte a III. osztályú vaskoronarendet. 1883-ban pedig a jog- és államtudományi karnál a kánonjogtudori szigorlatoknál primásérseki biztos és vizsgáló lett. 1892-ben püspöki kamarássá nevezték ki.

Művei[szerkesztés]

Fiatalabb korában a szépirodalommal is foglalkozott és magyar sőt görög költeményeken kívül különféle ünnepélyes alkalmakra magyar és latin ódákat is irt; egy négy felvonásos drámája pedig növendékpap korában a convictus rectora tiszteletére a nagyszombati városi színpadon előadatott. Esztergomban Majer István alapító és elnök alatt a Korkérdések s Ismeretterjesztő Népiratok kiadásával foglalkozott (1868–1869) és az ottani Irodalmi egyletnek titkára volt. Vegyes tárgyú cikkei a Pesti Hirnökben, Magyar Sionban és a Religióban jelentek meg.

  • Beszéd az 1876-77. évi tanszaknak a budapesti kir. magy. tudományegyetemnél szept. 10. történt ünnepélyes megnyitáskor. Budapest, 1876.
  • Rectori székfoglaló beszéd, egyúttal értekezés a józan egy bölcsészetnek az ösztudomány jelen állása, igényei s szükségleteihez mért mielőbbi üdvös construálása iránti általános mozgalmak s előkészületekről, valamint az ezek körüli nehézségekről. U. ott, 1880. (Acta Reg. Scient. Univ. Hung. I.)
  • Az ösztudomány jelen állása az ebből folyó tanulságok és jövőben feladatteljes teendőink. Beszéd, melyet a budapesti kir. m. tud. egyetem ujjáalakításának CI. évében 1881. évi máj. 13. tartott. U. ott, 1881. (Acta Reg. Scient. Univers. Hung. II.)
  • Beszéd, melylyel rectori székéről lelépett, egyszersmind a tudományegyetem története az 1880-81. tanévben. U. ott, 1881. (Acta Reg. Scient. Univ. Hung. 1.)

Autographált előadásai, számszerint tiz, tanítványai körében ismertek.

Kéziratban maradt:

  • Tractatus de virtutibus cardinalibus, in spectatis et in relatione ad virtutes theologicas (25 ív)
  • Az amerikai rendszer történelmi, egyházjogi s egyházpolitikai megvilágításban (20 ív)

Forrás[szerkesztés]