Sághy Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sághy Gyula

Született1844. május 8.
Edelény
Elhunyt1916. szeptember 2. (72 évesen)
Budapest
PártMérs. EllenzékNemzeti Párt
(1884-1900)
Szabadelvű Párt
(1900-1903)
Nemzeti Párt
(1903-1905)
Függetlenségi és 48-as Párt
(1905-1916)

Foglalkozásjogtudós, egyetemi tanár, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Sághy Gyula témájú médiaállományokat.

Sághy Gyula (Edelény (Borsod vármegye), 1844. május 8.Budapest, 1916. szeptember 2.) jogtudós, egyetemi tanár, politikus.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskoláit Egerben és Esztergomban végezte; a jogot a pesti egyetemen és Heidelbergben hallgatta; 1866-ban ügyvédi vizsgát tett. 1868-1870 között a győri jogakadémián a római jog tanára, egyben 1869-től a pesti egyetem magántanára is volt. 1870-ben pesti egyetemi rendkívüli tanára, majd 1872-ben rendes tanára lett. 1914-ig tanított a pesti egyetemen. Az 1884-es választásokon mérsékelt ellenzéki programmal képviselővé választották Dunaszerdahelyen. Az 1887-es választásokon alulmaradt, de 1892-ben és 1896-ban már a Nemzeti Párt programjával lett képviselő a somorjai kerületben. Mikor pártja 1900-ban beolvadt a Szabadelvű Pártba egy rövid időre ő is csatlakozott (az 1901-es választásokon szabadelvű programmal nyert mandátumot), de az 1903-as nagy parlamenti csatározások hevében kilépett és az újjáalakított Nemzeti Párt tagja lett. Mikor ez a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz csatlakozott, ő is belépett, így az 1905-ös, 1906-os és az 1910-es választásokon is már e párt képviseletében lett a képviselőház tagja.

Több jogi dolgozatot tett közzé. Országgyűlési beszédei az Országgyűlési Naplóban jelentek meg.

Művei[szerkesztés]

  • A római ős alkotmány jogtörténeti jelentőségében (Pest, 1871)
  • A kötelmi jog általános elmélete (1 – 2. rész. Bp., 1877 – 1913)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]