Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(1901-es választások szócikkből átirányítva)

A dualizmus korában (1867–1918) a választásokat először az 1848. évi V., majd az 1874. évi XXXIII. törvénycikk szabályozta, utóbbi szigorította a vagyoni cenzust, megerősítette a szavazás teljesen nyílt voltát, valamint bevezette a képviselőállítás azonnali lehetőségét, valamint az országgyűlés létszámát 413 főben határozta meg.

Az 1913. évi XIV. törvénycikk nyílt szavazást rendelt el, és vagyoni és műveltségi cenzushoz kötötte a szavazójogot. A választások mindvégig nyílt szavazásos rendszerben zajlottak, általános és titkos, a nőkre is kiterjedő választójogot elsőként a Károlyi Mihály-kormány vezetett be 1918-ban. Eszerint minden, bármelyik hazai nyelven írni-olvasni tudó 21 éven felüli férfi és 24 éven felüli nő szavazati jogot kapott. Ezt később többször átalakították, szűkítették (pl. korhatár-emeléssel), illetve részben újból bevezették a nyílt szavazás rendszerét.

A magyar országgyűlés hivatalosan 1865. december 11-e óta ülésezik folyamatosan, a mai napig.

A Sándor utcai képviselőház

Választási eredmények[szerkesztés]

1869[szerkesztés]

Kollár Antal, esztergomi polgármester országgyűlési választási plakátja 1869-ből

Az 1869-es választások március 9. és 13-a között zajlottak. Tétje nem kevesebb, mint a két évvel korábban, 1867-ben megszületett kiegyezés, azaz az a dualizmus, az Osztrák–Magyar Monarchia születésének legitimálása volt.

A képviselői helyekért három párt indult; a kiegyezés pártiak (és egyben kiharcolói) a Deák Párt, a kiegyezés ellenzői vérmérséklettől függően (részleges, avagy teljes elutasítás) a Balközép Párt vagy a Szélsőbal (1870-től 1848-as Párt) színeiben mérettették meg magukat. Bár országos szinten (legalább ez a) három párt létezett, a választás mégis a Deák Párt és a mérsékelt ellenzéki Balközép Párt között zajlott le és Deákék abszolút győzelmével zárult (a mandátumok 55,95%-át zsebelték be).

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Deák Párt 235 55,95% kormánypárt
Balközép Párt 116 27,62% ellenzék
Szélsőbal 40 9,52% ellenzék
kormánypárti nemzetiségi 29 6,90% kormánypárt
Összesen 420 100%

1872[szerkesztés]

A választásokat június 12-e és július 9-e között rendezték meg.

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Deák Párt 245 57,38% kormánypárt
Balközép Párt 116 27,17% ellenzék
Országos 1848-as Párt (Szélsőbal) 38 8,9% ellenzék
pártonkívüli, nemzetiségi 28 6,55% független
Összesen 427 100%

1875[szerkesztés]

A választásokat július 1-je és augusztus 18-a között rendezték meg.

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Szabadelvű Párt 333 80,43% kormánypárt
Konzervatív Párt 21 5,07% ellenzék
Függetlenségi Párt 36 8,70% ellenzék
nemzetiségek, pártonkívüliek 24 5,80% független
Összesen 414 100%

„Mi volt a magyar ember 67 előtt? Teóriában egy független ország polgára, de ki in praxi egy alkotmányellenes irányú kormányzat minden szekatúrájának ki volt téve, s mi a tényleges állapot? Mi most igaz, hogy nem vagyunk teljesen önálló nemzet, igaz, hogy kezeink közjogi dolgokban is kötve vannak sok irányban, de míg egyfelől egy hazai többségből alakult hazafias kormányunk van, mely egyesülve egy tágkörű önkormányzattal, belügyeinket teljes önállósággal intézi, addig másfelől a külügyekre s így a hadügyre is bírunk annyi befolyással, mely képes megakadályozni minden érdekeinkkel ellentétes politikát”

– 1876. május 21. Tisza István első politikai levele[1]

1878[szerkesztés]

A választásokra augusztus 5-e és 14-e között került sor.

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Szabadelvű Párt 239 57,87% kormánypárt
Egyesült Ellenzék 75 18,16% ellenzék
Függetlenségi Párt 76 18,40% ellenzék
nemzetiségek 9 2,18% független
pártonkívüliek 14 3,39% független
Összesen 413 100%

1881[szerkesztés]

A választásokat június 24-e és július 3-a közt rendezték meg.

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Szabadelvű Párt 235 56,90% kormánypárt
Mérsékelt Ellenzék 57 13,80% ellenzék
Függetlenségi Párt 88 21,31% ellenzék
nemzetiségek 14 3,39%
pártonkívüliek 19 4,60%
Összesen 413 100%

1884[szerkesztés]

A voksolásra június 13-a és 22-e közt került sor.

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Szabadelvű Párt 234 56,52% kormánypárt
Mérsékelt Ellenzék 64 15,46% ellenzék
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 75 18,12% ellenzék
Országos Antiszemita Párt 17 4,12% ellenzék
nemzetiségek 15 3,63%
pártonkívüliek 8 1,94%
Összesen 413 100%

1887[szerkesztés]

A képviselőválasztást június 17-e és július 26-a közt tartották meg.

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Szabadelvű Párt 263 63,68% kormánypárt
Mérsékelt Ellenzék 44 10,65% ellenzék
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 78 18,89% ellenzék
Országos Antiszemita Párt 11 2,66% ellenzék
nemzetiségek 9 2,18%
pártonkívüliek 8 1,94%
Összesen 413 100%

1892[szerkesztés]

Választások 1892-ben

Január 29-e és február 3-a közt adhatták le szavazataikat az arra jogosultak

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Szabadelvű Párt 243 58,84% kormánypárt
Nemzeti Párt 61 14,77% ellenzék
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 86 20,82% ellenzék
Függetlenségi és 48-as (Ugron) Párt 15 3,63% ellenzék
pártonkívüliek 8 1,93%
Összesen 413 100%

1896[szerkesztés]

A millenárium évében megtartott választásokat október 29-e és november 4-e között bonyolították le. A Szabadelvű Párt történelme második legnagyobb arányú sikerét érte el, a 290 elnyert mandátumnál csak egyszer, 1875-ben tudott több képviselőt delegálni a parlamentbe (akkor 333-at).

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Szabadelvű Párt 290 70,21% kormánypárt
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 50 12,10% ellenzék
Nemzeti Párt 33 8,23% ellenzék
Katolikus Néppárt 18 4,36% ellenzék
Függetlenségi és 48-as (Ugron) Párt 11 2,66% ellenzék
pártonkívüliek 10 2,42% változó
Román Nemzeti Párt 1 0,24% ellenzék
Összesen 413 100%

1901[szerkesztés]

A választásokat október 29. között tartották, a Szabadelvű Párt 1896-os eredményéhez képest 13-mal kevesebb mandátumhoz jutott, de még így is kicsivel több, mint kétharmados többséget szerzett.

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Szabadelvű Párt 277 67,07% kormánypárt
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 79 19,12% ellenzék
Katolikus Néppárt 25 6,05% ellenzék
Függetlenségi és 48-as (Ugron) Párt 13 3,14% ellenzék
pártonkívüliek 13 3,14% változó
Szlovák Nemzeti Párt 4 0,97% ellenzék
Szerb Nemzeti Párt 1 0,24% ellenzék
Demokrata Párt 1 0,24% ellenzék
Összesen 413 100%

1905[szerkesztés]

A választásokat 1905. január 26február 4. között tartották. Itt fordult elő először, hogy az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt vereséget szenvedett, a választásokat követő rossz döntések miatt pedig egy évvel később feloszlott. A választási eredményeket negligálva Ferenc József a győztes szövetkezett ellenzék helyett megtartotta a regnáló Tisza István kabinetet, majd június 18-án báró Fejérváry Géza táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát nevezte ki miniszterelnökké átmeneti jelleggel, ezzel elmélyítve a helyzet miatt kialakult súlyos belpolitikai válságot.

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 165 39,95% kormánypárt
Szabadelvű Párt 159 38,50% ellenzék
Disszidensek1 (a Szabadelvű Pártból) 27 6,54% kormánypárt
Katolikus Néppárt 25 6,05% kormánypárt
Új Párt 13 3,15% kormánypárt
pártonkívüliek 10 2,42% változó
Román Nemzeti Párt 8 1,94% ellenzék
Demokrata Párt 2 0,48% kormánypárt
Szocialisták 2 0,48% ellenzék
Szerb Nemzeti Párt 1 0,24% ellenzék
Szlovák Nemzeti Párt 1 0,24% ellenzék
Összesen 413 100%

1: A Szabadelvű Pártból kilépett 27 képviselő, ifj. Andrássy Gyula vezetésével. 1905 végén Országos Alkotmánypárt néven párttá alakultak

1906[szerkesztés]

A választásokra az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válságot lezáró paktum értelmében került sor április 29-e és május 8-a közt. A csatározások eredményeként gyakorlatilag politikai ellenfél nélkül maradt szövetkezett ellenzék pártjai összesen 87,96%-ot szereztek, amin belül az ellenzék addig is legnagyobb pártja, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt önmagában is abszolút többséggel (61,26%) bírt. Erejével azonban a mindig is meglévő és korábban már többször is a párt szétesését eredményező belső töredezettség, valamint a hatalomra kerülésért cserébe a Ferenc Józseffel kötött paktum megkötései miatt gyakorlatilag sohasem tudott élni; még csak nem is volt többsége a kormányban és a miniszterelnököt (Wekerle Sándort) sem ők, hanem az Országos Alkotmánypárt adták.

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 253 61,26% kormánypárt
Országos Alkotmánypárt 71 17,19% kormánypárt
Katolikus Néppárt 33 7,99% kormánypárt
Román Nemzeti Párt 14 3,39% ellenzék
Szász Párt 13 3,15% ellenzék
Szlovák Nemzeti Párt 7 1,69% ellenzék
Szerb Nemzeti Párt 4 0,97% ellenzék
Demokrata Párt 3 0,72% kormánypárt
Mo-i újjászervezett Szocdem. Néppárt 1 0,24% ellenzék
Parasztpárt 1 0,24% ellenzék
pártonkívüli 13 3,15% független
Összesen 413 100%

1910[szerkesztés]

Tisza István választási beszédet tart 1910 áprilisában, Sopronban

A választásokat június 1-je és 10-e között tartották, melyen nem várt arányú győzelmet aratott a Szabadelvű Párt egykori tagjaiból alakult Nemzeti Munkapárt

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Nemzeti Munkapárt 256 61,98% kormánypárt
Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt 51 12,35% ellenzék
Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt 44 10,65% ellenzék
67-es pártonkívüliek 21 5,08% ellenzék
48-as pártonkívüliek 12 2,91% ellenzék
Katolikus Néppárt 13 3,14% ellenzék
Román Nemzeti Párt 5 1,21% ellenzék
Szlovák Nemzeti Párt 3 0,72% ellenzék
Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt 5 1,21% ellenzék
Demokrata Párt 2 0,48% ellenzék
Országos Keresztényszocialista Párt 1 0,24% ellenzék
Összesen 413 100%

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]