Hunfalvy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hunfalvy János
Hunfalvy János portréja. Pollák Zsigmond metszete (1888)
Hunfalvy János portréja. Pollák Zsigmond metszete (1888)
Életrajzi adatok
Született 1820. január 21.
 Habsburg Birodalom, Nagyszalók,
Elhunyt 1888. december 6. (68 évesen)
Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest
Ismeretes mint Johann Hunsdorfer
Nemzetiség német
Házastárs Schmidt Hermina
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
1845–46: Berlini Egyetem
Más felsőoktatási
intézmény
1846: Tübingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterület földrajztudomány
Munkahelyek
Pesti Egyetem a Földrajz Tanszék tanszékvezetője
Más munkahelyek a Magyar Földrajzi Társaság alapító elnöke
Jelentős munkái a magyar tudományos földrajz megalapítója
Tudományos publikációk száma 50 kötet
Akadémiai tagság a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunfalvy János témájú médiaállományokat.

Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. január 21.Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Szepes vármegyei szász családban született, eredeti neve Johann Hunsdorfer. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen végezte, majd Berlinben és Tübingenben járt egyetemre. 1846-ban a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, de a szabadságharcban való részvétele miatt állásától megfosztották és börtönbe zárták. Onnan kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét, így például szerkesztette Greguss Ágosttal a Család Lapját; míg 1866-ban Pálffy Móric felszólítására a királyi József műegyetem tanára lett; 1870-ben a Pesti Egyetemen (az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) alapított földrajzi tanszékre nevezték ki, melyet haláláig nagy buzgalommal töltött be. Időközben többször utazott külföldön, a magyar kormány küldötteként részt vett a Hágában, Szentpéterváron, Párizsban, Londonban, Velencében és Rómában tartott nemzetközi statisztikai és földrajzi kongresszusokon, valamint a világkiállításokon is. Itthon tevékeny részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésében, melynek 1872-es megalapításától kezdve elnöke volt, továbbá a Magyar Tudományos Akadémián, a közoktatásügyi tanácsban és a fővárosi képviselő-testületben. Nagy érdemeiért számos tudós társaság választotta tiszteleti tagjává s több érdemrendet kapott s a főváros már életében Hunfalvy utcának keresztelte el azt az utcát, ahol lakóháza állt. Rokonszenves egyéniségén kívül körülbelül 50 kötetre tehető munkáinak s tömérdek értekezéseinek száma, melyek nagy hírnevet szereztek számára, s ennek köszönhetően minden körben vezéralaknak tartották.

Ezenkívül írt számos tankönyvet, röpiratot, valamint szerkesztette Keleti Károllyal az Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai közleményeit. Ő bocsátotta közzé és adta ki németül is Magyar László afrikai útleírásait, akit az utazásai alatt folyton támogatott és buzdított.

Művei[szerkesztés]

Hunfalvy János

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Márki Sándor, H. János (Földrajzi Közl. 1889);
  • Keleti Károly, H. emlékezete (Akadémiai emlékbeszédek, Budapest 1890).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ez az utóbbi mű 5 kötetre volt tervezve és a tudományos földrajz kézikönyve lett volna, de csak az Európára vonatkozó rész készült el. A második, Magyarországot tárgyaló kötet 56 ívre rúg. A sorozat befejezésében halála gátolta meg.

Források[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikona

További információk[szerkesztés]