Lechner Ágost
| Lechner Ágost | |
 | |
| Lechner Ágost portréja a Vasárnapi Ujság 1901. évi 10. számából. | |
| Született | 1834. november 1. Buda |
| Elhunyt | 1901. február 27. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lechner Ágost témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lechner Ágost (Buda, 1834. november 1. – Budapest, 1901. február 27.) jogi doktor, egyetemi tanár, főrendiházi tag.
Élete[szerkesztés]
Lechner József országos építészeti főigazgató és Kugler Amalia fia, bátyja Lechner Lajos mérnök. A gimnáziumot a kegyesrendiek budai főgimnáziumában, a jogi tanulmányokat a pesti és bécsi egyetemeken elvégezve, tanári és doktori oklevelet nyert. 1856. szeptember 7-én a pozsonyi akadémia tanársegédének nevezték ki; egyszersmind helyettesítette 1861-ig a magyar magánjog és történelem, 1861-től 1866-ig a statisztika előadóját. 1861. december 7-én rendkívüli tanárrá, 1866. november 28-án rendessé lett a Pozsonyi Királyi Jogakadémián és 1867-ig a statisztikát tanította. Az 1867-68. tanévtől 1869-ig a magyar jogtörténetet, közjogot, a közigazgatási s pénzügyi törvényismét adta elő. 1866-tól államvizsgálati bizottsági tag volt. 1868-ban ideiglen az igazgatói teendőket végezte. 1869. szeptember 25-én kinevezték a pesti egyetemre, ahol akkor új tanszék rendeztetett, a közigazgatási és pénzügyi jog rendes tanárává, melyhez 1872-ben hozzákapcsolták a közjogot is; az 1873-74. tanévben a dékáni hivatalt viselte, az 1885-86-ban pedig a rektori méltósággal tisztelték meg. Közjogi előadásaiban a történeti fejlődésre is figyelemmel volt. A II. alapvizsgálat tagja és az államtudományi államvizsgálati bizottság elnöke volt. 1893-ban kinevezték főrendiházi taggá; tagja volt a közjogi, törvénykezési és a naplóbirálóbizottságnak és póttagja a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróságnak.
Cikke a Hoffmann, Jog- és államtudományi folyóiratában (1871. Az önkormányzatról.); beszéde a budapesti egyetemen: Beszéd, mellyel a budapesti m. kir. tud. egyetem rektori székét 1885. szept. 1. elfoglalta (Acta 1885-86. Fasc. 1.); 1896. május 13. A jogeszme kifejlődése az újkorban (Acta 1885-86. Fasc. 2.); Az egyetem története 1885-86-ban, beszéd, mellyel az egyetem volt rektora az egyetem igazgatóságáról lelépett (Acta 1886-1887. Fasc. 1.)
Arcképe kőnyomat Herqui K.-tól, nyomt. Horn és Zobel. (Hajnal, 1873.)
Munkái[szerkesztés]
- Tételek az összes jog- és államtudományokból. Pozsony, 1865.
- Kőnyomatban: Közigazgatási jogi jegyzetek. Különös rész. Bpest, 1887. A m. közigazgatás jog általános része, 3. átdolg. és jav. k. Uo. 1888. (I. Általános rész. II. Különös rész. Jegyezte Frank Sala. Uo. 1890. és 1893-1894.)
- Pénzügyigazgatósági jogi jegyzet. Közli Laczkovics Gyula. II. kiad. Uo. 1887-88. 3. a legujabb törvényekkel bőv. kiadás. Uo. 1889.
- Magyar közjog. Előadásai után közli Takáts Zoltán, 2. kiadás. Uo. 1887.; írta és kaidta Frank Sala. Uo. 1890.; (9. kiadás. Uo. 1899.)
Korbuly Imre, Magyarország közjogának 3-ik kiadását (Bpest, 1877.) Kautz Gyula és Pulszky Ágost társaival ő rendezte sajtó alá.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Koi Gyula: Lechner Ágoston. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, 2014. 240-244. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- Országgyűlési almanach 1896-1901. Szerk. Sturm Albert. Bp., Singer és Wolfner, 1897.
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
