Medgyessy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medgyessy Ferenc
Juha Richárd portréja
Juha Richárd portréja
Született 1881. január 10.[1][2]
Debrecen
Elhunyt 1958. július 20. (77 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Kitüntetései Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyessy Ferenc témájú médiaállományokat.
Emléktáblája a Százados úti művésztelep egyik műteremlakásán

Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10.Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész. A 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Orvosi diplomát szerzett, majd 1903-1907 között Párizsban előbb festő-, majd szobrásztanulmányokat folytatott. 1912-ben a Táncolók című domborművével megnyerte a Művészház díját. 1914-től 1918-ig katonaorvos volt. Évtizedeken át, haláláig a budapesti Százados úti művésztelepen élt és alkotott.

1923-ban mintázta a Táncoló lány című kompozícióját. Az 1920-as években a Széchenyi gyógyfürdő Korsós lánya, a debreceni Kis lovas, 1930-ban a debreceni Déri Múzeum négy allegorikus bronzszobra készült, amelyekre az 1937-es párizsi világkiállítás Grand-Prix díját kapta.

Az 1940-es évektől stílusa klasszikussá érlelődött. A Szüreti menet című dombormű, a győri Szt. István király szobor, a debreceni Petőfi szobor ismertté tették. Életműve egyetlen célt szolgált, megteremteni a sajátos magyar szobrászatot. Ez a vállalkozása sikerült. Művei az antik művészet tapasztalatai alapján megmutatják, hogyan épülhet be nemzeti jelleg a művészetbe. Szobrai mindig a mesterség alappillérein nyugszanak. Természetesség és nagy plasztikai erő jelenik meg minden darabján, és mivel kőszobrait mindig maga faragta, nem bízta kivitelezőkre – ami a 20. században általánossá vált –, kéznyoma műveit nemcsak eredetien egyedivé, hanem szívmelengetően vonzóvá is teszik. Sokat foglalkozott a ló és lovas ábrázolásával, erre nagyszerű példákat adva. A Magvető (1935) szobra és Jelky András, (1936) a világjáró magyaré, összecseng. Mintha a Baján fölállított Jelky vállalkozó és útnak induló lendületében a magvető ember gesztusa ismétlődne, ahogy Medgyessy életművében is a szobrászat sok kor által csiszolt plasztikai törvények magját elvetette és megérlelte a haza földjében. Azon ritka szobrászok egyike, akinek kisplasztikáiban éppen úgy, mint monumentális alkotásaiban lélek és érzelem, melegség, finomság és érzékenység lakozik, ezért egyedi, s utánozhatatlan. Nem elgondolkodtat, hanem megragad, magába vonzza a tekintetet.

Termékeny művész volt, számos kisplasztikát, köztéri szobrot, épületszobrot alkotott. Szobrait magán- és közgyűjtemények őrzik, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum, a székesfehérvári Deák Gyűjtemény, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Alföldi Galériája, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és mások.

Köztéri művei[szerkesztés]

  • Lengyel Béla síremléke (haraszti kő, 1917, Farkasréti temető, jelenleg újrafaragva, eredeti a Magyar Nemzeti Galériában)
  • Móricz Zsigmondné síremléke (haraszti kő, 1926, Kerepesi úti temető)
  • Művészet, Tudomány, Régészet, Néprajz (bronzszobrok, 1930, Debrecen, Déri tér)
  • Debreceni diákok hősi emlékműve (bronz relief, 1933, Debrecen, Református Kollégium fala)
  • Követ emelő
  • Térdeplő nő
  • Nő gyönggyel
  • Férfi gyümölcskosárral (kolozsvári homokkő reliefek, 1933, Debrecen, egykori Nemzeti Bank)
  • Borosnyai-síremlék (haraszti kő, 1935, Farkasréti temető)
  • Hősi emlékművek: 1935: Baja, Tök, Sárospatak
  • Jelky András (bronz, 1936, Baja)
  • Borvendég Ferenc síremléke (haraszti kő, 1937, Kerepesi úti temető)
  • Török-magyar csata (haraszti kő emlékkút, 1938, Székesfehérvár)
  • Budai Ézsaiás, Lugossy József, Hatvani István, Balogh Ferenc (bronzportré reliefek, 1938, Debrecen, Református Kollégium)
  • Szent István lovas szobor (bronz, 1940, Győr, Várkert; Esztergom, Várhegy)
  • Szüreti menet (haraszti kő dombormű, 1940, Pénzintézeti Központ, Szabadság tér 5-6.)
  • Medveczkyné síremléke (haraszti kövek, 1941, Farkasréti temető)
  • Szt. Gellért-kút (kő dombormű, 1942, Gellért-hegy)
  • Lyka Károlyné síremléke (haraszti kő, 1943, Kerepesi úti temető)
  • Haját csavaró (Debreceni Vénusz) (bronz, 1946, Budapest, Gellérthegy)
  • Debreceni Vénusz (bronz, 1946, Debrecen, Déri tér)
  • Petőfi Sándor (bronz, 1948, Debrecen)
  • Radnai Béláné síremléke (ruskicai márvány, 1949 v. 1959, Budapest, Farkasréti temető)
  • Hídépítés (sóskúti kő relief, 1950, Budapest, Váci út 67.)
  • Csokonai-pantheon (bronz, 1953 - felállítva 1970, Debrecen, Köztemető, Juhász Géza sírján)
  • Táncoló nő (bronz, 1954, Budapest - többször áthelyezve, 1981, Debrecen, Déri tér, 1982, Madách tér, 1984: Székesfehérvár)
  • Debreceni Vénusz (bronz, 1954, Gellérthegy; 1981, Debrecen)
  • Szoptató anya (haraszti kő, 1954, Budapest, Gellérthegy)
  • Napozó nő (haraszti kő, 1955, Budapest; 1982, Debrecen)
  • Ülő leányka (Pihenő) (ruskicai márvány, 1956, Debrecen, Gyermekklinika)
  • Móricz-emlékmű (haraszti kő, 1957, Debrecen)
  • Herman Ottó (haraszti kő, 1957, Miskolc)
  • Medvés kút (haraszti kő, 1956; Budapest 1986, Debrecen)
  • Arany János (bronz mellszobor, 1957, Debrecen)

Társasági tagságai[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb11987665f
  2. RKDartists, 340882, Ferenc Medgyessy, 2017. október 9.
  3. Lásd Képzőművészet Magyarországon honlapján

Források[szerkesztés]

  • Életemről, művészetről. Budapest, 1960
  • László Gy.: Medgyessy Ferenc. Budapest, 1956

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]