Vladár Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vladár Gábor
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1944. augusztus 29.október 16.
Előd Antal István
Utód Budinszky László

Született 1881. október 14.
Biatorbágy
Elhunyt 1972. július 19. (90 évesen)
Budapest

Foglalkozás politikus

Nagycsepcsényi és mutnai Vladár Gábor (Bia, 1881. október 14. – Budapest, 1972. július 19.) jogász, kúriai tanácselnök, igazságügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Vladár Gábor
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Vladár Gábor fényképe

Élete[szerkesztés]

A régi nemesi származású nagycsepcsényi és mutnai Vladár család sarja. Édesapja, nagycsepcsényi és mutnai Vladár Lajos, édesanyja, Emperl Anna (1846-1934),[1] volt. Vladár Gábor evangélikus vallású, keresztyéni világszemléletű ember volt. Anyai nagyapja Emperl József (1807-1889) uradalmi intéző volt.[2]

A Budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi és jogi doktori fokozatot.

1911. július 22-én a Ferencvárosban házasságot kötött fáji Fáy Berta Mária Annával, fáji Fáy Dezső és gombai Szabó Berta lányával.[3] 1918-tól az igazságügyi minisztériumban dolgozott miniszteri titkárként, ezt követően a magánjogi, majd 1929-től a törvényelőkészítő ügyosztály vezetője volt. Részt vett a magánjogi törvénykönyv megalkotásában, törvények, rendeletek megszövegezésében.

A második világháború vége felé konfliktusba került a kormányzattal, amikor a Belügyminisztérium azt követelte az igazságügyi tárcától, hogy rendelettel tegye lehetővé a büntetés-végrehajtási és más szabadságvesztési intézményekben fogva tartott zsidók átadását a csendőrségnek. Miután a fogva tartás bírói döntés alapján lehetségessé vált, Vladár megtagadta a belügyi tárca kérését és lemondott osztályvezetői megbízásáról.

Lemondása után Horthy kormányzó felkérte az igazságügyi tárca élére, 1944. augusztus 29-től a Lakatos-kormány igazságügy-minisztere lett.

Az 1944. október 14-i déli minisztertanácsot követően ő adta ki a délutáni órákban a baloldali sajtó engedélyezésére és a szélsőjobboldali sajtó betiltására, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátására vonatkozó rendeletet. Minisztersége alatt személyesen vett részt a Gestapo által elhurcolt Bajcsy-Zsilinszky Endre, ifjabb Tildy Zoltán és Peyer Károly kiszabadításában. A svéd Vöröskereszt megbízottja később elismeréssel emlékezett a miniszter erőfeszítéseire, amelyeknek köszönhetően védleveleket bocsátottak ki üldözött zsidóknak.

1944. október 16-ig, a nyilas puccsig volt miniszter.

Vladár Gábor emléktáblája a budapesti Goldmark Károly utcában

A nyilas hatalom időszakában bujkálnia kellett, de a háború után sem vállalhatott közéleti szerepet. 1951-ben családjával együtt kitelepítették.

Tisztségei[szerkesztés]

Tagja volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának.

1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Művei[szerkesztés]

  • Magyarország hatályos törvényei, kiegészítve a törvényeket módosító jogszabályokkal (I–III., Bp., 1943–44)
  • Az igazságügyi igazgatás és a bíráskodás kívánalmai; Egyetemi Nyomda, Bp., 1937
  • Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület 30 évének mérlege; Stádium Nyomda, Bp., 1937
  • A jog elhajlása az élettől; Attila Nyomda, Bp., 1938 (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai)
  • Tudományos munka-e a jogszabály-előkészítés?; Franklin Nyomda, Bp., 1939
  • Az állam hivatása az egyház tanítása szerint; Ludvig Nyomda, Miskolc, 1940 (Miskolci Jogászélet könyvtára. Új sorozat)
  • Fejlődik-e jogunk vagy tesped?; Attila Nyomda, Bp., 1940 (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai)
  • Gyámhatóságok és bíróságok kapcsolata; s.n., Bp., 1943
  • Magyarország hatályos törvényei kiegészítve a törvényeket módosító jogszabályokkal; szerk. Vladár Gábor; Grill, Bp., 1943-1944
  • Juhász Andor; Attila Nyomda, Bp., 1944
  • Az egyház és az állam viszonya; Luther-Szövetség, Bp., 1947 (A Budapest-kelenföldi Evangélikus Egyházközség kiadványai)
  • Visszaemlékezéseim; Püski, Bp., 1997

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
  • Vladár Gábor emlékkötet (1881-1972); összeáll. Révész Béla; Igazságügyi Minisztérium–Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2015