Plósz Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Plósz Pál
Plósz Pál.jpg
Született 1844. október 9.[1]
Pest
Elhunyt 1902. augusztus 15. (57 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Plósz Pál témájú médiaállományokat.

Plósz Pál (Pest, 1844. október 9.Budapest, 1902. augusztus 15.) orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1880).

Plósz Lajos (1809-1886) szemészorvos fia, Plósz Sándor igazságügyminiszter és Plósz Béla állatorvos testvére.

Életútja[szerkesztés]

A gimnázium első négy osztályát magánúton, a többit a kegyes rendieknél végezte 1862-ig. Orvosi tanulmányait 1862-től a bécsi, majd a pesti egyetemen folytatta, ahol 1867-ben nyert orvosdoktori oklevelet. Ezután a Rókus Kórház különböző osztályain mint gyakornok, segéd- és alorvos működött. 1869–1872 között kinevezett gyakornok volt Wagner János tanár klinikáján, az 1869–1870-es tanévet azonban nem a klinikán, hanem Tübingenben töltötte, ahol főleg Felix Hoppe-Seyler laboratóriumában az élet- és kórvegytannal foglalkozott. 1871-ben az élet- és kórvegytanból magántanári képesítést szerzett, 1872-ben pedig a kolozsvári egyetem élet- és kórvegytan nyilvános rendkívüli tanárává nevezték ki. Mielőtt azonban tanszékét elfoglalta volna, még egy évet Heidelbergben, Kühne tanár intézetében töltött. 1873-ban kezdte meg előadásait a kolozsvári egyetemen. 1874 tavaszán a budapesti egyetem élet- és kórvegytan ny. rendkívüli tanára, 1882-ben pedig rendes tanára lett; az élet- és kórvegytani intézet igazgatója volt. Kutatóként elsősorban a fehérjék kémiája, a peptonok és a véralvadás kérdéseivel, ezen kívül borászattal is foglalkozott. A Magyar Tudományos Akadémia 1880. május 20-án választotta meg levelező tagjának. Az igazságügyi orvosi tanácsnak alapításától kezdve tagja volt.

Cikkei az Orvosi Hetilapban, az Akadémiai Értesítőben, a Természettudományi Közlönyben, a Klinikai Füzetekben, a Belgyógyászat Kézikönyvében és több német nyelvű szaklapban jelentek meg. Az Orvosi Archívumnak is munkatársa volt. A Magyar Tudományos Akadémián 1904. március 28-án Lengyel Béla tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkái[szerkesztés]

  • Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve. Írta Hoppe-Seyler Felix. A 4. kiadás után ford. Budapest, 1876
  • A borászat könyve, tekintettel hazánk bortermelésére. A kir. m. természettudományi társulat megbízásából. Budapest, 1885 (Csanády Gusztávval együtt).
  • A peptonok vegyi természete... (Akad. Ért., Bp., 1877)
  • A fehérje szerepe és sorsa a szervezetben (Akad. Ért., Bp., 1878)
  • A diabetes mellitus (in: A belgyógyászat kézikönyve, I. köt., Bp., 1895)
  • Zsírképződés cukorból a májban (Akad. Ért., Bp., 1901)

Források[szerkesztés]

  • a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12279.htm, Plósz Pál, 2017. október 9.