Honti János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Honti János
Születési név Honti János Tamás
Született 1910. október 19.
Erzsébetváros[1]
Elhunyt 1945 március/április
Kópháza
Nemzetisége magyar
Foglalkozása folklorista, népmesekutató, irodalomtörténész

Honti János Tamás (Erzsébetváros, 1910. október 19.Kópháza, 1945. március/április) magyar folklorista, népmesekutató, irodalomtörténész. Honti Nándor (1878-1961) festő testvére.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Dr. Honti Rezső (1879-1956) nyelvész és Szendrői Irma voltak.[1] 1928-ban jelent meg első műve, amely egy mesekatalógus volt. 1930-1932 között a Néprajzi Múzeumban dolgozott. 1933-ban tanári képesítést szerzett. 1935-től az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott. Fő műve az 1937-es A mese világa "bevezetés a mese filozófiájába". 1937-1939 között Párizsban ösztöndíjasként kelta és izlandi témákat kutatott. 1939-ben hazatért Magyarországra, publikált Az Ország Útja című folyóiratba. 1945-ben munkaszolgálatosként társaival együtt ausztriai koncentrációs táborba akarták vinni, de útközben Kópházán meghalt .

Munkássága[szerkesztés]

16 évi munkálkodása alatt legfőbb kutatási feladatának a népmese belső törvényszerűségei történeti fejlődésének, európai összefüggéseinek feltárását tekintette. Szerinte az európai mese kialakulásában döntő szerep jutott a kelta kultúrának. A munkatávorból küldte haza Az ismeretlen népmese című tanulmányát, valamint az Orestes és Hamlet című esszéjét.

Művei[szerkesztés]

  • Verzeichnis der publizierten ungarischen Volksmärchen (mesekatalógus, 1928)
  • Volksmärchen und Heldensage (1931)
  • A mese világa (1937)
  • Anonymus és a hagyomány (1942)
  • Válogatott tanulmányok (Ortutay Gyulával, 1962)
  • Orestes és Hamlet (esszé)
  • Az ismeretlen népmese (tanulmány)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • K. Waldapfel Eszter: (Nekrológ). Magyar Könyvszemle, 1946. (Hozzáférés: 2014. március 27.)