Mátrai Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátrai Vilmos
SzületettMuderlak Vilmos
1877. június 26.[1]
Budapest
Elhunyt1961. február 14. (83 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • ipari formatervező
  • rajztanár
IskoláiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1895–1900)
SírhelyeFarkasréti temető
SablonWikidataSegítség
Mátrai Miklós. Kieselbach Galéria
Nem található szabad kép.(?)
Mátrai Miklós.

Mátrai Vilmos, született Muderlak Vilmos (Budapest, 1877. június 26. – Budapest, 1961. február 14.[2]) iparművész, festőművész, rajztanár.

Pályafutása[szerkesztés]

Mátrai (Muderlak) Lajos szobrász-tanár és Kreier Vilma (1859-1942)[3] fia. A budapesti Mintarajziskolában, valamint a nagybányai és a szolnoki művésztelepen tanult. Budapesten az óbudai Árpád Gimnáziumban működött mint rajztanár.[4] Festményei főként tájképek. 1904-től állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1922-ben és 1923-ban a Nemzeti Szalon csoportos tárlatán szerepelt műveivel.

Tanított a Mintarajziskola és Rajztanárképzőben. 1902-ben, 25 éves korában írta meg Látszattan c. könyvét, amely elsőként teljes egészében a perspektíva témakörét taglalja. Lyka Károly 1904-ben a Művészet című folyóirat negyedik számában az újonnan alakult szolnoki művésztelep tagjai közé sorolja. 1929-ben publikálta „In memoriam Olgyai Viktor" című tanulmányát mesteréről.

A Tabánban, a Döbrentei tér 22. szám alatt volt a műterme. Egy üzlethelyiséget rendezett be erre a célra, ahol műveit kiállította. Képeinek gyakori témája az akkor még létező tabáni romantika ábrázolása.[5][6]

Háromszor nősült. Első felesége Fried Mór és Kulpin Róza lánya, Rózsa volt, akivel 1911. szeptember 28-án Budapesten kötött házasságot.[7] Felesége halála után ismét megnősült. 1920. február 21-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette Gaál Annát.[8] A házasságot 1926-ban felbontották.

Elhunyt 1961. február 14-én, 83 éves korában. Örök nyugalomra helyezték 1961. február 18-án a Farkasréti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Harmadik felesége Schmidt Judit volt, aki 24 évvel élte túl, 1985-ben hunyt el.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.