Endrei Gerzson
| Endrei Gerzson | |
| Született | Engländer Gerzson 1873. május 23. Derecske |
| Elhunyt | 1945. február 3. (71 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Klein Anna (h. 1903–1929) Schäffer Hedvig (h. 1931–1945) |
| Foglalkozása |
|
Endrei Gerzson, születési és 1897-ig használt nevén Engländer Gerzson[1] (Derecske, 1873. május 23.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. február 3.)[3] tanár, klasszika-filológus.
Élete
[szerkesztés]Apja Engländer (Jeheszkel) József, a makói izraelita hitközség rabbihelyettese és kántora, anyja Grosz Alte (Lotti) (1853–1932)[4][5] volt. Tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben és a Budapesti Tudományegyetemen végezte, majd tanári pályára lépett, doktorátust és klasszika-filológiából oklevelet szerzett. Több iskolánál működött, többek között tanított a budapesti Erzsébetvárosi Állami Főgimnáziumban, a beregszászi (1902–1907) és a losonci (1907–1913) Állami Főgimnáziumokban, majd 1913 szeptemberétől az Óbudai Árpád Gimnázium tanárának nevezték ki. Az 1910-es évek végétől a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban oktatott. Választmányi tagja volt az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek és a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Élénk irodalmi működést fejtett ki. Filológiai, pedagógiai és archeológiai cikkei magyar és külföldi tudományos folyóiratokban jelentek meg. A budapesti gettó felszabadítását még megérte, ám két héttel később elhunyt.
Családja
[szerkesztés]Első házastársa Klein Anna (1877–1929), második felesége Schäffer Hedvig (1894–1955) volt, Schäffer Simon és Politzer Fanni lánya, akit 1931. május 3-án Budapesten vett nőül.[6]
Gyermekei:
- Endrei Ferenc (1906–?) újságíró, az Egyenlőség munkatársa
- Endrei Jolán (1907–?), férje Krassó Tibor
Fiútestvérei Endrei Simon Henrik (1879–1960), a Chevra Kadisha főtitkára, Endrei Mózes temesvári ügyvéd, Endrei Ármin (1883–1962) fogorvos[7] és Endrei Márton fővárosi kereskedő.[5]
Művei
[szerkesztés]- Adalékok az emberi beszédmód elvéhez a szentírás-magyarázat történetében (1898)
- A papiruszok világából (1912)
- Szemelvények a Koránból (1915)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 106701/1897. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 1151. kép 2. . kartonNévváltoztatási kimutatások 1897. év 6. oldal 47. sor
- ↑ Születési bejegyzése a derecskei izraelita hitközség születési akv. 344/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
- ↑ Halott bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 774/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
- ↑ Engländer Józsefné halotti bejegyzése a makói polgári halotti akv. 117/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
- ↑ a b „Endrei Henrik gyásza”, Egyenlőség, 1932. március 12. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Schäffer Hedviggel a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 131/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
- ↑ „Tündöklő szellemek – Dr. Endrei Ármin fogszakorvos”, Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1993. október 20. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 226. o. Online elérés
