Tellér Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tellér Gyula
Született 1934. július 20. (79 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szociológus,
műfordító,
országgyűlési képviselő

Tellér Gyula (Budapest, 1934. július 20.) magyar szociológus, műfordító, országgyűlési képviselő.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1952-ben érettségizett az óbudai Árpád Gimnáziumban, majd felvették az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola magyar szakára, ahol 1955-ben szerzett diplomát.

Rendszerváltás előtti pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diplomájának megszerzése után előbb Kesztölcön, majd Tokodaltárón tanár. 1959-ben visszatér Budapestre, a Lisznyai Utcai Általános Iskolában dolgozik 1966-ig, ekkor a Szövetkezeti Kutatóintézetbe kerül, ahol a gazdaságtörténeti és szociológiai kutatócsoport munkatársa, majd később vezetője lesz. 1985-ben az intézet tudományos tanácsadójává nevezték ki. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia szövetkezetelméleti albizottságának titkára is lett.

1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége egyik alapítója volt.

Rendszerváltás utáni pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1990-es országgyűlési választáson az SZDSZ országos listájáról szerzett mandátumot, a gazdasági bizottság tagja lett. 1991-ben a párt országos tanácsába is beválasztották. A ciklus alatt az SZDSZ-frakció munkaügyi, szövetkezeti és szakszervezeti szóvivője, ill. gazdasági kollégiumának titkára volt.

1994-ben nem indult az országgyűlési választáson és még ugyanebben az évben ki is lépett az SZDSZ-ből, valamint távozott a Szövetkezeti Kutatóintézetből.

1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaságának egyik alapítója, ill. 1996-ban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja lett. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált elnökségi tagja volt.

Az Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal politikai elemző főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1999-ben a XX. Század Intézet tudományos igazgatójává nevezték ki. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívott oktatója volt. 2005-ben az Országos Rádió és Televízió Testület szerződéses munkatársa lett. A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP országos listájáról szerzett ismét mandátumot, a Fidesz-frakció tagjaként a kulturális és sajtóbizottság tagja lett. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult.

Irodalmi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tellér munkái mellett műfordítóként is tevékenykedett, többek között Jean-Marie Gustave Le Clézio, Stéphane Mallarmé, Lorand Gaspar, Edgar Allan Poe és John Barth verseit, regényeit, ill. drámáit fordította. Munkásságáért 1980-ban Wessely László-díjban, 1985-ben József Attila-díjban, 2001-ben pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének műfordítói díjában részesült.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Értelmiségi családból származik. Elvált, egy lánygyermek édesapja.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]