Ugrás a tartalomhoz

Tellér Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tellér Gyula
Született1934. július 20.
Budapest
Elhunyt2023. május 25. (88 évesen)[1][2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • tanár
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2006. május 16. – 2010. május 13.)
IskoláiApáczai Csere János Tanítóképző Főiskola (–1955)
Kitüntetései
SírhelyeÓbudai temető

SablonWikidataSegítség
Tellér Gyula
Nem található szabad kép.(?)
Tellér Gyula. Centenáriumi Emlékbizottság.

Tellér Gyula (Budapest, 1934. július 20.2023. május 25. (k. n.)[3]) Széchenyi-díjas magyar szociológus, műfordító, országgyűlési képviselő.

Tanulmányai[szerkesztés]

1952-ben érettségizett az Óbudai Árpád Gimnáziumban, 1946-ban[4] a gimnáziumi bélyegkör tagja volt. Felvették az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola magyar szakára, ahol 1955-ben szerzett diplomát.

Rendszerváltás előtti pályafutása[szerkesztés]

Diplomájának megszerzése után előbb Kesztölcön, majd Tokodaltárón volt tanár. 1959-ben visszatért Budapestre, a Lisznyai Utcai Általános Iskolában dolgozott 1966-ig, ekkor a Szövetkezeti Kutatóintézetbe került, ahol a gazdaságtörténeti és szociológiai kutatócsoport munkatársa, majd később vezetője lett. 1985-ben az intézet tudományos tanácsadójává nevezték ki. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia szövetkezetelméleti albizottságának titkára is lett.

1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége egyik alapítója volt.

Rendszerváltás utáni pályafutása[szerkesztés]

Az 1990-es országgyűlési választáson az SZDSZ országos listájáról szerzett mandátumot, a gazdasági bizottság tagja lett. 1991-ben a párt országos tanácsába is beválasztották. A ciklus alatt az SZDSZ-frakció munkaügyi, szövetkezeti és szakszervezeti szóvivője, ill. gazdasági kollégiumának titkára volt.

1994-ben nem indult az országgyűlési választáson és még ugyanebben az évben ki is lépett az SZDSZ-ből, valamint távozott a Szövetkezeti Kutatóintézetből.

1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaságának egyik alapítója, illetve 1996-ban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja lett. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált elnökségi tagja volt.

Az Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal politikai elemző főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1999-ben a XX. Század Intézet tudományos igazgatójává nevezték ki. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívott oktatója volt. 2005-ben az Országos Rádió és Televízió Testület szerződéses munkatársa lett. A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP országos listájáról szerzett ismét mandátumot, a Fidesz-frakció tagjaként a kulturális és sajtóbizottság tagja lett. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult. 2010-től haláláig Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója volt.[5][6]

Családja[szerkesztés]

Értelmiségi családból származik. Elvált, egy lánygyermek édesapja.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Tellér munkái mellett műfordítóként is tevékenykedett, többek között Jean-Marie Gustave Le Clézio, Stéphane Mallarmé, Lorand Gaspar, Edgar Allan Poe és John Barth verseit, regényeit, ill. drámáit fordította. Munkásságáért 1980-ban Wessely László-díjban, 1985-ben József Attila-díjban, 2001-ben pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének műfordítói díjában részesült. 2015-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Kisipari szövetkezetkoncepció és szövetkezetpolitika Magyarországon. 1945–1970; Szövetkezeti Kutató Intézet, Budapest, 1971 (Közlemények. Szövetkezeti Kutató Intézet)
  • A magyar kisipari szövetkezetek története. 1945–1962; Szövetkezeti Kutató Intézet, Budapest, 1973 (Közlemények Szövetkezeti Kutató Intézet)
  • Utak és tévutak az ipari szövetkezetek életében. Működés, fejlesztés, beruházás. Esettanulmányok; szerk. Tellér Gyula; Agroinform, Budapest, 1987 (Közlemények. Szövetkezeti Kutató Intézet)
  • A helyzet; sajtóösszeállítás szerk. Tellér Gyula, összeáll. Baló György, szerk. Bognár Róbert; Múzsák, Budapest, 1988 (Mozgó világ)
  • Tanka Endre–Tellér Gyula–Szabó Gábor: Gazdasági, társadalmi és politikai reformok és a magyar szövetkezet; MKT Baranya Megyei Szervezete, Pécs, 1990 (Ökonómia)
  • Hatalomgyakorlás az MSZP–SZDSZ koalíció idején; Kairosz, Szentendre, 1999
  • Cikkek, esszék, elemzések, 1-2.; Kairosz–Kölcsey Intézet, Budapest, 2006
  • A kockadobó. Tellér Gyula műfordításai; vál., szerk. Kulin Ferenc; Kairosz, Budapest, 2009

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]