Csoóri Sándor (népzenész, 1956)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csoóri Sándor
Ifjabb Csoóri Sándor 2010-ben Solymáron
Ifjabb Csoóri Sándor 2010-ben Solymáron
Életrajzi adatok
Született 1956. február 19. (61 éves)
Budapest
Szülei Csoóri Sándor
Pályafutás
Műfajok népzene
Aktív évek 1973
Hangszer hegedű, duda, brácsa, gitár, tekerőlant
Díjak
Tevékenység népzenész, dalszerző

Csoóri Sándor weboldala

Csoóri Sándor (ifjabb Csoóri Sándor, Budapest, 1956. február 19.–) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar dalszerző, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója, a Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja, Csoóri Sándor fia.

Életpályája[szerkesztés]

Édesanyja Marosi Julianna népdalénekes, édesapja Csoóri Sándor író-költő. Zenei tanulmányait a Lorántffy Zsuzsanna Zenei Általános Iskolában kezdte, ahol a kötelező furulya mellett klasszikus gitárt tanult 8 évig. 1973-ban alapító tagja a Muzsikás együttesnek, amivel 23 évig zenélt itthon és külföldön. 1997-től új együttesével, az Ifjú Muzsikás Együttessel játszik. 1977 és 2002 között az Óbudai népzenei iskola tanára, ahol népi hegedűt, brácsát, bőgőt, tekerőlantot és magyar dudát tanított. 2002 óta az Ürömi Zeneiskola tanára. 2000-ben G. Nagy Ilián költő, drámaíró, megírta Jézus születése című művét, majd felkérte Csoóri Sándort a mű megzenésítésére, mert folk-operát szeretett volna belőle készíteni. Az ősbemutatóra Egerben került sor. Valamint megjelentette a zenetanításról szóló, Varázsjelek című könyvét.

Munkássága[szerkesztés]

Ifj. Csoóri Sándor dudán játszik

Elmondható, hogy a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója, a Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja. Meggyőződése, hogy a zene is egy nyelv, amit, úgy kell tanulni, mint az anyanyelvet: állandó hallgatással, és próbálgatással.[1] Lehetősége volt még maguktól az adatközlőktől közvetlenül megtanulni a népzenét. Hegedülni Ádám István „Icsántól”, idősebbik fiától (ifjabb Ádám Istvántól) pedig kontrázni tanult. Dudán Seres Imre középtúri és Szikora János ipolypalásti palóc dudások tanították. Utóbbi 1911-ben készült dudáját is ráhagyta Csoóri Sándorra, így később ezzel a dudával kezdett tanítani az Óbudai Népzene Iskolában (Szikora János immár több, mint 100 éves dudája ma a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található).[2] Ahogy a széki népzenét Ádám István „Icsántól” és Moldován György „Ilka Gyuri” széki prímásoktól, úgy a magyarpalatkait Kodoba Ignác „Náci bácsi”, Kodoba Márton és Kodoba Béla zenészektől, a kalotaszegit pedig Antal Ferenc Árus mérai prímástól tanulhatta.

Megjelent könyvei[szerkesztés]

  • Dudanóták gyűjteménye (énekelt dallamok). összeállította: Csoóri Sándor. Somogy Megyei Művelődési Központ, 1986
  • Varázsjelek. Út a magyar ősműveltséghez a zenetanulás alapján. 2000, 2003
  • Zeneszavak. 277 magyar pentaton népdal képzeletfejlesztő képekkel. 2004

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Diszkográfia[szerkesztés]

Muzsikás együttessel:

  • Élő népzene I. Muzsikás. 1978
  • Nem úgy van most, mint volt régen. 1982
  • Nem arról hajnallik, amerről hajnallott. 1986
  • Dúdoltan én Sebestyén Márta. 1987
  • Ősz az idő. 1989
  • Szól a kakas már. 1992
  • Hazafelé. 1996

Ifjú Muzsikással:

  • Fehér és fekete. 1997
  • Ifjú Muzsikás Egy 1998 (Fonó Records)
  • Hunzene. 2009

Önállóan:

  • Jézus születése. 2000, folkopera megzenésítése

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ifj. Csoóri Sándor: Varázsjelek. Út a magyar ősműveltséghez a zenetanulás alapján. 2003, 40. o.
  2. G. Szabó Zoltán: A duda. A Néprajzi Múzeum Tárgykatalógusai 9., Néprajzi Múzeum, Budapest 2004,
  3. Ők a 2015-ös Prima Primissima díjazottjai. híradó.hu

Források[szerkesztés]

  • Ifj. Csoóri Sándor: Varázsjelek. Út a magyar ősműveltséghez a zenetanulás alapján. 2003
  • Sebő Ferenc: A táncház sajtója - Válogatás a korai évekből 1968-1992. Hagyományok Háza, 2007
  • G. Szabó Zoltán: A duda. A Néprajzi Múzeum Tárgykatalógusai 9., Néprajzi Múzeum, Budapest 2004

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap