Szent István Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent István Egyetem

A Szent István Egyetem főépülete
A Szent István Egyetem főépülete
Alapítva 2000
Hely Magyarország, Gödöllő
Típus állami egyetem
Hallgatói létszám 13000
Rektor Dr. Tőzsér János
Elérhetőség
Cím 2100 Gödöllő
Páter Károly u. 1.
Elhelyezkedése
Szent István Egyetem (Magyarország)
Szent István Egyetem
Szent István Egyetem
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 38″, k. h. 19° 21′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 38″, k. h. 19° 21′ 40″
A Szent István Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István Egyetem témájú médiaállományokat.

A Gödöllő székhelyű Szent István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem jogutódjaként.

Története[szerkesztés]

A Szent István Egyetem (SZIE) a felsőoktatási intézmények integrációs programjának részeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, valamint az Ybl Miklós Műszaki Főiskola szervezeti integrációjával 2000. január 1-jén jött létre.

Az Egyetem struktúrája először 2003-ban módosult, amikor a budai kampusz három kara (volt Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) kivált, melynek eredményeként 2008 végéig a SZIE hat karral, négy kampuszon működött.

2009. január 1-jei hatállyal a Tessedik Sámuel Főiskola (TSF) Tessedik Sámuel Egyetemi Központ (TEK) néven három karral és egy intézettel beolvadt a SZIE- be.

A 2011-es év további intézményi integrációt tett szükségessé: október 1-jével az Alkalmazott Bölcsészeti Kar beolvadt a Pedagógiai Karba és Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar néven szarvasi központtal működik. A Víz- és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet pedig a Gazdasági Karba beolvadva Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar néven békéscsabai központtal folytatja tevékenységét.

Az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar szarvasi telephelyű Pedagógiai Intézete 2014. augusztus 1-jétől a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karaként működik tovább.

Fenntartói döntés alapján az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar a Budapesti Corvinus Egyetemből kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be 2016. január 1. hatállyal.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése értelmében és a felsőoktatási struktúra átalakításának lépéseként 2016. július 1-től az Állatorvos-tudományi Kar kivált a Szent István Egyetemből és önálló egyetemmé alakult, az ugyancsak távozó jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar pedig az egri Eszterházy Károly Egyetem részeként működik tovább.

A Kormány 1014/2017. (I.12.) Kormányhatározata alapján a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar gyulai telephelyű Egészségtudományi Intézete 2017. február 1. napjától feladat átadás keretében az egyházi fenntartásban lévő Gál Ferenc Főiskola Egészségtudományi Intézeteként működik tovább.

A Szent István Egyetem békéscsabai központú Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara február elsejétől Agrár- és Gazdaságtudományi Kar névvel, szarvasi székhellyel működik tovább.

A Kormány 1006/2018 (II.1) határozata alapján az Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Gazdasági Campusa 2018. február 1-től a Gál Ferenc Főiskola szervezetébe olvadt be.  A karok feladatrendszere, szervezete és működése az utóbbi évtizedben jelentősen módosult, alkalmazkodva a megváltozott társadalmi és gazdasági környezethez.

Felépítése[szerkesztés]

Jelenleg a Szent István Egyetem 8 karral várja leendő hazai és nemzetközi hallgatóit egyaránt.

# Kar Dékán Cím Telefonszám Weboldal
1 Élelmiszertudományi Kar Dr. Friedrich László Ferenc 1118 Budapest, Villányi út 35-43. +36(1)482-6040 http://etk.szie.hu/
2 Kertészettudományi Kar Nyitrainé dr. Sárdy Diána Ágnes 1118  Budapest Villányi út 29-43. +36 (1) 305 7298 https://kertk.szie.hu/
3 Tájépítészeti és Településtervezési Kar Dr. Fekete Albert 1118 Budapest, Villányi út 29-43. +36 (1) 305 7291 tajk.szie.hu
4 Gépészmérnöki Kar Dr. Kátai László 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. +36 (28) 522-025 Gépészmérnöki Kar
5 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Dr. Káposzta József 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. +36 (28) 522-090 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
6 Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Dr. Futó Zoltán 5540 Szarvas, Szabadság út 1-3. +36 (66) 313 311 www.gk.szie.hu
7 Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Dr. Urbányi Béla 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. +36 (28) 522-000 Mezőgazdaság- és Környezett. Kar
8 Ybl Miklós Építéstudományi Kar Markó Balázs DLA 1146 Budapest, Thököly út 74. +36 (1) 252-1270 Építéstudományi Kar

Budai Campus[szerkesztés]

Élelmiszertudományi Kar

A sikeres oktatási és kutatási tevékenységet folytató Élelmiszertudományi Kar jelenleg is az ország egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, amelynek képzési rendszere átfogja az élelmiszermérnök képzés teljes körét (BSc, MSc) és önálló doktori programmal (PhD) is rendelkezik.

Kertészettudományi Kar

A lineáris képzési rendszerhez alkalmazkodva szakstruktúránk az alapképzés - mesterképzés - PhD képzés struktúrát követi. Hallgatóink számára az első lépcsőben olyan szaktudást adunk, amely alapján bátran jelentkezhetnek mesterképzésre, vagy az agrárágazatban elhelyezkedhetnek a végzettségüknek megfelelő területen. Alap- és mesterképzésben is lehetőséget adunk hallgatóink részére szakfordítói programban való részvételre, ezáltal olyan nyelvi ismeretekre tehetnek szert, melyeknek az EU határain belül és kívül is hasznát veszik.

Tájépítészeti és Településtervezési Kar

A Tájépítészeti Kar a szakterületen több mint száz éves múltú oktatási-kutatási hagyományaira és tapasztalataira, a táj- és kertépítészet történetében meghatározó szerepet játszó személyiségeinek példájára, oktatóinak a környezettudomány és más szaktudományok területén szerzett ismereteire és kreatív-alkotói képességeire, valamint gyakorlati jártasságára alapozva, felhasználva hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatainak egészét feladatának tekinti, hogy a tájépítészet, a területfejlesztés és a településrendezés szakterületén valamennyi képzési szinten és struktúrában magas színvonalon ellássa a felsőfokú képzés feladatait.

Gödöllői Campus[szerkesztés]

Gépészmérnöki Kar[szerkesztés]

A Gépészmérnöki kar épülete Gödöllőn

A Gépészmérnöki Kar nagy múltra tekint vissza, 1950-ben a Magyar Agrártudományi Egyetem átszervezésekor hozták létre a Gépesítési Szakot, majd a Gépesítési Kart, ezek elsősorban a mezőgazdasági gépállomások szakembereit hivatottak képezni. 1954-ben jött létre a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, mely 1957-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara lett.[1] A Kar kezdetben Budapesten működött, Gödöllőre 1969-ben költözött ki és 2000-ben egy szerkezeti reform eredményeként a Szent István Egyetem keretében mint Gépészmérnöki Kar működött tovább.

Jelenleg a gépészmérnök, mechatronikai mérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök és műszaki menedzser szakirányok közül választhatnak a Kar hallgatói.

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar[szerkesztés]

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar az egyetem legnagyobb kara, 5 képzési tudományterületen, 11 alapszakon (BA/BSc), 12 mesterszakon (MA/MSc), 2 osztatlan tanári képzésen, 7 felsőoktatási szakképzésen és két doktori iskolában (Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola és a Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola) képeznek diákokat. A Kar központja Gödöllőn található, emellett még Budapesten, és Szarvasonon is van képzési helye.

Választható alap és osztatlan képzések:

  • emberi erőforrások (Budapest)
  • gazdálkodás és menedzsment (Budapest és Gödöllő)
  • gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (2017. szeptember 1-jétől: vidékfejlesztési agrármérnöki)
  • kereskedelem és marketing
  • kommunikáció és médiatudomány
  • mezőgazdasági szakoktató
  • osztatlan tanári szak- Agrármérnöktanár
  • óvodapedagógus
  • pénzügy és számvitel (Budapest és Gödöllő)
  • turizmus - vendéglátás (Budapest, Gödöllő )

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar[szerkesztés]

A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar több mint félévszázados sikeres és eredményes múltra tekinthet vissza, a tradicionálisan oktatott mezőgazdasági területek (állattenyésztés, növénytermesztés) mellett olyan új, az európai oktatásban már meghonosított és népszerűvé vált képzéseket is indít a Kar, mint például a vadgazdálkodás, vidékfejlesztés, kertészet, haltenyésztés, környezetgazdálkodás, vagy a mezőgazdasági biotechnológia.

A karon három tudományágban (biológia, környezet- és agrártudomány), négy doktori iskola működik.

Ybl Miklós Építéstudományi Kar[szerkesztés]

A kar jelenleg 11 tanszékkel és saját könyvtárral rendelkezik, Budapesten a XIV. kerületben, a Thököly út 74. alatt működik. Jelenleg az építészmérnök, építőmérnök és műszaki menedzser szakirányok közül választhatnak a Kar hallgatói.

Tessedik Kampusz (Szarvas)[szerkesztés]

Szarvason Tessedik Sámuel 1780-ban kezdte meg a fiatalok középfokú gyakorlati gazdasági képzését az általa alapított Gyakorlati Gazdasági Szorgalmatossági Iskolában, mely 1806-ig állt fenn. Hosszabb szünet után 1927-ben a Középfokú Gazdasági Tanintézet keretein belül indult újra Szarvason a mezőgazdasági szakemberképzés, mely különböző formában és intézményekben folyt ezután.

1945 és 1965 között a Mezőgazdasági Középiskolában, majd 1960 és 1970 között a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban történt az oktatás, majd 1970-ben létrehozták a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karát, ahol a nappali tagozatos alapképzés mellett kiegészítő, posztgraduális képzés is folyt.[2] 2000-től az intézmény az újonnan megalakuló Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Karaként működött tovább, majd 2009. január 1-én a főiskola a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem szervezetébe olvadt. 2011 októberétől, egy újabb integrációt követően a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Kampuszaként működött tovább Szarvason.

Jelenleg a gazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök és mezőgazdasági mérnök alapszakok közül választhatnak a hallhatók.

Hallgatói szervezetek[szerkesztés]

Egyetemi Hallgatói Önkormányzat[szerkesztés]

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat legitim működését az EHÖK Küldöttgyűlése által elfogadott és az Egyetem Szenátusa által jóváhagyott Alapszabály biztosítja.

Az EHÖK döntéshozó szerve a Küldöttgyűlése, mely a következő módon épül fel. Tagjai a Kari Hallgatói Önkormányzatok elnökei, az alelnök illetve az elnök. A Küldöttgyűlés általában 3 hetente, de legfeljebb havonta ülésezik.

Az elnök munkáját segíti egy operatív csoport, az Elnökség, melynek tagjait az elnök nevezi ki. Az Elnökségi Tagok mindegyike saját feladatkörrel rendelkezik, a rábízott feladatok ellátásáért felelős. Az elnökségi munkacsoportok a következők: kommunikáció, külügy, sport és kultúra.

Az EHÖK feladata az Egyetemen működő Kari Hallgatói Önkormányzatok munkájának koordinálása, illetve az Egyetem hallgatóinak legmagasabb szintű képviselete. Cél, hogy a hallgatók megkapjanak minden fontos információt, ami a hallgatói élettel kapcsolatos, illetve a minél nagyon elégedettség elérése mind hallgatói, mind intézményi oldalról (kommunikáció és visszacsatolás). Az Egyetemi Szenátus hallgatói tagjait is az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat delegálja.

A Szent István Egyetem az EHÖK révén tagja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, mely a Hallgatói Önkormányzatokat összefogó országos ernyőszervezet. (Hallgatóság ⇒⇐ Kari HÖK⇒⇐EHÖK ⇒⇐ HÖOK)

Az EHÖK által vagy közreműködésével szervezett rendezvények: gólyabál, Valéta bál, városi hajsza, egyetemi napok, sport napok, várossal való együttműködés sport, kultúra és ifjúsági témakörben. A szervezet számára fontos a társadalmi felelősség vállalás, jótékonysági eseményekben is részt vesz: kórházfestés, szemétszedés, valamint társadalmi felzárkóztató program kapcsán adománygyűjtés.

ESN Gödöllő[szerkesztés]

Az Erasmus Student Network az egyik legnagyobb hallgatói szervezet Európában. 424 felsőoktatási intézményben és 34 országban jelen, Magyarországon is, köztük a SZIE-n. Az ESN SZIE célja, hogy segítse az egyetemre érkező erasmusos hallgatók beilleszkedését, megismertesse velük a Magyarországot és embereket, valamint hogy élményekben gazdag időt töltsenek itt. Erre a szervezet egy Mentor rendszert foglalkoztat magyar hallgatókból, akik szívesen segítenek a külföldiekkel való kapcsolat erősítésében.

AIESEC Gödöllő[szerkesztés]

Az AIESEC egy nemzetközi szervezet fiatalok számára, amely lehetőséget ad a világ számos országában tanuló felsőoktatási hallgatóknak, hogy felfedezzék és fejlesszék a bennük rejlő képességeket, készségeket, találkozzanak egymással, a gazdaságot és a társadalmat fejlesztő projekteket futtassanak. Eközben közös céljuk, hogy az így megszerzett tapasztalatokat, ismereteket és kapcsolatokat révén a jövőben felelős vezetőkké váljanak.

Látnivalók, nevezetességek[szerkesztés]

Műemlékek az egyetem területén[szerkesztés]

Kálmán herceg szobra a Szent István Egyetem előtt

A Mag Apotheozisa az egyetem aulájában található dombormű, Amerigo Tot munkája. Az alkotás 150 m2 nagyságú, 22 tonna súlyú, melynek első tervei 1971-ben készültek el. A művet 1983. szeptember 5-én adták adták át.

Kálmán herceg szobra egy bronzból készült lovas szobor, mely Róna József alkotása, 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei rendház (jelenleg a Szent István Egyetem főépülete) előtt. Kálmán herceg (1208-1241) a Jászói Monostort bőkezűen támogatta, birtokokat adott számukra. A Jászói monostor jogutóda Trianon után a gödöllői Perjelség lett. A gödöllői rendház létrehozása is részben a Kálmán hercegtől kapott birtokok jövedelméből vált lehetségessé. Erre emlékezve állítotték Kálmán herceg szobrát a premontreiek.[3]

Botanikus kert[szerkesztés]

Az egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Karának botanikus kertje több, mint 50 éves múltra tekint vissza és mintegy 1200 növényfajnak ad otthont. A kertet 1959-ben kezdték el kiépíteni Hortobágyi Tibor, Koltay Albert és Précsényi István tervei alapján, az Agrártudományi Egyetem és a Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával. A kert elsődleges célja az egyetemi növénytani oktatás gyakorlati megalapozása, segítése volt. A kert teljes kiépítése 3 évig tartott.

2009 és 2010 között a botanikus kertben jelentős fejlesztések és rekonstrukciók történtek. A botanikus kert 2008 óta Gödöllő város helyi védettségű természetvédelmi területe.

Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum[szerkesztés]

Az 1987-ben alapított Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum restaurált mezőgazdasági eszközöket, működőképes technikatörténeti kuriózumokat és a mezőgazdasági termelés fejlődésének teljes technikatörténetét mutatja be. A múzeum Gödöllőn található, a 6000 m2-es alapterületen fekvő gyűjtemény több, mint 2000 darabos és a legtöbb eszköz még működőképes. Az épületet Tihanyi Judit belső építész és Halmos György vezető építész tervezte, munkájukért a tervezők 1990. március 15-én Ybl Miklós-díjban részesültek.[4]

A jelenleg megtekinthető 6 állandó kiállítás a következő:

  1. Az élelemszerzés története két és félmillió éven át
  2. Mezőgazdasági eszközök, gépek kialakulása, fejlődése
  3. Működő modellek és makettek bemutatója
  4. A gőzgép alkalmazása a mezőgazdaságban
  5. Szél- és vízi energia a termelés szolgálatában
  6. Technikatörténeti összefoglaló kiállítás

Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár[szerkesztés]

A jelenleg mintegy ötezer kötetes könyvtár a szakterület egyetlen nyilvános, tudományos közgyűjteménye Magyarországon. A gyűjtemény fejlesztését Tolnay Sándor kezdte meg, a szakrendszer kidolgozója Nádaskay Béla volt, a katalógust pedig Magyary-Kossa Gyula állította össze.[5] A könyvtárban 140 olvasói hely, egy oktatólabor 10 számítógéppel, és további 6 számítógép fogadja a használókat, valamint a csoportos tanulás segítésére egy csoportszoba is a hallgatók rendelkezésére áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gépészmérnöki Kar. Szent István Egyetem. (Hozzáférés: 2013. július 14.)
  2. Tessedik Campus. Szent István Egyetem. [2013. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 14.)
  3. Faludi Ildikó. Gödöllői Kalauz (1995) 
  4. Bemutatkozás. Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  5. Winkler Bea - Striczky Péter. Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum története 1787-2000 (2009). Hozzáférés ideje: 2013. július 17. 

Források[szerkesztés]

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226
  • Szent István Egyetem honlapja

Szakcikkek:

  • Farkas István: A Szent István Egyetem Műszaki Tudományi Doktori Iskolája, Mezőgazdasági technika, 2012. (53. évf.) Klnsz. 1. old.
  • A műszaki felsőoktatás élvonalában Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar, Mezőgazdasági technika, 2012. (53. évf.) 12. sz. 33. old.
  • Molnár Sándor: Kutatás és oktatás a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának Matematikai és Informatikai Intézetében, Gép, 2012. (63. évf.) 7. sz. 21-24. old.
  • Kalácska Gábor: Polimerekkel kapcsolatos oktatás a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán, Műanyag és gumi, 2011. (48. évf.) 12. sz. 472. old.
  • Hajdú József: SKF Oktató-Kutató Laboratórium nyílt a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán, Mezőgazdasági technika, 2010. (51. évf.) 4. sz. 1. old.
  • Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Vízmű Panoráma, 2009. (17. évf.) 2. sz. 34. old.
  • Szabó István: Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gép, 2009. (60. évf.) 8. sz. 53-54. old.
  • Heszky László: A Szent István Egyetem Növénytudományi Doktori iskolája (NTDI) és fontosabb eredményei, Növénytermelés, 2009. (58. évf.) 2. sz. 191-200. old.
  • Czenky Márta: Adatbáziskezelés oktatása a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán, Gép, 2008. (59. évf.) 3. sz. 3-6. old.
  • Ruda Győző: Építészeti megoldások a Szent István Egyetem Mérnökinformatikai Központ kialakításában, Gép, 2008. (59. évf.) 3. sz. 29-31. old.
  • Kollégium-felújítás A Szent István Egyetem Gödöllői és Jászberényi Campusán, Modern iskola: oktatás módszertani magazin, 2008. (2. évf.) 2. sz. 12. old.
  • Fogarassy Csaba: A Szent István Egyetem Önkéntes Klímaprogramja és GreenCar projektje, Ma&Holnap, 2007. (7. évf.) 5. sz. 84-85. old.
  • Dinnyés János - Illés B. Csaba - Lehota József - Molnár József - Villányi László - Zsarnóczai J. Sándor: A Szent István Egyetem Közgazdász - gazdálkodási szakán folyó képzés, Gazdálkodás, 2006. (50. évf.) 3. sz. 67-76. old.
  • Csányi Sándor: A Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéke, Nimród: vadászújság, 2006. (94. évf.) 7. sz. 38-39. old.
  • Bemutatkozik a Szent István Egyetem Gödöllői Tudományos Könyvtára, Agrárkönyvtári hírvilág, 2005. (12. évf.) 3. sz. 8-9. old.
  • Vas Attila: Motorkutatások a Szent István Egyetem Jármű- és Hőtechnika Tanszékén, Gép, 2004. (55. évf.) 3. sz. 22-24. old.
  • Husti István: A minőségügyi képzés néhány jellemzője a Szent István Egyetem gépészmérnöki karán, Minőség és megbízhatóság, 2003. (37. évf.) 1. sz. 34-36. old.
  • Pekli József - Udvari Zsolt: 30 éves a Szent István Egyetem Trópusi és Szubtrópusi Mezőgazdasági Tanszéke. 1972-2002, Halászat, 2003. (96. évf.) 2. sz. 68-71. old.
  • Hoschke Ágoston - Maráz Anna: Élelmiszer-biotechnológiai oktatás a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán, Acta biologica Debrecina, 2000. 22. évf. 209-215. old.
  • S. Taba Eszter - Tuba Zoltán: A Szent István Egyetem (volt Gödöllői Agrártudományi Egyetem) Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara Növénytani és Növényélettani Tanszékének botanikus kertje, Botanikai közlemények, 1999. (86-87. évf.) 1-2. sz. 221-228. old.

További információk[szerkesztés]