Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (
  • Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet
  • Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet
  • Magyar Királyi Kertészeti Akadémia
  • Kertészeti és Szőlészeti Főiskola
  • Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar
  • Kertészeti és Szőlészeti Főiskola
  • Kertészeti Egyetem
  • Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem
  • Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusa
)
Alapítva 1853
Bezárva 2000
Hely  Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet
Típus egyetem
Elérhetőség
Cím Budapest, XI. kerület, Villányi út 33–35.
A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem weboldala

A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (rövidítése KÉE) illetve jogelődjei 1853-tól 1945-ig, majd 1953-tól 2000-ig önállóan működő, kertészmérnöki, illetve az 1960-as évektől élelmiszeripari mérnöki és tájépítészi képzést nyújtó felsőoktatási intézmény volt Budapesten. Az egykori tanintézet 2015 december 31-éig a Budapesti Corvinus Egyetem szervezeti egysége, januártól a Szent István Egyetem részeként folytatja munkáját.[* 1]

Története[szerkesztés]

A tanintézmény története 1853-ig nyúlik vissza, ekkor alapította Entz Ferenc Pesten a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet, amely pár év elteltével, 1859-ben Budára került Kertész- és Vincellériskola néven. Az elméleti oktatás mellett története e korai szakaszában alakították ki több kataszteri holdat kitevő területen, a Gellért-hegy déli lankáin az iskola később Budai arborétum néven ismert kertészeti telepét, ahol a gyakorlati munkát sajátíthatták el, illetve növénynemesítési, szelekciós kísérletekkel foglalkozhattak a diákok. 1894-ben az intézményt az 1893-ban alapított Budapesti Pomológiai és Kertészeti Intézet integrálásával párhuzamosan átszervezték. A hároméves képzést nyújtó, Kertészeti Tanintézet néven tovább működő iskolába ekkortól fiúk és lányok egyaránt járhattak, amennyiben előzőleg elvégezték a gimnázium hatodik osztályát vagy valamely középfokú gazdasági tanintézetet. A hároméves tanulmányi időszak végeztével és a záróvizsgák sikeres letételével a diákok oklevelet kaptak.

1939-ben akadémiai rangra emelték Kertészeti Akadémia néven, ahova csak érettségizett fiatalok jelentkezhettek felvételre.[1] 1943-ban a tanulmányi időszakot négy évre emelték, s ekkortól Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött tovább a tanintézmény. 1945-ben önállóságát elveszítette, s a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlészettudományi Kara lett. 1953-ban visszanyerte önállóságát, s ismét Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött.[2] Ebben az időszakban épült ki a főiskola Péteri-majori (Soroksár) kísérleti üzeme és tangazdasága, illetve jelentős szervezeti átalakítások zajlottak az iskolában, megszervezték az élelmiszeripari üzemmérnökök és a tájépítészek képzését. Az 1968. évi 25. törvényerejű rendelet egyetemi rangra emelte Kertészeti Egyetem néven.[3] Az immár ötéves képzés ekkortól két karon folyt az egyetemen. A Kertészeti Karon leendő kertészmérnökök, kertészeti üzemmérnökök és kertépítő mérnökök tanultak, a Tartósítóipari Karon pedig üzemmérnöki oklevelet szerezhettek a hallgatók[* 2]. Az egyetemhez tartozott a Kecskeméten megnyitott, hároméves képzést nyújtó Kertészeti Főiskola.

Az egyetemmé válás előzménye egy átmeneti felsőoktatási forma; két vegyipari technikum magasabb képzési formává alakult át. Ennek értelmében 1964-től működött a Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum az Izabella utcában, valamint a Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum is Szegeden a Marx téren (jelenleg Mars tér). A két intézmény közti munkamegosztás értelmében Budapest a növényi jellegű, Szeged viszont az állati eredetű élelmiszerek gyártását oktatta.

Ekkoriban az élelmiszeripar műszaki felsővezetését vegyészmérnökök látták el. A technológia fejlődése szükségessé tette az önálló főiskolai, illetve egyetemi szintű élelmiszeripari oktatás megalapítását.

1972-ben újabb átszervezés történt. Ekkor jött létre az Élelmiszeripari Főiskola, Szeged nevű önálló intézmény, kiegészítve a hódmezővásárhelyi állattenyésztési karral. A Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum rövid ideig Szegedhez tartozott, majd észszerűségi okokból összevonták a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karával, amely ettől kezdve az Élelmiszeripari Kar nevet viselte.

Az előzőleg Budapesten folyó élelmiszergépész oktatás Szegedre költözött az élelmiszergépész és az élelmiszeripari folyamatirányítási szak formájában. Az Izabella utcai épületet az ELTE vette át.[4]

A Kertészeti Egyetem a megnövekedett feladatokhoz híven 1987 óta Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem néven működött. Az Élelmiszeripari Kar nevét később Élelmiszertudományi Karrá változtatták, tekintettel arra, hogy az egyetem egyre több alaptudományi jellegű (kutatási) szakfeladatot kapott.[5]

A szegedi Élelmiszeripari Főiskolát a József Attila Tudományegyetembe (JATE) integrálták (Jelenleg Szegedi Tudományegyetem), Mérnöki Kar elnevezéssel.

A hallgatók száma az 1980-as években ezer körül mozgott. A 2000-ben lebonyolított felsőoktatási integráció során az egyetem önállóságát elveszítve 2000 január 1-jétől a Szent István Egyetem része lett. Szervezeti problémák miatt az egyetem budai karai kérelmezték a Gödöllőtől való elválást, és csatlakoztak 2003 augusztus 31-én a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez. Ez a már egyesült intézmény vette fel 2004-ben a Budapesti Corvinus Egyetem nevet. Ezt az elnevezést valamennyi közalkamazotti munkatárs bevonásával alakult fórum választotta az egyetem számára, szavazás útján 2004-ben. 2016-tól az elnevezést várhatóan csak az egyetem pesti karai fogják viselni.

A tanintézmény az 1860-as évektől a XI. kerületi Ménesi úton működött. Az 1970-es években készült el modern főépülete a Villányi út 33–35. szám alatt, s a Ménesi úti épületek is újabb épületszárnyakkal bővültek.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A rendkívül sok átszervezés miatt az intézmény neve igen sokat változott. Az egyértelműség kedvéért megjegyezzük: ez a szócikk a kertészetet és élelmiszeripart tanító felsőoktatási intézményre vonatkozik, amely a Villányi út–Szüret utca–Ménesi út–Somlói út területen található, és szervezeti egységként általában „Budai Kampusz” néven szokás említeni.
  2. A Tartósítóipari Kar által kiadott mérnöki diploma fóiskolai rangú volt, ezt jelezte az üzemmérnök kifejezés. Az egyetemi karrá való átszervezés után a hallgatók különbözeti vizsgát tehettek, egyetemi mérnöki diplomát kaphattak, és lehetőségük nyílt doktori címet szerezni

Felhasznált forrás[szerkesztés]

Zalainé, Baloghné, Glits, Sáray, Gecséné, Hámori. 150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. 1853-2003.. Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 227. o. ISBN 963 503 321 4 (2003) 

Osváth, Zsolt. Másfél évszázada a Gellért-hefgy déli lejtójén. BCE, 25. o (2014) 

Szögi László–Zsidi Vilmos. A Budapesti Corvinus Egyetem levéltárának kiadványai. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, 211. o. ISBN 963 9096 97 0 (2004) 

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 668–669. o. ISBN 963-05-6410-6
  • Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 830. o. ISBN 9639257028