Gyönös Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyönös Károly
2005-ben
2005-ben
Született1917. május 16.[1]
Budapest[1]
Elhunyt2008. november 19. (91 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
HázastársaSalamon Gizella
(h. 1944–2008)
GyermekeiKároly (1945–2023)
László (1949–)
SzüleiGyönös György
Gergely Anna
Foglalkozásavegyészmérnök
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyönös Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Gyönös Károly (1917-2008) és felesége Salamon Gizella (1921-2018) Urnasírja. N 316. a Farkasréti Temetőben

Gyönös Károly (Budapest, 1917. május 16.2008. november 19.) vegyészmérnök, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Budapesten született az első világháború alatt, amikor édesapja katona volt. 1918-ban a család visszatért Gyergyószentmiklósra, ahol a családi házuk volt. Az elemi és középiskolai tanulmányait Gyergyószentmiklóson végezte, majd 1937-ben Brassóban érettségizett. 1937-ben kezdte meg tanulmányait a Bukaresti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karán. 1940-ben Erdély egy részének visszacsatolása után a Budapesti Műegyetem Vegyészmérnöki Karán folytatta, oklevelét 1944-ben szerezte meg. Tanulmányai befejezését követően fél évig a Shell Kőolajfinomítóban helyezkedett el, majd kiképzés nélkül a frontra küldték, szovjet fogságba került, de megszökött és visszatért Budapestre. A háború után érdeklődése hamarosan az élelmiszerek felé irányult.

Munkahelyei, beosztásai[szerkesztés]

  • 1944–1944: segédmunkatárs, Shell Kőolajfinomító
  • 1945–1952: önálló kutató, Országos Magyar Mezőgazdasági Ipari Kísérleti Intézet
  • 1952–1953: főelőadó, Élelmiszeripari Minisztérium Személyzeti Főosztály
  • 1953–1956: aspiráns, MTA Tudományos Minősítő Bizottság
  • 1956–1959: munkatárs, Konzerv- Hús és Hűtőipari Kutató Intézet
  • 1959–1962: osztályvezető, Konzerv- Hús és Hűtőipari Kutató Intézet
  • 1962–1964: főmérnök, Élelmiszeripari Minisztérium
  • 1964–1965: igazgató főmérnök, Konzervipari Tröszt
  • 1965–1967: tanszékvezető tanár, Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum
  • 1967–1970: tanszékvezető tanár, Élelmiszeripari Főiskola
  • 1970–1978: egyetemi tanár, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem
  • 1975–1977: kiküldetés: Maroccó, ODI Organization pour le Development Industriel
  • 1979: nyugdíjazás

Kutatási területei[szerkesztés]

Legfontosabb eredményeit a hőkezeléses technológiák terén érte le. A 100 °C-nál nagyobb hőmérsékleten történő üveges konzervek csírátlanítását a világon először a hazai konzerviparban alkalmazták. Az OMFB tagjaként több fejlesztési programot dolgozott ki, 15 konzervgyár rekonstrukciós bővítését irányította. Részt vett 1970-től a Kertészeti Egyetemen belül a Tartósítóipari szak programjának kidolgozásában. Marokkóban és Algériában[2] bekapcsolódott a konzervipari mérnökök képzési programjának kidolgozásába. 1957-ben szerezte meg a kémiai tudományok kandidátusi fokozatát. 1979-ben nyugdíjba vonult.

Kitüntetései[szerkesztés]

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Gyönös Károly (1917-) 19 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus.[3]
  • Hőpenetrációs és mikroorganizmus-hőtűrési vizsgálatok tartósított élelmiszerekben, Élelmezési ipar, 1951. március 1./ 3. szám
  • Egyes tartósítóipari csomagoló edények felülbírálata, Élelmezési ipar, 1952 (2. évfolyam, 1. szám)
  • Élelmiszerek csomagolása, Élelmiszeripari Kiadó, 1954
  • Konzervipari zsebkönyv, szerk. Kardos Ernő, Gyönös Károly, Szenes Endréné, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963
  • Élelmiszeripari technológia, Felsőfokú élelmiszeripari technikum 1., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970
  • Konzervipari technológia I-II., Kertészeti Egyetem, Budapest, 1972
  • Kárpáti Mihály, Kardos Ernő, Gyönös Károly: Tartósítóipari anyag- és gyártásismeret 3., Tartósító- és húsipipari technikum 4. osztály, 2. kiadás, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970 (3. kiadás, 1973)
  • Gyönös Károly, Pátkai Györgyi: A zöldborsó sterilezése vibro-fliud ágyban, A Kertészeti Egyetem közleményei 44., 1980[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  2. Kertészmérnök 24. (1982), Arcanum Digitális Tudománytár
  3. Szerző keresési találatok (magyar nyelven). opac.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
  4. A Kertészeti Egyetem Közleményei 44. (1980). Arcanum Digitális Tudománytár. (Hozzáférés: 2020. december 6.)

Források[szerkesztés]