Állatorvostudományi Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Állatorvostudományi Egyetem (
  • Állatorvostudományi Egyetem
  • Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara
  • Állatorvostudományi Egyetem
  • Állatorvostudományi Főiskola
)

A Patológiai Tanszék épülete a budapesti campuson, előtérben Tormay Béla szobrával
A Patológiai Tanszék épülete a budapesti campuson, előtérben Tormay Béla szobrával
Alapítva 1851
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet
Típus egyetem
Hallgatói létszám 500 felett (1980-as évek vége)
Rektor Sótonyi Péter
Elérhetőség
Cím 1078 Budapest, István u. 2.
Postacím 1400 Budapest, Pf. 2.
Elhelyezkedése
Állatorvostudományi Egyetem (Magyarország)
Állatorvostudományi Egyetem
Állatorvostudományi Egyetem
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 04′ 40″
Az Állatorvostudományi Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatorvostudományi Egyetem témájú médiaállományokat.

Az Állatorvostudományi Egyetem (helyesen Állatorvos-tudományi Egyetem) 1851 és 1934, majd 1952 és 2000 között, végül 2016. július 1-jétől ismét önálló állatorvosi képzést nyújtó felsőoktatási intézmény Budapesten. 2000 és 2016 közötti jogutódja a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara volt. A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú magyarországi állatorvosképzés hazai intézménye.

Története[szerkesztés]

A tanintézet elődjéül a II. József által 1787-ben a Pesti Egyetem orvosi karán alapított állatgyógyászati tanszéket tartják számon, amely 1790-től Állatgyógyászati Intézet néven működött Tolnay Sándor irányításával. A tanszék feladata ebben a korszakban a kiegészítő képzés volt, az önálló állatorvosképzés – eleinte nyolc hónapos, majd egyéves tanulmányi idővel – csak 1799-ben indult meg. A szorgalmi idő rövidsége mindazonáltal csupán gyógykovácsi képzést tett lehetővé, illetve a leendő vidéki orvosok szerezték meg az állatorvosi oklevelet praxisuk kiegészítésére. A tanintézet telephelyei eleinte az akkori pesti külvárosi majorokban voltak. Központi épülete 1795-től 1828-ig a mai józsefvárosi Rökk Szilárd (akkor Baromorvos) utcában, 1828-tól 1858-ig a mai Baross utca 4–6. szám alatt állt.

Az állatorvosi közigazgatás 19. századi kiépülése, a vármegyei és járási állatorvosi hivatalok felállítása magával hozta a korszerű állatorvosképzés iránti igényt. A tanintézet 1851-ben, a Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet megalapításával önállósodott, s az alapvetően a humánorvoslás területéről érkező öt-hat tanár 1857 után már hat féléves tanulmányi időben képezte a leendő állatorvosokat. A képzési idő meghosszabbítása az elmélyültebb oktatást lehetővé tette ugyan, de a jelentkezők száma megcsappant, többen ugyanis inkább az azonos tanulmányi idejű orvos- és sebészképzést részesítették előnyben, így 1859-ben a tanulmányi időt leszállították négy félévesre. Az intézmény 1861 után Pesti Magyar Királyi Állatgyógyintézet, 1875 után pedig ismét hároméves képzést nyújtó Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet néven működött. A ma ismert, a Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő erzsébetvárosi épületegyüttes első hét épületét 1881-ben adták át.

1890-ben lett négy évfolyamos felsőoktatási tanintézménnyé, amikor felvette a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia nevet. 1899-ben Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola néven a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá került, s az intézetet vezető nemzetközi hírű tudósok – Hutÿra Ferenc, Marek József és mások – oktatás- és klinikaszervező tevékenységének köszönhetően európai színvonalú képzést nyújtó iskola lett. 1934-ben az intézetet önállóságától megfosztották, s a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági karának állatorvosi osztályaként működött tovább. 1945-ben az akkor szervezett Magyar Agrártudományi Egyetem állatorvosi kara lett, majd 1952-től ismét önálló, ötéves képzést nyújtó felsőoktatási intézményként működött. Neve ekkortól Állatorvostudományi Főiskola, 1962-től Állatorvostudományi Egyetem lett. 1967 és 1976 között modern, háromemeletes épületkomplexummal bővült a kampusz. Az 1980-as évek végén hallgatóinak száma meghaladta az ötszázat.

2016. július 1-től kivált a Szent István Egyetemből és ismét Állatorvostudományi Egyetem lett.

Kiemelkedő tanárok, kutatók[szerkesztés]

Könyvtára[szerkesztés]

Könyvtára az állatorvos-tudomány legnagyobb magyarországi, országos gyűjtőkörű szakkönyvtára. A könyvtár alapjait szintén 1787-ben rakták le, 1874-ben önálló szervezeti egység lett, és 1882 óta működhet saját, Steindl Imre által tervezett épületében. A könyvtáron belüli állatorvos-történeti gyűjteményt Daday András alapította 1937-ben, amelynek folyamatosan bővülő anyagát az 1984-ben alapított múzeum tárja a látogatók elé. Az egykori egyetem szaklevéltára, az állatgyógyászati tanszék 1787-es alapítása óta szinte hiánytalan iratállománya a hazai állatorvoslás-történet felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye.

Felhasznált források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története. Budapest: (kiadó nélkül). 1941.  
  • Várnagy László: A magyar állatorvosképzés és a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem története. Az Állatorvostudományi Egyetem Évkönyve, (1969 – 1971)
  • 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. Budapest: (kiadó nélkül). 1987.  
  • Karasszon Dénes: A magyar állatorvoslás kultúrtörténete. I-II. Történeti áttekintés. + Az állatorvostörténet-írás szakirodalma 1944-ig. Piliscsaba, 2005.