Állatorvostudományi Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Állatorvos-tudományi Egyetem

A Patológiai Tanszék épülete a budapesti campuson, előtérben Tormay Béla szobrával
A Patológiai Tanszék épülete a budapesti campuson, előtérben Tormay Béla szobrával
Alapítva 1851
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet
Hallgatói létszám 500 felett (1980-as évek vége)
Rektor Sótonyi Péter
Elérhetőség
Cím 1078 Budapest, István u. 2.
Postacím 1400 Budapest, Pf. 2.
Telefonszám (1) 478-4100
E-mail webmaster"kukac"univet.hu
Az Állatorvos-tudományi Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatorvos-tudományi Egyetem témájú médiaállományokat.

Az Állatorvostudományi Egyetem (helyesen Állatorvos-tudományi Egyetem) 1851 és 1934, majd 1952 és 2000 között fennállott, 2016. július 1-jétől ismét önálló állatorvosi képzést nyújtó felsőoktatási intézmény Budapesten. 2000 és 2016 közötti jogutódja a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara volt. A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú magyarországi állatorvosképzés hazai anyaintézménye volt.

Története[szerkesztés]

A tanintézet elődjéül a II. József által 1787-ben a Pesti Egyetem orvosi karán alapított állatgyógyászati tanszéket tartják számon, amely 1790-től Állatgyógyászati Intézet néven működött Tolnay Sándor irányításával. A tanszék feladata ebben a korszakban a kiegészítő képzés volt, az önálló állatorvosképzés – eleinte nyolc hónapos, majd egyéves tanulmányi idővel – csak 1799-ben indult meg. A szorgalmi idő rövidsége mindazonáltal csupán gyógykovácsi képzést tett lehetővé, illetve a leendő vidéki orvosok szerezték meg az állatorvosi oklevelet praxisuk kiegészítésére. A tanintézet telephelyei eleinte az akkori pesti külvárosi majorokban voltak. Központi épülete 1795-től 1828-ig a mai józsefvárosi Rökk Szilárd (akkor Baromorvos) utcában, 1828-tól 1858-ig a mai Baross utca 4–6. szám alatt állt.

Az állatorvosi közigazgatás 19. századi kiépülése, a vármegyei és járási állatorvosi hivatalok felállítása magával hozta a korszerű állatorvosképzés iránti igényt. A tanintézet 1851-ben, a Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet megalapításával önállósodott, s az alapvetően a humánorvoslás területéről érkező öt-hat tanár 1857 után már hat féléves tanulmányi időben képezte a leendő állatorvosokat. A képzési idő meghosszabbítása az elmélyültebb oktatást lehetővé tette ugyan, de a jelentkezők száma megcsappant, többen ugyanis inkább az azonos tanulmányi idejű orvos- és sebészképzést részesítették előnyben, így 1859-ben a tanulmányi időt leszállították négy félévesre. Az intézmény 1861 után Pesti Magyar Királyi Állatgyógyintézet, 1875 után pedig ismét hároméves képzést nyújtó Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet néven működött. A ma ismert, a Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő erzsébetvárosi épületegyüttes első hét épületét 1881-ben adták át.

1890-ben lett négy évfolyamos felsőoktatási tanintézménnyé, amikor felvette a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia nevet. 1899-ben Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola néven a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá került, s az intézetet vezető nemzetközi hírű tudósok – Hutÿra Ferenc, Marek József és mások – oktatás- és klinikaszervező tevékenységének köszönhetően európai színvonalú képzést nyújtó iskola lett. 1934-ben az intézetet önállóságától megfosztották, s a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági karának állatorvosi osztályaként működött tovább. 1945-ben az akkor szervezett Magyar Agrártudományi Egyetem állatorvosi kara lett, majd 1952-től ismét önálló, ötéves képzést nyújtó felsőoktatási intézményként működött. Neve ekkortól Állatorvostudományi Főiskola, 1962-től Állatorvostudományi Egyetem lett. 1967 és 1976 között modern, háromemeletes épületkomplexummal bővült a kampusz. Az 1980-as évek végén hallgatóinak száma meghaladta az ötszázat.

Kiemelkedő tanárok, kutatók[szerkesztés]

Könyvtára[szerkesztés]

Könyvtára az állatorvos-tudomány legnagyobb magyarországi, országos gyűjtőkörű szakkönyvtára. A könyvtár alapjait szintén 1787-ben rakták le, 1874-ben önálló szervezeti egység lett, és 1882 óta működhet saját, Steindl Imre által tervezett épületében. A könyvtáron belüli állatorvos-történeti gyűjteményt Daday András alapította 1937-ben, amelynek folyamatosan bővülő anyagát az 1984-ben alapított múzeum tárja a látogatók elé. Az egykori egyetem szaklevéltára, az állatgyógyászati tanszék 1787-es alapítása óta szinte hiánytalan iratállománya a hazai állatorvoslás-történet felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye.

Felhasznált források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 35–36. o. ISBN 963-05-6410-6
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 558. o. ISBN 9630566125  
  • Magyarország a XX. században IV.: Tudomány – Műszaki és természettudományok. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. 547–550. o.

További irodalom[szerkesztés]

  • Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története. Budapest: (kiadó nélkül). 1941.  
  • Várnagy László: A magyar állatorvosképzés és a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem története. Az Állatorvostudományi Egyetem Évkönyve, (1969 – 1971)
  • 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. Budapest: (kiadó nélkül). 1987.  
  • Karasszon Dénes: A magyar állatorvoslás kultúrtörténete. I-II. Történeti áttekintés. + Az állatorvostörténet-írás szakirodalma 1944-ig. Piliscsaba, 2005.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatorvostudományi Egyetem témájú médiaállományokat.