Mócsy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mócsy János
Mellszobra Budapesten
Mellszobra Budapesten
Született 1895. november 30.
Kalocsa
Elhunyt 1976. augusztus 16. (80 évesen)
Balatonszemes
Nemzetisége magyar
Foglalkozása állatorvos,
egyetemi tanár
Kitüntetései Kossuth-díj, Állami díjas
A Wikimédia Commons tartalmaz Mócsy János témájú médiaállományokat.

Mócsy János (Kalocsa, 1895. november 30.Balatonszemes, 1976. augusztus 16.) állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1941, rendes 1946), Kossuth-díjas (1952), Állami díjas (1970).

Élete és munkássága[szerkesztés]

1895. november 30-án született Kalocsán. 1918-ban az Állatorvosi Főiskolán szerzett oklevelet, ezután az Aujeszky Aladár bakteriológiai intézetében, majd a Laboratóriumi Részvénytársaság oltóanyag-termelő intézetében dolgozott. 1921-ben állatorvosdoktori oklevelet szerzett. 1922-ben Marek József mellett lett tanársegéd, majd adjunktus a főiskola belgyógyászati klinikáján.

1926-ban Rockefeller-ösztöndíjas lett Koppenhágában és Hannoverben, 1928-ban pedig egyetemi magántanár, majd 1935-ben Marek József utódaként a klinika vezetője.

1941-ben az MTA levelező, 1945-ben pedig rendes tagjává választották.

Az 1949-1950-ben dékán az Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán, 19541956-ban pedig már a főiskola igazgatói tisztét is ő látta el.

1954-1956 között, majd az 1957-1958-as években az önállóvá vált Állatorvostudományi Főiskola igazgatója volt.

Az elsők között ismerte fel az állathigiénia jelentőségét, kezdeményezésére 1954-től önálló tantárgyként oktatják a belgyógyászati tanszéken.

1961-től 1967-ig az MTA Agrártudományi Osztályának titkára, 19671970 között az MTA Állatorvostudományi Bizottságának elnöke, 1964-től a Magyar Tudomány című folyóirat szerkesztő bizottsági tagja lett.

Numizmatikával foglalkozott, emellett jelentős görög-római gyűjteménye is volt. 1970-1973 között ellátta a Magyar Numizmatikai Társulat elnöki tisztét is. A budapesti Állatorvostudományi Egyetem és a Humboldt Egyetem t. doktora.

Tudományos kutatásainak eredményeit szakközleményekben és könyvekben adta közre.

Hutÿra Ferenc az "Állatorvosi belgyógyászat" című másfél ezer oldalas művet, mely 1894-1898 között jelentette meg 3 kötetben 1905-ben németül is kiadták "Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere" címen, társszerzője: Marek József volt. A könyv nemzetközileg is elismertté vált és a nemzetközi szakirodalomban is páratlan pályát futott be. A fertőző betegségekkel foglalkozó részét Hutÿra Ferenc, a nem fertőző bántalmakról szólót Marek József írta. A művet Manningerrel együtt Mócsy folytatta a 11. német kiadás (1959) megjelenéséig. Angol, olasz, spanyol, orosz nyelven több kiadásban is megjelent, és kínai nyelvre is lefordították. (D.A.)

1976. augusztus 16-án 81 évesen érte a halál, Balatonszemesen temették el.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Ritka bőrtünetekkel és akropachiával járó gümőkór lóban (Jármai Károllyal közösen, Budapest, 1941)
  • Állatorvosi belgyógyászat (I–II., Manninger Rezsővel, Budapest, 1943)
  • Hutÿra Ferenc: Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere (I–II., Manninger Rezsővel, Jena, 1938, több kiadásban is megjelent, több nyelven)
  • Állatorvosi klinikai diagnosztika (Budapest, 1960)
  • Állathigiéne (Szép Ivánnal Budapest, 1959, lengyel nyelven 1964)

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • ÁOTK Levéltára
  • Üdvözöljük Mócsy János professzort! (Magyar Állatorvos, 1952. április)
  • Mócsy János (Magyar Állatorvos L., 1970. 5. szám)
  • Kovács Ferenc: Mócsy János (Magyar Tud., 1976. 21. szám)
  • Lamy GyuIa: Mócsy János (Agrártudományi Közlöny, 1976. 4. sz.)