Rottenbiller utca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 04′ 34″

Rottenbiller utca
Rottenbiller utca 02.jpg
A Rottenbiller utcai felüljáró
Úttípus utca
Hossza kb. 1 km
Ország  Magyarország
Tartományok Budapest VII. kerülete
Az út eleje Baross tér
Az út vége Lövölde tér

A Rottenbiller utca Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, az Erzsébet körúttal és a Dózsa György úttal párhuzamos, a Baross teret a Lövölde térrel összekötő, mintegy 1 kilométer hosszú utca.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század közepéig mint Liniengraben, majd Árokvonal utca volt ismert a pesti polgárok szőlőskertjeit a mai Rottenbiller utca helyén átszelő földút. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1860-as években a Wesselényi utcáig építtette ki az utat, majd Pest városának korábbi polgármestere, Rottenbiller Lipót után 1873-ban Rottenbiller utcának nevezték el. 1879-re a Lövölde térig tartó szakasz is kiépült.

Az utca legrégibb épülete a Dob utca torkolatánál álló, 1872-ben felépült Erzsébet leányárvaház, de az út két oldalát ekkor még alig szegélyezték házak. Ugyanakkor már az 1870-es évektől erre vitte a Városligetbe a pihenni vágyókat a lóvasút, 1897 után a villamos. Az 1880-as évekre az utca mindkét oldalán két-három emeletes eklektikus lakóházak sorakoztak, az 1900-as évekre pedig a Baross és a Lövölde tér felőli szakaszokon többemeletes paloták emelkedtek. Ugyanebben az időben több üzem nyílt az utcában (nagymosoda, mérleg- és játékkártyagyár, tejcsarnok). Az épületek a mai napig őrzik az utca századfordulós arculatát.

A Baross tér felőli oldalon az 1960-as években építették fel az autóforgalmat a Rákóczi út felett elvezető Rottenbiller utcai felüljárót.

Jeles épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rottenbiller u. 17-19.
  • Rottenbiller u. 3. Lakóház (Hudetz János, eklektikus, 1894).
  • Rottenbiller u. 4a. Lemberger-ház (eklektikus, 1893).
  • Rottenbiller u. 4b. Lakóház (Ray Rezső, eklektikus, 1890.
  • Rottenbiller u. 5a. Lakóház (eklektikus, 1890-es évek). Itt alakult meg 1906-ban az első magyarországi legális vasutas-szakszervezet, a Vasúti Munkások Országos Szövetsége.
  • Rottenbiller u. 10. Lakóház (Schwarz Jenő és Horváth Antal, szecessziós, 1907). Az 1950-es években az Almássy térről ide költözött át, és ma is az épület földszintjén működik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Deák Ferenc Könyvtára.
  • Rottenbiller u. 12. Lakóház (Wellisch Alfréd, eklektikus, 1887). Az épületben nyílt meg és működött az 1880-as években Magyarország legnagyobb mérleggyára, Conrad Schember üzeme.
  • Rottenbiller u. 13. Lakóház (eklektikus, 1880 k.).
  • Rottenbiller u. 14. Lakóház, ma óvoda (Pucher József, eklektikus, 1876).
A Walla-ház homlokzata (15.)
  • Rottenbiller u. 15. Walla-ház (eklektikus, 1894). Figyelemre méltó díszes homlokzata, illetve puttófejes, oszlopos lépcsőháza.
  • Rottenbiller u. 16–18. Volt menhely, ma irodaház (eklektikus, 1883). Menhelyként épült, később szeretetotthon, kisegítő kórház, majd iparitanuló-kollégium lett. A második világháború után előbb a Rajkó Zenekar kollégiuma rendezkedett itt be, végül a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány székhelye lett.
  • Rottenbiller u. 17. Piatnik-ház (Höfler Ignác, eklektikus, 1904). A játékkártyagyártó Piatnik cég miután kinőtte Csengery utcai üzemét, itt rendezte be főhadiszállását.
  • Rottenbiller u. 19. Medek-ház (Medek J. Vince, eklektikus, 1897).
  • Rottenbiller u. 21. Lakóház és pékség (historizáló, 1896). Ebben a házban született Szakonyi Károly (1931) író, drámaíró. Anzenberger Alfréd péksége, kocsmája és cukorkaüzeme volt ebben a házban. A pékséget és cukorkaüzemet 1891-ben gyermekei, Anzenberger Nándor és Endre örökölték, és ők vezették az egész ház államosításáig. Ezt követően kibontották a földszinten a boltíves kemencéket, amitől az egész ház kissé megroggyant. Szocialista stílusban erősítették meg (összetörték a vörös márvány folyosókat).[forrás?]
  • Rottenbiller u. 24. Lakóház (Wellisch Sándor, eklektikus, 1886).
  • Rottenbiller u. 27. Lakóház (Sziklai Zsigmond, eklektikus, 1890).
  • Rottenbiller u. 29a–b. Lakóház (Sziklai Zsigmond, eklektikus, 1890).
A volt Budapesti Központi Tejcsarnok épülete (31.)
A Blitz-ház (35.)
  • Rottenbiller u. 31. Volt tejüzem, ma lakóház (Wellisch Gyula és Sándor, eklektikus, 1887; Eggenberger Sylbert ráépítésével, 1901). A második világháborúig itt működött a Budapesti Központi Tejcsarnok fő telepe.
  • Rottenbiller u. 32. Lakóház (Dévényi Tamás, kortársi modern, 2001). A főváros első MAGHÁZ-aként épült fel.
  • Rottenbiller u. 33. Mauthner-ház (eklektikus, 1893).
  • Rottenbiller u. 34. Lakóház (Paulheim József, eklektikus, 1887).
  • Rottenbiller u. 35. Blitz-ház (Ybl Lajos, eklektikus, 1900 k.). A Damjanich utca sarkán álló épület a Rottenbiller utca legimpozánsabb épülete tagolt homlokzattal, márvány- és aranydíszítésű bejárattal. Ebben az épületben működött 1912-től az Aeroplán kávéház.
  • Rottenbiller u. 39. (Pálóczi Antal, eklektikus, 1885).
  • Rottenbiller u. 43–45. Iskolaépület (eklektikus, 1893). Megnyitása óta elemi (később általános) iskola, a falai között tanult Benedek Marcell (1885–1969) író. Ma Janikovszky Éva Általános Iskola.
  • Rottenbiller u. 44. Lakóház (Schambach Károly, eklektikus, 1889).
  • Rottenbiller u. 46. Köllő-ház (Novák Sándor, eklektikus, 1900 k.). Élete végén itt élt Köllő Miklós (1861–1900) szobrász.
  • Rottenbiller u. 47. Fuchs-ház (eklektikus, 1895). Először Feld Zsigmond gyerekszínháza, majd az Odeon mozi, legvégül a Hungaroton lemezgyártó cég működött a falai között.
  • Rottenbiller u. 50. Volt Erzsébet leányárvaház, ma a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának egyik épülete (Vassel Alajos, romantikus, 1872).
  • Rottenbiller u. 52. Üzlethelyiség (többször átépítve, Pollack Mihály, 1820). Eredetileg is kereskedés működött az épületben, majd az 1930-as években itt üzemelt a népszerű Makk Hetes vendéglő.
  • Rottenbiller u. 56–60. Lakóház, ma piacépület (Hild József, klasszicista, 1844). A Garay téri vásárcsarnok újjáépítése idejére, 2003-tól ide helyezték át a piacot.
  • Rottenbiller u. 66. Lakóház (eklektikus, 1883 k.). Ebben a házban élt és alkotott öt évtizeden keresztül az eszperantista Baghy Gyula (1891–1967).

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993. 375. o. ISBN 963-05-6411-4