Sziklai Zsigmond
| Sziklai Zsigmond | |
| Született | Steinbeck Zsigmond 1864. április 18. Pest |
| Elhunyt | 1937. március 21. (72 évesen) Budapest II. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Grosz Irén (h. 1895–1932) |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1887) |
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Sírhelye | Farkasréti temető (33/3-1-79/80)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklai Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Sziklai Zsigmond, 1882-ig Steinbeck Zsigmond[3] (Pest, 1864. április 18.[4] – Budapest, 1937. március 21.)[5][6] magyar műépítész.
Élete
[szerkesztés]Sziklai (Steinbeck) Ignác (1824–1911)[7] papírkereskedő és Beer Emma gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Markó utcai reáliskolában végezte, majd a budapesti József Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. 1896 júniusában az országban elsőként kapott mozgóképszínházi engedélyt, s még ugyanabban az évben megnyitotta az Andrássy út 41. szám alatt működő moziját. A millenniumi ünnepségek miatt azonban a várt érdeklődés elmaradt, s néhány hónappal később megszüntette vállalkozását.[8] Vezető szerepet töltött be az Építőmesterek Egyesületében és az Országos Iparosok Egyesületében. Tagja volt az 1913-ban alakult Magyar Művészi Munka társaságnak. Nevéhez fűződik a Párisi Nagy Áruház átalakítása a ma is látható formájára. Az épület előtti járdán emlékére – a 2000-es években történő felújítás során – réz emléktáblát helyeztek el. Az ő tervei szerint épült meg az újvidéki és a szabadkai nagyszálló.
Bizonyos épületeit az 1890-es években Goldmann Ernővel közösen tervezte.
1937-ben hunyt el szívelégtelenség következtében.[9] Testét a Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.[9]
Családja
[szerkesztés]Felesége Grosz Irén (1876–1932) volt, Grosz Mór kalapgyáros és Müller Biri lánya, akivel 1895. május 5-én Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában kötött házasságot.[10]
Gyermekei:
- Sziklai Emma Katalin (1896–1974). Férje Szendrői Lajos József (1890–1945) vegyészmérnök.
- Sziklai Blanka (1898–1916)
- Sziklai Miklós (1900–?). Felesége Szedlacsek Emma Erzsébet (1903–2002).
- Sziklai Klára (1905–1978). Férje Santoro Saverio (1904–1989) olasz királyi főhadnagy.
Sziklai Miklós fia, Sziklai Frigyes (1924–1993) később vegyipari gépészmérnökként, tanárként, és feltalálóként szerzett nevet magának.[9]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1890: Jung-bérház, Budapest, Podmaniczky u. 29.[11][12]
- 1890–1891: Führer-bérház, Budapest, Barcsay u. 6.[12][13]
- 1890–1892: Feledi-bérház, Budapest, Teréz körút 35.[14]
- 1896: Winter-bérház, Budapest, Dezsőffy u. 16.[15]
- 1896: Sziklai-bérház, Budapest, Frankel Leó u. 1.[15]
- 1897: Quittner-bérház, Budapest, Szív u. 56.[13]
- 1906: Sziklai-villa, Piliscsaba-Kloltildliget, Mátyás király útja 34/b.[9]
- 1909–1911/1912: Párisi Nagy Áruház, Budapest, Andrássy út 39. (Petschacher Gusztáv 1885-ös házának jelentős mértékű átalakítása)[16][17]
- 1913: lakóház, Budapest, Dániel út 5/d. (a Virányosi tisztviselőtelep részeként)[9][18]
- ?: lakóház, Budapest, Nagy Lajos király útja 104.[9]
- ?: lakóház, Budapest, Erzsébet királyné útja 30/a.[9]
- ?: lakóház, Budapest, Szabolcs u. 7.[9]
- ?: Nagyszálló, Újvidék
- ?: Nagyszálló, Szabadka
Részt vett Malatinszky Elek és Skacel József mellett a Bodánszky-bérház (Budapest, József körút 18.) építési munkálataiban is.[13]
Goldmann Ernővel közös munkák
[szerkesztés]- 1890: Sziklai–Goldmann-bérház, Budapest, Rottenbiller utca 29/a.[12]
- 1890: Sziklai–Goldmann-bérház, Budapest, Rottenbiller utca 29/b.[12]
- 1890: Sziklai–Goldmann-bérház, Budapest, Rottenbiller utca 27.[12]
- 1890–1891: Feledi-bérház, Budapest, Vörösmarty utca 3/a.[12][13][19]
- 1891: Feledi-bérház, Budapest, Vörösmarty utca 3/b.[12][20]
- 1892: bérház, Budapest, Dembinszky utca 19.[12][21]
- 1893: bérház, Budapest, Erzsébet körút 5.[15]
Képtár
[szerkesztés]-
Rottenbiller u. 29/a.
-
Rottenbiller u. 29/b.
-
Rottenbiller u. 27.
-
Podmaniczky u. 29.
-
Erzsébet körút 5.
-
Teréz körút 35.
-
József körút 18. (Malatinszkyvel)
-
Párisi Nagy Áruház
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 12684/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 14. oldal 7. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 352/1864. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 138/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ „Sziklai Zsigmond elhunyt”, Pesti Hírlap, 1937. március 24., 14. oldal (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Sziklai Ignác halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 178/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ „Budapesten harminc esztendeje nyílt meg az első mozgóképszínház”, Az Újság, 1926. március 28., 15. oldal (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ a b c d e f g h Gottdank, i. m., 51. o.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 239/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Rozsnyai, i. m., 307. o.
- ↑ a b c d e f g h Gottdank, i. m., 48. o.
- ↑ a b c d Rozsnyai, i. m.
- ↑ https://nagykorut.budapest.hu/terez-krt/35/
- ↑ a b c Gottdank, i. m., 49. o.
- ↑ Gottdank, i. m., 50. o.
- ↑ https://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=andrassy-u-39&cimtxt=Andr%C3%A1ssy%20%C3%BAt%2039%20&scrwidth=1920
- ↑ https://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=daniel-ut-5d&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/03/27/vorosmarty_utca_3_a
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/05/29/vorosmarty_utca_3_b
- ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/06/14/dembinszky_utca_19?layout=1?desktop
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932)
- 20 fontos budapesti épület, amelyet magyar zsidó építész tervezett – 3. rész (2017. május 2.) Mazsihisz, hozzáférés: 2021. január 15.
- Rozsnyai József: Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák–Magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára, 2011 (doktori disszertáció, könyv formában nem jelent meg)
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros. VI–VII. kerület. TERC Kft., Budapest, 2006. ISBN 9789639535374 (Budapest építészeti topográfiája III.)
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Szuhai Barbara: Az első pesti mozi, avagy kazánok, kórházak és az Andrássy út 41. története (egy.hu)