Rottenbiller Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rottenbiller Lipót
Rottenbiller Lipót, Rusz Károly metszete (Vasárnapi Ujság, 1865. október 22.)
Rottenbiller Lipót, Rusz Károly metszete (Vasárnapi Ujság, 1865. október 22.)
Született 1806. november 11.
Pest
Elhunyt 1870. november 17. (64 évesen)
Pest
Nemzetisége magyar
Házastársa Almay Klára
Foglalkozása polgármester, főpolgármester
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rottenbiller Lipót témájú médiaállományokat.

Rottenbiller Lipót Károly (Pest, 1806. november 11. – Pest, 1870. november 17.) Pest polgármestere, majd főpolgármestere, 1848-ban a Közcsendi Bizottmány elnöke és Pest főpolgármestere.

Életpályája[szerkesztés]

Rottenbiller Fülöp, a helybéli halászok érdemes céhmestere és Maurer Krisztina gyermekeként született.[1] Középiskolai tanulmányait Pesten a Piarista Gimnáziumban kezdte, majd Kalocsán folytatta, ahol megtanult szlovákul és magyarul, végül Korponán fejezte be. Ezután a pesti egyetemen jogot és filozófiát hallgatott, és 1829-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Ekkor Pest városa szolgálatába állt. 1835-ben megnősült, Almásy József (korábban Wurm) vaskereskedő Klára nevű leányát vette feleségül, aki testvérbátyja, Rottenbiller József főhadnagy özvegye volt. 1837-ben a Váci utcában építtetett házat. Az 1838-as pest-budai árvíz után a város az osztrák nemzeti banktól 2 650 000 forint kölcsönt vett fel, s ezen kölcsön felvételének, valamint ellenőrzésének módozatait Rottenbiller Lipót dolgozta ki, melynek köszönhetően a város vesztesége minimálisra csökkent. 1843 júniusában Pest város alpolgármesterévé választották, ekkor már ismert alakja volt a pesti liberális polgárságnak: gyakorta megfordult a Nemzeti Kör, majd az Ellenzéki Kör összejövetelein. 1848. március 15-én Vasvári Pállal és Jókai Mórral együtt lelkesítő beszédet tartott a tömegnek, ő írta alá elsőnek a nép által a tanács elé terjesztett 12 pontot.

Friedrich Lieder: Rottenbiller Lipót képmása, 1844.
Rottenbiller Lipót kártyasorozaton
…Havas eső esett. Az emberek ernyő alatt álltak s az akkor még csak kétemeletes városháza ablakában megjelenő fiatal szónoknak hallgatták buzdító beszédjét. Ez Rottenbiller volt, akkori polgármester. Fekete hajú s szakállú, olajszín arczú, szikár ember. Lelkesedve hallgattuk mi is, mert persze, hogy eszünk ágában se járt a főtisztelendő úr atyai intéséhez képest szépen haza menni. Bizony közéje vegyültünk mi a sokaságnak, oltalmazó ernyő híján ugyan, de csak annál tüzesebben éljenezve.…
Ágai Adolf: Utazás Pestről Budapestre 1843-1907

Még ugyanezen a napon megválasztották a Közcsendi Bizottmány elnökéül. 1848. június 13-án kinevezték Pest városának főpolgármesterévé. 1849-ben, az abszolutizmus idején elmozdították állásából, a szabadságharc leverését követően három hónapig fogva tartották Újépületben, majd Grazban újabb három havi számüzetést kellett letöltenie. 1850 januárjában engedték haza, amikor a császári és királyi haditörvényszék megállapította, hogy nincs ellene joga bűnvádi eljárást indítani. Ezután visszavonultan élt kőbányai birtokán, ahol a nemzetgazdaságtan és a francia nyelv tanulásával foglalatoskodott. 1861-ben ismét főpolgármesterré választották, néhány hónap múlva azonban megint meg kellett válnia hivatalától, amit csak 1865 szeptemberében foglalt el újra. 1864-ben megalapította az Iparbankot és a Takarékpénztárt. Ő kezdte a főváros területének feltöltését és a város vízművének kiépítését. Az 1867. évi tisztújításon már nem indult, visszalépett a közszolgálatból. 1868-ban agyvérzést kapott, ami ágyba kényszerítette.

Emlékezete[szerkesztés]

Emlékét őrzi a Rottenbiller utca az Erzsébetvárosban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]