Ray Rezső Lajos
| Ray Rezső Lajos | |
| Született | 1845. december 14. Bru, Svájc |
| Elhunyt | 1899. április 11. (53 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ray Rezső Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ray Rezső Lajos (Bru, Svájc, 1845. december 14. – Budapest, 1899. április 11.) svájci származású magyar építész. Egyik fia Ray Rezső Vilmos építész. Id. Ray Rezső néven is emlegetik, fiával, ifj. Ray Rezsővel szemben. Másik fia Ray Ferenc labdarúgó.
Életpályája
[szerkesztés]A zürichi Polytechnikum, majd a párizsi École des Beaux-Arts növendéke volt. Svájcból 1868-ban települt át Magyarországra. Budapesten több jelentős középületet, valamint számos magán- és bérházat épített. Az ő nevéhez fűződik a siófoki üdülőtelep megalapítása is.
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1870–1878: Budapesti Németajkú Református Egyházközség temploma, 1054 Budapest, Hold u. 18-20.[1][2]
- 1872: lakóház, 1053 Budapest, Múzeum körút 15.[3]
- 1872: lakóház, 1065 Budapest, Lázár utca 20. [4]
- 1873: lakóház, 1072 Budapest, Klauzál Gábor tér 7. (Strauss Sándorral)
- 1880: Ray-villa, 1062 Budapest, Andrássy út 105.[5]
- 1882: Fackh-villa, 1062 Budapest, Andrássy út 117.[6]
- 1882−1883: Szenes (Köhler)-palota és fűszerkereskedés, 1065 Budapest, Andrássy út 29.[7]
- 1882−1883: Herzog-palota, 1062 Budapest, Andrássy út 93.[8]
- 1884–1890-es évek: Szent Lukács gyógyfürdő és Szent Lukács Fürdőszálló, 1023 Budapest, Frankel Leó út 25-29.
- 1885: Jahn-villa (ma: a Koreai Köztársaság Nagykövetsége), 1062 Budapest, Andrássy út 109.[9]
- 1886: Herzl-palota, 1055 Budapest, Szent István körút 21.[10]
- 1888−1889: Lord-villa, 1062 Budapest, Andrássy út 107.[11]
- 1893–1895: Népgőzfürdő, 1023 Budapest, Frankel Leó út 25.[12][13]
- 1896: Royal Nagyszálló (Grand Hotel Royal, ma: Corinthia Budapest), 1073 Budapest, Erzsébet krt. 43-49.[14] – 1956-ban teljesen kiégett, később egyszerűsített formában újjáépítették[15]
- 1896?–1904: Törley-kastély, 1221 Budapest, Anna utca 3. – az épületet Ray Rezső Lajos 1899-es halála után Ray Rezső Vilmos fejezte be[16][17]
- ?: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egykori épülete, Budapest
- ?: Vadászkürt Szálló, 1052 Budapest, Türr István utca 5.[18]
Képtár
[szerkesztés]-
Szenes (Köhler)-palota -
Herzog-palota -
Jahn-villa -
Klauzál tér 7. -
Budapesti Németajkú Református Egyházközség temploma -
Budapesti Németajkú Református Egyházközség temploma (bejárat) -
Budapesti Németajkú Református Egyházközség temploma (torony) -
Múzeum körút 15. -
Törley-kastély -
Törley-kastély (részlet) -
Royal Nagyszálló -
Szent Lukács gyógyfürdő -
Népgőzfürdő
_(13229301915).jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://reformatus.hu/mediumok/hirek/teves-istentisztelet-a-hold-utcabol/
- ↑ https://regi.reformatus.hu/mutat/a-nemetajku-egyhazkozseg-templomanak-135-eve/
- ↑ https://www.kozterkep.hu/38876/antik-noalakok
- ↑ https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/14591/view/
- ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 61. o.
- ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 63. o.
- ↑ Déry, i. m., 43. o.
- ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 58-59. o.
- ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 62. o.
- ↑ https://budapest100.hu/house/szent-istvan-korut-21/
- ↑ Déry, i. m., 61. o.
- ↑ https://24.hu/kultura/2021/01/22/ismeretlen-budapest-nepgozfurdo-frankel-leo-ut-furdo-duna-ipoly-nemzeti-park-felujitas/
- ↑ https://vasarnap.hu/2022/02/21/eltunt-epuletek-nyomaban-31/
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210825_a_nyugatrol_erkezo_turistaknak_alakitottak_ki_a_luxusszallot_60_eve_nyitott_meg_ujra_a_royal
- ↑ https://mkvm.hu/iden-lenne-125-eves-a-royal-nagy-szalloda/
- ↑ https://muemlekem.hu/muemlek/show/11684
- ↑ http://nol.hu/archivum/archiv-22539-11926
- ↑ https://egykor.hu/budapest-v--kerulet/vadaszkurt-szallo/786
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros. VI–VII. kerület. TERC Kft., Budapest, 2006. ISBN 9789639535374 (Budapest építészeti topográfiája III.)
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5