Almássy tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Almássy tér
Almassy ter.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest VII. kerülete
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Almássy tér (Budapest)
Almássy tér
Almássy tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 04′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 04′ 17″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almássy tér témájú médiaállományokat.

Az Almássy tér Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, a Wesselényi utca páratlan oldalán elterülő tér.

Története[szerkesztés]

A Városliget irányába kiépülő Wesselényi utca rendezésekor, 1879-ben alakították ki a teret, amelyet 1884-ben a mai VII. kerület egy részét korábban birtokló Almásy (Almási) családról neveztek el.

Az első évtizedekben – míg 1897-ben fel nem épült az István téri, vagyis a mai Klauzál téri vásárcsarnok – az Almássy téri piac a külső-erzsébetvárosiak napi szükségleteit látta el, és itt állt a korban nevezetes Lakatos vendéglő is. Később, az első világháború előtt Steiner József Józsi kávéháza állt a téren. Az 1900-as években több munkásegylet irodája költözött a teret szegélyező épületekbe (építő-, fa- és élelmezésipari munkások szövetsége). Ebből kifolyólag az Almássy tér gyakran szolgált munkástüntetések kiindulópontjául, 1905. augusztus 13-án például innen indult el a sütőipari munkások választójogot követelő tüntetése.

A Deák Ferenc szabadkőműves páholy 20 ezer koronás adományából az Almássy téren épült fel 1913-ban a főváros első közkönyvtára, a Deák Ferenc Könyvtár.[1] Az egyre rosszabb állapotba kerülő (a mai Barcsay utca torkolatában álló) épületből az 1950-es években a könyvtár a Rottenbiller utcába költözött, s 1967-ben az épületet is lebontották.

Az 1960-as években felállított betonasztalkáknak köszönhetően az Almássy tér Budapest egyik „sakktere” lett.[1] Az 1983-ban megnyílt Almássy téri Szabadidőközpont felpezsdítette az Almássy tér életét: negyedszázadon át kiállításokat, előadásokat, koncerteket, táncházakat szerveztek, s programjaik egy része a térre is kiköltözött. A 2000-es évek elején az Almássy teret újraparkosították, a burkolatot kicserélték és modernizálták a Wesselényi utca felőli játszóteret is. Ez utóbbi mellett áll az eredetileg a Damjanich utcaDózsa György út sarkán felállított Csengery Antal kiegyezés korabeli politikus szobra (Zsákodi Csiszér János, 1938), amely 1950-ben került át mai helyére. 2014 májusában adták át a teljesen felújított Almássy teret; a burkolat és a parkbútorzat cseréje mellett modernizálták a játszóteret és a kutyafuttatót is, valamint a Barcsay utca torkolatába telepítették át a Csengery-szobrot, mellette pedig új szökőkutat is létesítettek.[2]

Jeles épületek[szerkesztés]

A tér az irodalomban, filmekben[szerkesztés]

Térkép[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1919–1969. Budapest: Műszaki. 1969.
  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 40. o. ISBN 963-05-6410-6  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Deák Ferencz Könyvtár. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  2. Erzsébetváros, 2014. 8. sz. 12. o.

További információk[szerkesztés]