Bella Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bella Lajos
Bella Lajos portréja a Soproni Szemlében
Bella Lajos portréja a Soproni Szemlében
Született 1850. december 29.
Pozsony
Elhunyt 1937. július 8. (86 évesen)
Sződliget
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása régész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bella Lajos témájú médiaállományokat.

Bella Lajos (Pozsony, 1850. december 29.Sződliget, 1937. július 8.) földrajz–történelem szakos tanár, régész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1926)[1].

Élete[szerkesztés]

A pozsonyi katolikus főgimnáziumban érettségizett 1879-ben, egyetemi tanulmányait pedig Budapesti Tudományegyetemen végezte és itt szerzett történelemföldrajz szakos tanári oklevelet. 18761911 között a soproni reáliskolában tanított. Közben 18961909 között a soproni ipariskola igazgatója volt. Nyugdíjazása után, 19121924 között a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárában dolgozott. Élete utolsó éveiben, 19291937 közt lányainál, Sződligeten élt.

Sokoldalú közéleti tevékenységet folytatott. Egyik alapítója és 18771881 között elnöke volt a Soproni Atlétikai Klubnak. 18911900 között a Soproni Torna Egylet elnökeként tevékenykedett, majd 1895–1900 a Magyar Tornaegyletek Országos Szövetsége vidéki alelnöke volt. A Sopron vármegyei Régészeti Társulat egyik alapító tagja és első titkára volt. Nevéhez fűződik a soproni városi múzeum 1885–1911 közti fejlesztése is.

Ásatásokat végzett Sopron környékén, a Várhelyen (Burgstall) és a Károly-magaslaton, illetve Balf környékén. A Várhelyen és a Károly-magaslaton feltárt, a kora vaskori hallstatti kultúrához tartozó földvárakról és halomsírokról, illetve az ezekből előkerült leletekről nemzetközi tudományos folyóiratokban is beszámolt. A hazai barlangkutatás egyik elindítója. Számos római kori lelet feltárásán kívül 1920-ban ő végzett ásatásokat a bodrogkeresztúri rézkori temetőben. Elsőként ismertette a Tápiószentmártonon napvilágra került szkíta aranyszarvast.

Bella Lajost a bükki kultúra elnevezésén kívül, őskőkorszak kutatásairól szóló összefoglaló beszámolói, a Herman Ottó-barlangban Kadić Ottokárral együtt végzett ásatásai, majd a Barlangkutató Szakosztály alelnöki (1913), később elnöki tisztsége (1917) kapcsolják össze a Miskolc környéki régészeti ásatásokkal és a magyar barlangkutatással általában.[2]

Emlékezete[szerkesztés]

A Bella-emlékmű a Várhelyen, a háttérben egy halomsír
A Bella-emlékmű felirata
  • Tiszteletére egy barlangot neveztek el róla a Pilisben (Bella-barlang vagy másik nevén Bella Lajos-barlang).
  • Sopronban utcát neveztek el róla.
  • A Soproni Múzeum dolgozói elhatározták, hogy a várhelyi őskori temető helyén méltó emlékművet emelnek nagynevű elődjüknek 1957-ben. A tervet Szakál Ernő szobrászművész készítette el: nagy terméskövekből csonkagúla, oldalán feliratos vörösmárvány-tábla, tetején pedig öntött vasból egy várhelyi urna pontos mása.[3] Az emlékművet 2001-ben felújították.

Művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]