Neszmélyi vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neszmélyi vár
Nagyvár
Ország  Magyarország
Mai település Neszmély
Tszf. magasság 200 m

Állapota csekély rom
Építőanyaga kő, fa
Elhelyezkedése
Neszmélyi vár (Magyarország)
Neszmélyi vár
Neszmélyi vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 50″, k. h. 18° 22′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 50″, k. h. 18° 22′ 01″

A neszmélyi vár (Nagyvár) egy mára elpusztult középkori erősség a Gerecse északnyugati részén, Neszmély közelében. A közelben két másik Árpád-kori vár (Kisvár, Korpás-kő vára) maradványai is megtalálhatóak.

Fekvése[szerkesztés]

A vár a falutól délkeletre fekvő 200 méter magas Várhegyen található. A tetőt három oldalról meredek lejtők veszik körül, délkelet felől keskeny gerinccel kapcsolódik a szomszédos Melegeshez.

Története[szerkesztés]

Keletkezésének és pusztulásának idejét és körülményeit nem ismerjük. Vélhetően Luxemburgi Zsigmond korában épült, ekkor a Kanizsai család lehetett birtokosa. A vár neve egyetlen oklevélben szerepel, eszerint 1439-ben Albert király a török elleni hadjáratra való készülés közben betegedett meg vérhasban. A titeli táborból megpróbálták Bécsbe szállítani, ám út közben Neszmélynél a romló állapota miatt hosszabb pihenőt tartottak. Néhány nap múlva, 1439. október 27-én itt érte a halál. A helyi néphagyomány szerint a király dinnyére vizet ivott[1], mert a kíséret távozása után mindenhol szétdobált dinnyehéjakat találtak. A közelben található forrást Király kútjának nevezik. A vár kis mérete, kedvezőtlen, alacsony fekvése a későbbiekben nem tette lehetővé, hogy - akár átépítések árán - komoly katonai szerepet töltsön be. A török időkben a falu elpusztult.

Feltárása[szerkesztés]

Bél Mátyás 18. századi leírása szerint a falu szélén álló dombok egyikén egy vár romjai találhatóak. A helyi lakosság szerint a "Gustusok" (gótok) használták, ám a szó eredhet a latin "custos" (őr) kifejezésből is. A leletek (urnák, pénzérmék) alapján a területen már a honfoglalás előtt is volt erődítés.

A vár területén régészeti feltárást nem folytattak. Alaprajzát Virágh D. készítette el[2].

Leírása[szerkesztés]

Megközelítését egy árok nehezítette. A belső vár közepén egy négyzetes alaprajzú, talán a 15. századra keltezhető torony pinceszintjének alapfalai találhatóak meg. Ennek belső átmérője négy, külső pedig nyolc méter. A toronytól nyugatra egy újabb árok választja el a külső várat. A várfalat három oldalról mély szakadékok, a negyedik irányból pedig egy negyven méter széles, tizenöt méter mély árok védte. Ez a Magyarországon ismert legmélyebb várárok[3].

A Kisvár[szerkesztés]

A vártól északkeletre egy másik Árpád-kori erődítmény nyomai találhatóak. Sándorfi György véleménye szerint ezt a Nagyvárnál korábban használták, annak felépülte után elhagyták[4]. Az erősség vélhetően fából épült, máig csak az azt körülvevő árok maradt fenn.

Korpás-kő vára[szerkesztés]

A falutól 3,5 kilométerre keletre, a Duna partján álló dombon egy ovális alaprajzú, 10-15 méter széles és két méter mély árokkal határolt erősség állt, melynek északnyugati része a vasúti töltés építesekor semmisült meg. Az itt talált kerámialeletek alapján a várat az Árpád-korban használták.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Bárdos István-Szénássy Zoltán: Neszmély 100 magyar falu könyvesháza, Budapest, 1996 http://varak.hu/latnivalo/index/311-Neszmely-Var/ http://mult-kor.hu/20090424_hetvegi_varkalauz_neszmely,

További információk[szerkesztés]

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/neszmelyi-varrom.html http://www.varbarat.hu/varak/var.html