Kövirigó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kövirigó
Monsax.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Monticola
Faj: M. saxatilis
Tudományos név
Monticola saxatilis
(Linnaeus, 1766)
Elterjedés
A kövirigó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A kövirigó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kövirigó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kövirigó témájú médiaállományokat és Kövirigó témájú kategóriát.

A kövirigó (Monticola saxatilis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Turdus nembe Turdus saxatilis néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Elterjedési területe Dél-Európától Közép-Ázsián keresztül Észak-Kínáig húzódik. Vonuló faj, a telet a Szaharától délre tölti Afrikában. Az elterjedésének északi peremén élő populációk az elmúlt évtizedekben kihaltak vagy visszahúzódtak, például a 20. század elején még Lengyelországban is költött, ahonnan mára eltűnt.[4]

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi gyepek, cserjések és szavannák, sziklás környezetben.[5]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon állandó, korábban rendszeresen fészkelő volt, de nagyon megfogyatkozott.[6]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 33-37 centiméter, testtömege 43-63 gramm.[6] A nászruhás hím jellegzetes kék-vörös-fehér mintázatáról könnyen felismerhető. A tojók és a fiatalok barnás színűek, de a hasonló kék kövirigó tojójánál és fiataljainál világosabbak.[7]

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Száraz, délre néző, sziklakibúvásokkal tarkított kopár hegyoldalak madara. Nyáron sokféle rovart fogyaszt, de zsákmányul ejt kisebb gyíkokat is. Ősszel bogyókat is fogyaszt.[6]

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét sziklarepedésekbe és üregekbe rakja. A fészket a tojó készíti mohából, fűszálakból és gyökérdarabokból, míg a hím a közelben énekel. Fészekalja általában 5 tojásból áll.[6]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  4. Tomek T, Bocheński Z 2005. Weichselian and Holocene bird remains from Komarowa Cave, Central Poland. Acta zoologica cracoviensia 48: 43-65. PDF fulltext
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  6. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  7. Clement P, Hathaway R 2000. Thrushes. Helm Identification Guides, London.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]