Kapócs Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kapócs Ferenc
Született 1920. január 1.
Ráckeresztúr, Szent László puszta
Elhunyt 1977. március 8. (57 évesen)
Lausanne, Svájc
Állampolgársága magyar
Foglalkozása államtudományi doktor,
minisztériumi köztisztviselő,
igazgató
SablonWikidataSegítség

Kapócs Ferenc (Ráckeresztúr, Szent László puszta, 1920. január 1.Lausanne, Svájc, 1977. március 8.) államtudományi doktor, minisztériumi köztisztviselő, miniszteri és miniszterelnöki titkár, a Nemzetgyűlés elnökének titkára, igazgató.

Életútja[szerkesztés]

Fejér megyei uradalmi cseléd és paraszt szülők gyermeke. 1920-ban született a Ráckeresztúrhoz tartozó Szent László pusztán. 1938-tól a Belügyminisztériumban dolgozott. Államtudományi doktorátust szerzett 1942-ben. Id. Antall József munkatársa is volt. 1942-ben a BM-ben a Közjogi Osztályon vezető titkár, majd utána Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter titkára[1] 1944-ben, a német megszállás után, bevonultatták, katona lett, híradós. A front nyugatra vonulásával Zala-megyében az osztrák határnál megszökött. 1945 tavaszán jelentkezett munkára a minisztériumban. Nagy Ferenc újjáépítési miniszter titkárának választotta. Majd Nagy Ferenc a Nemzetgyűlés elnökének titkára (1945. november 29.- 1946. február 5.) Később Nagy Ferenc miniszterelnök (1946. február 4. - 1947. június 1.) személyi titkára és a Miniszterelnökség titkárságának vezetője volt egészen 1947. május 28-ig, amikor a Miniszterelnökségen letartóztatta az ÁVO. Igazságtalanul megvádolták, megkínozták, az ÁVO, a Katonapolitikai Osztály ill. az orosz hatóságok, később az ÁVH rabja is volt. 1947 őszén bűncselekmény hiányában szabadon engedték, és a bíróságból kijövet rögtön az ÁVH újra letartóztatta és internálta. A koncepciós perekben kihallgatták. (Forrás: Szekér Nóra PhD történész művei). Volt az Andrássy út 60-ban, Buda-délen (Budaörsi úti laktanya), Kistarcsán,[2][3] javasolták Recskre kerülését is. Jelentős ideig, egy éven át magánzárkában raboskodott, 1953 őszén, a Sztálin halála utáni időszakban szabadult. Rendőri felügyelet alatt állt. Protekcióval helyezkedhetett el segédmunkásként az MTA KUTESZ-ben. Később osztályvezető ugyanott. 1958-ban erkölcsileg rehabilitálták. 1961-től szervezi és létrehozza az MTA Kutatási Ellátási Szolgálatot (KESZ), később annak külkereskedelmi cégét, az AKADIMPORT-ot, majd ezen szervezetek igazgatója. Kiküldetésben, hivatalos külföldi útja során halt meg 57 évesen Svájcban, Lausanne-ban 1977. március 8-án. Az MTA KESZ saját halottjának nyilvánította.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (Forrás: Szücs László: Nagy Ferenc személyi titkárának első vallomása az összeesküvési ügyben, Levéltári Közlemények, 80., (2009) 329-356. és Szekér Nóra PhD történész művei).
  2. Levéltári Közlemények, 81. (2010) | Könyvtár | Hungaricana (magyar nyelven). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
  3. Madaras Ferenc. Recsken diplomata voltam – „Török követ” – Öt évi internálásom története 1948-1953-ig (PDF), Püski Kiadó, 52. o. (2004). ISBN 963 99 0698 0. Hozzáférés ideje: 2019. február 7. 
  4. Kapócs Ferencről szóló honlap

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]