Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
A Pákozd melletti ingókövek egyike, a Kocka-kő
A Pákozd melletti ingókövek egyike, a Kocka-kő
Ország  Magyarország
Elhelyezkedése Velencei-hegység: Sár-hegy
Legközelebbi város Pákozd, Fejér megye
Terület 0,44 km²
Alapítás ideje 1951
Felügyelő szervezet Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és HM Budapesti Erdőgazdasági Rt. Lovasberényi Erdészete
Elhelyezkedése
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület (Magyarország)
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 09″, k. h. 18° 32′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 09″, k. h. 18° 32′ 13″
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület weboldala

A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozdtól északra. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják.

Kialakulás[szerkesztés]

A Pandúr-kő

A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszínalakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre. Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olybá hat, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra. Az erózió által erőteljesebben megmunkált, gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsákok néven emlegette.

A Pákozd északi előterében magasodó Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek, emellett az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény is összeköti. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, „graffitik” emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el.

Sukoró északkeleti határában szintén található egy magányos, a természetvédelmi terület határán kívül eső ingókő-formáció, a Gyapjaszsák. További kisebb sziklacsoportok találhatóak a Sukoró és Nadap között magasodó Gádé-hegy (241 m), Csöntör-hegy (231 m) és Meleg-hegy (352 m) környékén.

Fatörzsön sütkérező hím zöld gyík (Lacerta viridis) a természetvédelmi területen

Források[szerkesztés]

  • Gímes Endre, Észak-Dunántúl, Budapest, Panoráma, 1980, 65–66.
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 424. o. ISBN 9639257117  
  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység – turistakalauz térképpel, Budapest, Cartographia, 2008, 151, 155.

Külső hivatkozások[szerkesztés]