Budai Tájvédelmi Körzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budai Tájvédelmi Körzet
Janoshegyview2.JPG
Ország  Magyarország
Budai Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Budai Tájvédelmi Körzet
Budai Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 46″, k. h. 18° 52′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 46″, k. h. 18° 52′ 42″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Tájvédelmi Körzet témájú médiaállományokat.
Fekete harkály

A Budai Tájvédelmi Körzetet 1978-ban, 10 528 hektáros területen hozták létre.

A Budai-hegységnek a természeti értékei a változatos felszíni formák, a ritka fajokban gazdag állatvilág és növényvilág, valamint a barlangok. A Budai-hegység jellegzetes lerakódása a forrásmészkő. Ennek a likacsos szerkezetű kőzetnek köszönhetjük a felszín alatt rejtőző, jelenleg 160 nyilvántartott barlangot. A legkiterjedtebb barlangrendszerek a Rózsadomb felszíne alatt húzódnak. A térség barlangjai közül 12 fokozottan védett, a nagyközönség számára jelenleg csak a Pál-völgyi-barlangrendszer és a Szemlő-hegyi-barlang kiépített részei, valamint a Budai Vár-barlang egy része látogatható, amelynek az üregeit a középkorban pincékké alakították.

A sajátos klímaviszonyoknak köszönhetően jellegzetes maradványfajok és kis területen elterjedt bennszülött fajok is megtalálhatók a területen. Ez utóbbiak közül megemlítendő a magyar gurgolya, a budai nyúlfarkfű és a magyar méreggyilok. A pilisi len világon egyetlen termőhelye a Szénás-hegycsoport.

Az állatvilág fajokban igen gazdag. A gyeptársulások jellegzetessége a hosszúlábú hangya, a fűrészeslábú szöcske és az eurázsiai rétisáska. A gerinces fauna értékes faja a pannon gyík és a haragos sikló. A madarak közül az utóbbi években terjedt el a fekete harkály és a holló. A barlangokban és sziklahasadékokban ritka denevérfajok élnek.

További információk[szerkesztés]