Havasi nyúlhere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Havasi nyúlhere
Az Alpokban virágzó példány
Az Alpokban virágzó példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Loteae
Nemzetség: Anthyllis
Faj: Nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria)
Tudományos név
Anthyllis vulneraria subsp. alpestris
(Hegetschw.) Asch. & Graebn.
Szinonimák
  • Anthyllis alpestris Rchb.
  • Anthyllis alpicola Brugger
  • Anthyllis valesiaca Beck
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Havasi nyúlhere témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi nyúlhere témájú kategóriát.

A havasi nyúlhere (Anthyllis vulneraria subsp. alpestris) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae vagy Leguminosae) családjába tartozó nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria) egyik alfaja.

Elterjedése[szerkesztés]

A havasi nyúlhere elterjedési területe a Kantábriai-hegység, az Alpok, a Jura-hegység, a Kárpátok és a Balkán, Montenegróig.

Megjelenése[szerkesztés]

A havasi nyúlhere 5-20 centiméter magas, erőteljes karógyökerű, évelő növény. Egyszerű, rásimuló szőrű szárai heverők vagy ívben felemelkedők. Tőlevelei lándzsás-elliptikusak, nyelesek, többnyire tagolatlanok, kopaszok. A szárlevelek páratlanul szárnyaltak, főleg a szár alsó felén találhatók, gyakran hiányoznak. A csúcsi levélke az oldalsóknál többnyire sokkal nagyobb és hosszabb. A fejecskevirágzat alatti murvalevelek közepükön túl ujjasan osztottak, többnyire rövidebbek, mint az elvirágzás után felfújt, hártyás, bozontos fehér szőrű, 12-19 milliméter hosszú csésze; az utóbbi csúcsa vöröses. A párta aranysárga, világossárga vagy fehéres, 15-20 milliméter hosszú, a csónak csúcsa egyszínű. A hüvely a csészében maradó, csupán egyetlen, 4-6 milliméter hosszú magot tartalmaz.

Életmódja[szerkesztés]

A havasi nyúlhere a hegyvidéki-alhavasi és havasi övben 1000-2900 méter magasságban fordul elő, köves, többnyire mészben gazdag talajokon. Gyakran látható közepesen száraz vagy üde hegyi rétek sás- és gyeptársulásaiban, továbbá törmeléklejtőkön és sziklákon.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

A havasi nyúlhere a legfontosabb nyerstalajmegkötő növények közé tartozik, melyeket előörsként sokszor telepítenek lavinák vagy földcsuszamlások által feltépett felületekre, emellett jó takarmánynövény. A nyúlszapuka síkvidéki alfaja, az Anthyllis vulneraria subsp. vulneraria szintén jó takarmánynövény.

A havasi nyúlhere mint gyógynövény is kedvelt, elsősorban sebek gyógyítására használják. Szaponint, cser- és festékanyagot tartalmazó virágait kifőzik, a friss főzet sebek és nehezen gyógyuló fekélyek kitisztítására szolgál embereknél és háziállatoknál egyaránt. Teaként fogyasztva enyhe hashajtó, vértisztító és gyomorerősítő hatású.

Szaporodása[szerkesztés]

A havasi nyúlhere virágzási ideje júliusaugusztus között van.

A növény nektár nélküli virágaiban a csónak és az evezők redősen annyira egybekapcsolódnak, hogy a virágra ereszkedő rovar súlyával az egészet lenyomja. Ekkor a ragacsos virágport hordozó porzók és a hosszú bibeszálak kiemelkednek a virágból, s a megporzást végző poszméhekkel és lepkékkel érintkezésbe kerülnek.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]