Szarkád-tetői-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szarkád-tetői-barlang
A Szarkád-tetői-barlang
A Szarkád-tetői-barlang
Hossz2,5 m
Mélység1 m
Magasság2 m
Függőleges kiterjedés3 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 183 m
Ország Magyarország
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus hidrotermális
Barlangkataszteri szám 4463-15

A Szarkád-tetői-barlang a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Szarkádi-tető csúcsától, ahol egy kiépített pihenő van, körülbelül 50 méternyire, keletre található, nagyjából 183 méter tengerszint feletti magasságban. A Tihanyi-révtől sárga jelzésű turistaösvényen lehet eljutni hozzá. Az ösvény közvetlenül a bejárat előtt halad el. A Szarkádi-tető közepén lévő, nagy, impozáns forráskúpban van. A forráskúpját erősen megcsonkították, a felét lefejtették.

A barlang bejárata 6 méter széles, 2,5 méter magas és északnyugat felé néz. Az útról egy törmelékből képzett peremlépcső vezet a 60–70 centiméterrel lejjebb lévő barlangi feküre, amit törmelék alkot. Szemközt a bejárattal 90 centiméter magasan, néhol 1 méter szélesen párkány húzódik. A falban öblös oldódások, üstök láthatók. A peremlépcsőtől a belső falig 2,3 méter hosszú, az átlagos szélessége 5 méter, az átlagos magassága 2,2 méter és a térfogata körülbelül 18 köbméter. A barlangot befoglaló kőzet üreges, meszes hidrokvarcit, kalcedon. Benne a hidrotermális oldódás nyomai látszanak. Falai sok helyen repedezettek. Ezt pedig alighanem a lefejtés közbeni robbanásoktól van. Az alját gejzirittörmelék alkotja. Feltárható. Az alját alkotó törmeléket eltávolítva valószínűleg a forráskürtő részletei ismerhetők meg. Helyi jelentőségű barlang, 6–8 ember számára megfelelő esőbeálló. A klímája a környezet klímájához hasonló. Mivel világos az üreg, az alján lágyszárú növények telepedtek meg. A zugaiban ízeltlábúak élnek.

Előfordul az irodalmában Hálóeresztői-kőfülke (Kordos 1984), Szarkádi mező gejzirkupjának ürege (Eszterhás 1984), Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei (Eszterhás 1987), Szarkádi mező gejzírkúpjának üregei (Szenti, Eszterhás 2001), Szarkádi-tető barlangja (Eszterhás 1997), Tihanyi gejzírkúp ürege (Eszterhás 1987) és Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei (Kordos 1984) néven is. A Szarkád-tetői-barlang név először 1983-ban jelent meg nyomtatásban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Eszterhás István az 1983-as, tihanyi szpeleográfiai jelentésében említette a barlangot és egy helyszínrajzon lett a helye jelölve. 1983-ban Eszterhás István és Jákói István mérték fel és Eszterhás István készítette el az alaprajzi barlangtérképét két metszettel. A figyelemre méltóan nagy bejáratú barlang, ami ráadásul az elég forgalmas turistaút mellett van, korábbi kutatottságáról nem tudni. Ennek az oka egyrészt az lehet, hogy a Szarkád az egyébként részletesen kutatott félsziget kissé elhanyagolt része, másrészt, a korábbi kutatók nem is vették észre, mert csak a legutóbbi időkben, a turistaösvény sétaúttá való építése közben fejtették szét a kúpot és így tárult fel a barlang, illetve annak csak a fele. Kordos László 1984-ben megjelent könyvének az országos barlanglistájában meg lett említve a Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei kifejezés, ami a barlanglista szerint azonos a Hálóeresztői-kőfülkével és egy térképen van feltüntetve a helye. A Hálóeresztői-kőfülke azonos a Szarkádi-sziklaeresszel, a Szarkádi-üreggel és a Szarkád-tetői-barlanggal. 1987-ben Eszterhás István írta le részletesen a barlangot. Eszterhás Istvánnak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című, 1989-es kéziratában szerepel és az összesítés szerint gejziritben keletkezett. A lista az 1989 végéig ismertté vált, 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című, 1993-as kéziratban szerepel. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált, 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a neve a barlanggal foglalkozó 10 darab írás megjelölésével. A FIR feldolgozását Szentes György készítette.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat. Isztimér, 1984. 68–69, 129. oldal és egy oldal fényképmelléklet. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat. A kéziratot csak barlangonként szétdarabolva láttam.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]