Szarkádi-sziklaeresz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szarkádi-sziklaeresz
A Szarkádi-sziklaeresz
A Szarkádi-sziklaeresz
Hossz2 m
Mélység0 m
Magasság1,7 m
Függőleges kiterjedés1,7 m
Tengerszint feletti magasság184 m
Ország Magyarország
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus hidrotermális
Barlangkataszteri szám nincs

A Szarkádi-sziklaeresz rombarlang, amely a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.

Leírás[szerkesztés]

A Szarkádi-tető közepén lévő, nagy forráskúpban található. Megközelíthető a sárga jelzésű turistaösvényen, amely érinti a Szarkád-tetői-barlangot. A Szarkádi-sziklaeresz a forráskúp északkeleti végében van.

A rombarlang 4 méter széles és 220 centiméter magas szája délkelet felé néz. Ezt befelé egyre szűkülő, háromszög alaprajzú fülke követi. Az első rész mennyezetének gömbfülkésre oldott részénél magassága 2 méter körüli, beljebb csak 150 centiméter, majd a végpontnál lévő kürtőben ismét magasabb. A hossza 2 méter, az átlagos szélessége 3 méter, az átlagos magassága 1,7 méter és a térfogata körülbelül 8 köbméter. A meszes hidrokvarcitban forró, kémiailag agresszív víz oldotta ki, mint mennyezetének kürtői mutatják. Formájából ítélve ez is csak „félbarlang”. Valószínűleg kőfejtés tárta fel és semmisítette meg egy részét. Az alját laza kőtörmelék borítja. A klímája a környezet klímájához hasonló. A zugaiban ízeltlábúak élnek. Jelenleg helyi jelentőségű, kis barlangmaradvány. 3–4 személynek megfelelő bivakhely. Az előterének feltárása talán hozzáférhetővé tenné a kürtőt.

Előfordul az irodalmában Hálóeresztői-kőfülke (Kordos 1984), Szarkádi IV. kup 2. ürege (Eszterhás 1984), Szarkádi IV. kúp 2. ürege (Eszterhás 1987), Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei (Eszterhás 1987), Szarkádi mező gejzírkúpjának üregei (Szenti, Eszterhás 2001), Tihanyi Szarkádi mező gejzirkupjának ürege (Eszterhás 1984), Tihanyi Szarkádi-mező gejzírkúpjának ürege (Szenti, Eszterhás 2001) és Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei (Kordos 1984) néven is. A Szarkádi-sziklaeresz név először 1983-ban jelent meg nyomtatásban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bertalan Károly említi a „Magyarország barlangleltára” című, 1976-ban befejezett kéziratában. Eszterhás István 1983-as tihanyi szpeleográfiai jelentésében említette a barlangot és egy helyszínrajzon lett a helye bejelölve. 1983-ban Eszterhás István és Jákói István mérték fel és Eszterhás István készítette el az alaprajzi térképét két metszettel. Kordos László 1984-ben megjelent könyvének országos barlanglistájában meg lett említve a Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei kifejezés, ami a barlanglista szerint azonos a Hálóeresztői-kőfülkével és térképen van feltüntetve a helye. A Hálóeresztői-kőfülke azonos a Szarkádi-sziklaeresszel, a Szarkádi-üreggel és a Szarkád-tetői-barlanggal. 1987-ben Eszterhás István írta le részletesen a rombarlangot. Eszterhás Istvánnak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című, 1989-es kéziratában szerepel és az összesítés szerint gejziritben keletkezett. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című, 1993-as kéziratban szerepel. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a neve a rombarlanggal foglalkozó 9 darab írás megjelölésével. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: Bakonyi barlangok adatgyűjteménye. Kézirat. Veszprém, Budapest. 1932–1976. A kézirat megtalálható az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal adattárában.
  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat. Isztimér, 1984. 69–71, 130. oldal és egy oldal fényképmellékleten két fénykép. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat. A kéziratot csak barlangonként szétdarabolva láttam.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.
  • –: OKTH barlangkatalógus. Kézirat, 1975–1983. (18 karton a 25-től a 42. sorszámig tartalmazza a tihanyi barlangok egy részét.)

Külső hivatkozás[szerkesztés]