Szarkádi-üreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szarkádi-üreg
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz2,5 m
Mélység1,7 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés1,7 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 184 m
Ország Magyarország
Település Tihany
Földrajzi táj Balaton-felvidék
Típus hidrotermális
Barlangkataszteri szám 4463-14

A Szarkádi-üreg a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Szarkádi-tető közepén lévő, nagy forráskúp déli részében, nagyjából 184 méter tengerszint feletti magasságban található. Megközelíthető a sárga jelzésű turistaösvényen a Szarkád-tetői-barlangig, majd ettől észak-északnyugat felé letérve, körülbelül 100 méter megtétele után nyílik az üreg. A barlang a forráskúp délkeleti, lealacsonyodó részében van.

A 4,2 méter széles és 70–160 centiméter magas, ívelt bejárata kelet felé néz. A bejárat előterében egy beszakadás van, melynek törmelékfelszínén nagyobb kövek is előfordulnak. A beszakadásból, az azt ívelten körülfogó bejáratból, valamint a barlangnak a bejárat íveltségét követő jelenlegi formájából arra lehet következtetni, hogy a ma ismert barlang csak maradványa egy korábbi nagyobb barlangnak. E feltevést erősíti az is, hogy a barlang feküjét alkotó törmelék mindenütt befelé lejt, a legmélyebb helyek a bejárattal szemközti falak tövében vannak. A barlang hossza a bejárattól a legtávolabbi falig 2,5 méter (Bertalan Károly szerint 2 méter), az íve középvonalában mért szélessége 10 méter, a legnagyobb magassága 160 centiméter (Bertalan Károly szerint 3 méter), de az átlagos magassága csak 70 centiméter körüli. A térfogata körülbelül 8 köbméter. A barlangot befoglaló kőzet meszes hidrokvarcit. Hidrotermális oldódással kialakult üreg, amit az oldalfalak és a mennyezet üstös oldásformái is alátámasztanak. A jelenlegi előtere másodlagosan (esetleg a bányászás következtében) szakadt le, a hajdani barlangnak jelentős részét összedöntve. Az alját laza törmelékből álló inkasszió alkotja. A klímája a környezet klímájához hasonló. A repedéseiben ízeltlábúak élnek. Jelenleg csak helyi jelentőségű az üreg. Az északi, fülkeszerű, nagyobb része egy-két személy bivakolására alkalmas. A törmelék kitermelésével lényegesen nagyobb barlangüreget lehetne megismerni.

Előfordul az irodalmában Hálóeresztői-kőfülke (Kordos 1984), Szarkádi IV. kup 1. ürege (Eszterhás 1984), Szarkádi IV. kúp 1. ürege (Eszterhás 1987), Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei (Eszterhás 1987), Szarkádi mező gejzírkúpjának üregei (Szenti, Eszterhás 2001), Tihanyi gejzirkup ürege (Eszterhás 1984), Tihanyi gejzírkúp ürege (Szenti, Eszterhás 2001), Tihanyi Szarkádi mező gejzirkupjának ürege (Eszterhás 1984), Tihanyi Szarkádi-mező gejzírkúpjának ürege (Szenti, Eszterhás 2001) és Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei (Kordos 1984) néven is. A Szarkádi-üreg név először 1983-ban jelent meg nyomtatásban.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Bertalan Károly említette a „Magyarország barlangleltára” című, 1976-ban befejezett kéziratában. Eszterhás István az 1983-as, tihanyi szpeleográfiai jelentésében említette a barlangot és egy helyszínrajzon lett a helye jelölve. 1983-ban Eszterhás István és Jákói István mérték fel és Eszterhás István készítette el az alaprajzi barlangtérképét két metszettel. Kordos László 1984-ben megjelent könyvének az országos barlanglistájában meg lett említve a Tihany, Szarkádi-mező gejzírkúpjának üregei kifejezés, ami a barlanglista szerint azonos a Hálóeresztői-kőfülkével és térképen van feltüntetve a helye. A Hálóeresztői-kőfülke azonos a Szarkádi-sziklaeresszel, a Szarkádi-üreggel és a Szarkád-tetői-barlanggal. 1987-ben Eszterhás István írta le részletesen a barlangot. Eszterhás Istvánnak a „Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája” című, 1989-es kéziratában szerepel és az összesítés szerint gejziritben keletkezett. A lista az 1989 végéig ismertté vált, 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című, 1993-as kéziratban szerepel. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a neve a barlanggal foglalkozó kilenc darab írás megjelölésével. A FIR feldolgozását Szentes György készítette.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Bertalan Károly: Bakonyi barlangok adatgyűjteménye. Kézirat. Veszprém, Budapest. 1932–1976. A kézirat megtalálható az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal adattárában.
  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat. Isztimér, 1984. 69–71, 130. oldal és egy oldal fényképmellékleten két fénykép. A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat. A kéziratot csak barlangonként szétdarabolva láttam.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.
  • –: OKTH barlangkatalógus. Kézirat, 1975–1983. (18 karton a 25-től a 42. sorszámig tartalmazza a tihanyi barlangok egy részét.)

További információk[szerkesztés]