A Tihanyi-félsziget barlangjai, rombarlangjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Tihanyi-félsziget barlangjai, rombarlangjai összeállítás a Tihanyi-félszigeten jelenleg ismert, nyilvántartott 45 darab barlangot és barlangromot összesíti. Ezekhez jön még hét darab, egyesek által barlangnak nevezett, mesterséges üreg. A mesterséges üregek külön vannak felsorolva.

Barlangok, barlangromok[szerkesztés]

Mesterséges üregek

Területi bontásban[szerkesztés]

Csúcs-hegy, Nyereg-hegy csoport[szerkesztés]

E szpeleográfiai csoportba tartozik a félsziget nyugati, legmagasabb része: a Csúcs-hegy, a Nyereg-hegy, a Büdös-tó oldal. A terület alapkőzete a bazalttufa, a legmagasabb részeken pedig gejzirit található. Három nagyobb és egy kisebb forráskúp van itt, bennük három barlangot és egy barlangromot ismerünk. A barlangok FIR feldolgozását Szentes György készítette el. A terület barlangjai a következők:

Diós, Gödrös, Óvár csoport[szerkesztés]

A Tihanyi-félsziget északi részének bazalttufa rögei alkotják e szpeleográfiai csoportot. A hőforrás tevékenység nem volt jelentős, gejzirit csak az Óvár tetejét kérgezi be vékonyan. Az e helyről ismert barlangok bazalttufában keletkeztek erupciós gőzrobbanással, illetve áltektonikus módon suvadással. FIR feldolgozásukat Szentes György készítette el. Jelenleg két barlangról és három betömött barlangról van tudomásunk. Ezek a következők:

Hármas-hegy, Kerék-hegy, Cser-hegy csoport[szerkesztés]

A Hármas-hegy, Kerék-hegy, Cser-hegy csoportja a Tihanyi-félsziget központi részét foglalja magába, a Belső-tó déli partja melletti Hármas-hegyet, az antennákról jól felismerhető Kerék-hegyet és ennek déli folytatásában lévő Cser-hegyet. Az egész területet sűrűn koszorúzzák, sajnos ma már sebzett forráskúpok, lejtőin pedig ezek meszes törmeléke borítja a felszínt. E csoportban négy barlangméretű üreget és 12 rombarlangot tudunk megfigyelni. FIR feldolgozásukat Szentes György készítette el. Mindegyikük hidrotermális oldódással keletkezett. Ezek a következők:

Kálvária-domb, Nyársas-hegy, Akasztó-hegy csoport[szerkesztés]

A félsziget keleti részét foglalja magába. Morfológiailag nem tekinthető egységes területnek, mert a Kálvária-domb és a Nyársas-hegy az Óvár rögének déli nyúlványához kapcsolódik, míg az Akasztó-hegy a Kopasz-heggyel önálló rögöt alkot. E területi csoportban nyolc barlangot és két rombarlangot sikerült megismerni. FIR feldolgozásukat Szentes György készítette el. Mindegyik hidrotermális oldódással keletkezett, de a három fehér-parti barlang kialakulásában a kifagyás és kimállás is szerepet kapott. A terület barlangjai a következők:

Szarkádi csoport[szerkesztés]

Magába foglalja a félsziget déli részéből a Szarkádi-tetőt, a Szarkádi-tető és a Cser-hegy közötti medencét, az úgynevezett Hosszú-mezőt. E területen 21 forráskúpot, és ezekben négy barlangot, valamint hat rombarlangot sikerült számba venni. FIR feldolgozásukat Szentes György készítette el. Mind a 10 szpeleológiai objektum hidrotermális oldódással keletkezett gejziritben.

Irodalom[szerkesztés]